Oroszország még mindig nem változtatott azon a célkitűzésén, hogy a 2023-as mintegy 33 millió tonnáról 2030-ra megháromszorozza az LNG-termelését évi 100 millió tonnára, annak ellenére, hogy 2022-es ukrajnai inváziója miatti uniós technológiai szankciók, valamint az egyes projektek elleni amerikai intézkedések és a tartályhajók hiánya már kihatott a legközelebbi projektekre – írja az Energy Intelligence.
Oroszország kapacitásépítése a következő évtizedben lendületet kaphat, attól függően, hogy képes lesz-e LNG-berendezéseket és tartályhajókat gyártani otthon.
A 20-30-as évek közepe után azonban fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország nem talál megfelelő piacot az új mennyiségek számára a várhatóan fokozódó verseny és a jövőbeli kereslet körüli növekvő bizonytalanság miatt – figyelmeztetnek a megfigyelők.
Oroszország ígéretet tett arra, hogy támogatja a hazai LNG-berendezésgyártókat, hogy megtörje a szankciók által létrehozott ördögi kört. (Fotó: Novatek)
Az orosz kormány megállapodott az ország LNG-exportőrével, a Novatekkel, hogy 2030-ig összesen 24,3 milliárd rubelt (260 millió dollárt) fordít a hazai LNG-berendezések fejlesztésének támogatására – jelentette az orosz RBC április elején Hadzsimurat Szadulajevre, az ipari és kereskedelmi minisztérium olaj- és gázberendezés-fejlesztési osztályának igazgatójára hivatkozva.
A kormány ennek az összegnek legfeljebb a felével fog hozzájárulni, mondta Szadulajev.
A Novatek 22 kulcsfontosságú LNG-berendezés – köztük kompresszorok és szivattyúk – fejlesztését kívánja ösztönözni, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy szabadalmaztatott cseppfolyósítási technológiáját külföldi analógokra való támaszkodás nélkül működtesse.
A 2022-ben bevezetett uniós szankciók megtiltják az orosz LNG-projektekhez szükséges kulcsfontosságú cseppfolyósító berendezések exportját.
Az ipari és kereskedelmi minisztérium hasonló megállapodások aláírását fontolgatja az állami Gazprommal és a Rosznyeftel, valamint a magántulajdonban lévő Yatec-kel, amelyeknek szintén vannak LNG-fejlesztési terveik – mondta Szadulajev. Moszkva talán 2030 utánra is kiterjeszti az LNG-berendezések fejlesztésére vonatkozó „útiterv” dokumentumát, mert „sok LNG-projektet terveznek” Oroszországban az említett időpont után – mondta.
A berendezésgyártóknak állami támogatásra van szükségük, mivel a tervezett LNG-projektek számának csökkenésével csökken a termékük iránti potenciális hosszú távú kereslet – állítja az Agaz.org moszkvai székhelyű agytröszt.
Legutóbbi jelentésében az Agaz.org becslése szerint 2023 végére Oroszországnak négy olyan javasolt nagy LNG-projektje lesz, amelyek még nem állnak a fejlesztési szakaszban, és amelyek együttes kapacitása 49,3 millió tonna/év, szemben a háború előtti 2021-es év végi 153 millió tonna/év kapacitással.
Az agytröszt becslése most alacsonyabb, részben a tengeri alapanyaggázon alapuló projektek – például a Gazprom régóta pihentetett Shtokman-mezője és a Rosznyeft Kara LNG-je – kizárása miatt.
„A szankciók továbbra is leküzdhetetlen akadályt jelentenek a tengerfenéken történő gázkitermelés számára” – közölte az Agaz.org, hozzátéve, hogy a Gazprom Juzsno-Kirinszkoje tengeri mezője ellen 2015-ben bevezetett amerikai szankciók után közel 10 évvel Oroszországnak még mindig nincs működő technológiája a tenger alatti gázkitermelésre.
A hazai berendezések kulcsfontosságúak Oroszország LNG-bővítési terveinek megvalósításához. (Fotó: Novatek)
A négy legfontosabb projekt 2030-ig mintegy 59 millió tonna/év új kapacitással bővülne.
A jégosztályú tartályhajók várható hiánya azonban máris komoly kétségeket ébresztett a Novatek évi 5-6 millió tonnás Obszkij LNG és az Arctic LNG 2 harmadik, évi 6,6 millió tonnás trainjének (cseppfolyósító egység) kilátásaival kapcsolatban, amelyet esetleg a Murmanszk LNG egyik trainjévé alakítanak át.
Az Arctic LNG 2 és a Gazprom Ust-Luga ellen már bevezetett amerikai szankciók, amelyek a jövőben esetleg a Murmanszk LNG-t is célba vehetik, korlátozhatják a projektek felfutását, amivel az Arctic LNG 2 már most is szembesül, mivel nem tudja teljesíteni a részvényeseivel kötött hosszú távú szállítási szerződéseket.
A Yakutia LNG kilátásai, amely szintén a közelmúltbeli amerikai szankciók célpontja, azért is borúsak, mert a Gazprom agresszív felvásárlása a projekt központi régiójában lévő upstream blokkok megszerzésével korlátozta a projekt erőforrásbázisát – írja az Agaz.org. Az agytröszt a Yakutia LNG-t most javasolt projektnek tekinti, noha a terv még a háború előtt volt a fejlesztési szakaszban.
Az Arctic LNG 2 és az Ust-Luga projekt szankciók miatti késedelmei miatt Oroszország nagyrészt elszalasztotta lehetőségét a jelenleg alultermelt piacon, mivel a verseny az évtized második felében jelentősen fokozódni fog.
Az amerikai LNG-bővítés harmadik hulláma azt eredményezi, hogy a globális kínálat 2026-tól kezdve folyamatosan meghaladja a keresletet.
Ennek következtében fennáll a veszélye annak, hogy az új orosz projektek a megnövekedett verseny ciklusában lépnek működésbe, ami elkerülhetetlenül nehézségeket fog okozni az új mennyiségek értékesítésében – mondta az Energy Intelligence-nek Szergej Kapitonov, a moszkvai Skoltech Project Center for Energy Transition and ESG elemzője.
Ugyanakkor 2030 után a globális LNG-kereslet növekedésével újabb lehetőség nyílhat meg – mondta. Ez esélyt teremt azoknak a projekteknek, amelyeknél a közeljövőben végleges beruházási döntések születhetnek, mint például a Murmanszk LNG, amelynek felfutását a következő évtized elejére tervezik.
A 2030-as években azonban „sok LNG-projekt” tervezése kockázatos lehet – mondta Kapitonov. Ezek megtérülési ideje elérheti a 20 évet, miközben a globális gázkereslet 2040 után – ha nem korábban – csökkenni kezdhet, mivel az energetikai átállás nemcsak Nyugaton, hanem Ázsiában is felgyorsul.
Kiemelt kép forrása: Novatek
Devenyi Dalma
