A nyári időszámítás eltörlésére irányuló erőfeszítések újjáéledhetnek az EU-ban, ha a szakértők petíciója sikeres lesz – írja az Euronews. Remélik, hogy az európai választási kampány során felvetik a kérdést, és ezzel nyomást gyakorolnak a tagállamokra, hogy a Bizottság által javasolt és a Parlament által támogatott kérdést ismét napirendre tűzzék.
Az Európai Bizottság 2018-ban hivatalosan javasolta az évente kétszer esedékes óraátállítás eltörlését, a Parlament pedig 2019 márciusában állásfoglalásban támogatta ezt a javaslatot. Erre azt követően került sor, hogy a Bizottság nyilvános konzultációja során 4,6 millió uniós polgár határozottan támogatta a megszüntetést.
A változtatásokat 2021-ig kellett volna bevezetni, de azóta az EU társjogalkotójánál, a 27 tagállamot képviselő Európai Unió Tanácsánál ragadtak. A tagállamok megosztottak a változtatás gyakorlati végrehajtását illetően. Ahogy a vita újra felszínre kerül, az egyik legnagyobb kérdés, amelyre még nem született végleges válasz, az, hogy a nyári időszámítás valóban csökkenti-e az energiafogyasztást.
Számos tanulmány szerint a nyári időszámításnak a környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható, sőt negatív. Tehát az óraátállítások ideje lejárt?
Az Egyesült Királyságban és Németországban a nyári időszámítást az első világháborúban vezették be a szén megtakarítása érdekében. A háború befejeztével eltörölték, de az 1980-as években visszatért, amikor a globális olajválság miatt ismét szükségessé vált az erőforrások megtakarítása.
2002 óta az Európai Unió valamennyi országában – Izland kivételével – március és október utolsó vasárnapján át kell állítani az órát.
Március 31-én az emberek Európa-szerte egy órával előreállították az órájukat, de ez lehet az egyik utolsó alkalom, amikor ez megtörténik. (Fotó: Canva)
Számos európai és amerikai tanulmány szerint a nyári időszámításnak nagyon kevés hatása van az energiatakarékosságra.
Olaszországban az Olasz Környezetorvosi Társaság számításai szerint már az óraátállítás október végéről november végére történő elhalasztása is 70 millió euró megtakarítást jelentene az országnak az üzemanyagszámlákon.
A prágai Károly Egyetem kutatóinak tanulmánya 2010 és 2017 közötti óránkénti adatok alapján megállapította, hogy Szlovákiában a nyári időszámítás az éves villamosenergia-fogyasztás mindössze 0,8 százalékának megfelelő becsült energiamegtakarítást eredményezett. Az Egyesült Államokban a Közlekedési Minisztérium 1975-ben végzett tanulmánya szerint a nyári időszámítás az ország energiafelhasználásának mintegy 1 százalékát csökkentette.
Ez a jelentéktelen megtakarítás részben azért lehet, mert az Egyesült Államokban sokan reggel 7 óra előtt kelnek ki az ágyból. Az esti világítás mellőzésével megtakarított energia nagy részét ellensúlyozza a reggeli világítás.
Egy 1993-as, a franciaországi és belgiumi üzemanyag- (gáz- és szén-) fogyasztásról szóló kiadvány a nyári időszámítással az üzemanyag-fogyasztás növekedését figyelte meg a többletautózás miatt. Ezt megerősítették a szennyező anyagok terjedésével kapcsolatos tanulmányok. Ehelyett a napidőhöz minél közelebb eső természetes időzónák valószínűleg jobban igazítják a napi fény- és hőmérsékleti görbéket a mi időbeosztásunkhoz.
Ez energiamegtakarítást eredményezhet a kora reggeli ipari és egyéb világítással, a hidegebb hónapokban a kora reggeli fűtéssel, mivel az emberek egy órával később indulnak munkába, és kevesebb légkondicionálóra van szükség az autóban a munka utáni ingázáskor és este otthon.
Tavaly szakértők kérték az Európai Unió Tanácsát, hogy vegye napirendjére az óraátállítás megszüntetésének témáját.
Mivel az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó javaslat még nem került végrehajtásra, az eltörlést támogatók remélik, hogy a kérdéssel most a júniusi uniós parlamenti választásokon foglalkoznak majd.
Az Időfelhasználási Kezdeményezés (Time Use Initiative) az időpolitikáról szóló uniós kiáltványt indított, amely tizenkét szükséges változtatást tartalmaz, amelyeket Európának végre kell hajtania ahhoz, hogy minden európai számára biztosítsa az „időhöz való jogot”.
„Az eltolt órák, amelyek miatt a napirendek a természetes nap-éjszaka ciklusnál korábban kezdődnek, növelik az alváshiányt, és negatív hatással vannak az emberi egészségre, a gazdaságra és a biztonságra. Az EU-nak megvan a hatalma arra, hogy ezen változtasson”.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
