Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Oroszország igyekszik megtörni az LNG szankciók ördögi körét

Devenyi Dalma | 2024.04.15. 05:35

Oroszország ígéretet tett arra, hogy támogatja a hazai LNG-berendezésgyártókat, hogy megtörje a szankciók által létrehozott ördögi kört. A hazai berendezések kulcsfontosságúak Oroszország LNG-bővítési terveinek megvalósításához, bár az iparág elleni nemzetközi szankciók csökkentették a jövőbeli projektek számát, ami korlátozza a berendezések iránti hosszú távú kereslet lehetőségét – mondják iparági szakértők.

 

Oroszország még mindig nem változtatott azon a célkitűzésén, hogy a 2023-as mintegy 33 millió tonnáról 2030-ra megháromszorozza az LNG-termelését évi 100 millió tonnára, annak ellenére, hogy 2022-es ukrajnai inváziója miatti uniós technológiai szankciók, valamint az egyes projektek elleni amerikai intézkedések és a tartályhajók hiánya már kihatott a legközelebbi projektekre – írja az Energy Intelligence.

Oroszország kapacitásépítése a következő évtizedben lendületet kaphat, attól függően, hogy képes lesz-e LNG-berendezéseket és tartályhajókat gyártani otthon.

A 20-30-as évek közepe után azonban fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország nem talál megfelelő piacot az új mennyiségek számára a várhatóan fokozódó verseny és a jövőbeli kereslet körüli növekvő bizonytalanság miatt – figyelmeztetnek a megfigyelők.

Oroszország ígéretet tett arra, hogy támogatja a hazai LNG-berendezésgyártókat, hogy megtörje a szankciók által létrehozott ördögi kört. (Fotó: Novatek)

 

Állami támogatás

Az orosz kormány megállapodott az ország LNG-exportőrével, a Novatekkel, hogy 2030-ig összesen 24,3 milliárd rubelt (260 millió dollárt) fordít a hazai LNG-berendezések fejlesztésének támogatására – jelentette az orosz RBC április elején Hadzsimurat Szadulajevre, az ipari és kereskedelmi minisztérium olaj- és gázberendezés-fejlesztési osztályának igazgatójára hivatkozva.

A kormány ennek az összegnek legfeljebb a felével fog hozzájárulni, mondta Szadulajev.

A Novatek 22 kulcsfontosságú LNG-berendezés – köztük kompresszorok és szivattyúk – fejlesztését kívánja ösztönözni, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy szabadalmaztatott cseppfolyósítási technológiáját külföldi analógokra való támaszkodás nélkül működtesse.

A 2022-ben bevezetett uniós szankciók megtiltják az orosz LNG-projektekhez szükséges kulcsfontosságú cseppfolyósító berendezések exportját.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium hasonló megállapodások aláírását fontolgatja az állami Gazprommal és a Rosznyeftel, valamint a magántulajdonban lévő Yatec-kel, amelyeknek szintén vannak LNG-fejlesztési terveik – mondta Szadulajev. Moszkva talán 2030 utánra is kiterjeszti az LNG-berendezések fejlesztésére vonatkozó „útiterv” dokumentumát, mert „sok LNG-projektet terveznek” Oroszországban az említett időpont után – mondta.

 

Csökkenő kereslet

A berendezésgyártóknak állami támogatásra van szükségük, mivel a tervezett LNG-projektek számának csökkenésével csökken a termékük iránti potenciális hosszú távú kereslet – állítja az Agaz.org moszkvai székhelyű agytröszt.

Legutóbbi jelentésében az Agaz.org becslése szerint 2023 végére Oroszországnak négy olyan javasolt nagy LNG-projektje lesz, amelyek még nem állnak a fejlesztési szakaszban, és amelyek együttes kapacitása 49,3 millió tonna/év, szemben a háború előtti 2021-es év végi 153 millió tonna/év kapacitással.

Az agytröszt becslése most alacsonyabb, részben a tengeri alapanyaggázon alapuló projektek – például a Gazprom régóta pihentetett Shtokman-mezője és a Rosznyeft Kara LNG-je – kizárása miatt.

„A szankciók továbbra is leküzdhetetlen akadályt jelentenek a tengerfenéken történő gázkitermelés számára” – közölte az Agaz.org, hozzátéve, hogy a Gazprom Juzsno-Kirinszkoje tengeri mezője ellen 2015-ben bevezetett amerikai szankciók után közel 10 évvel Oroszországnak még mindig nincs működő technológiája a tenger alatti gázkitermelésre.

A hazai berendezések kulcsfontosságúak Oroszország LNG-bővítési terveinek megvalósításához. (Fotó: Novatek)

 

Borús kilátások

A négy legfontosabb projekt 2030-ig mintegy 59 millió tonna/év új kapacitással bővülne.

A jégosztályú tartályhajók várható hiánya azonban máris komoly kétségeket ébresztett a Novatek évi 5-6 millió tonnás Obszkij LNG és az Arctic LNG 2 harmadik, évi 6,6 millió tonnás trainjének (cseppfolyósító egység) kilátásaival kapcsolatban, amelyet esetleg a Murmanszk LNG egyik trainjévé alakítanak át.

Az Arctic LNG 2 és a Gazprom Ust-Luga ellen már bevezetett amerikai szankciók, amelyek a jövőben esetleg a Murmanszk LNG-t is célba vehetik, korlátozhatják a projektek felfutását, amivel az Arctic LNG 2 már most is szembesül, mivel nem tudja teljesíteni a részvényeseivel kötött hosszú távú szállítási szerződéseket.

A Yakutia LNG kilátásai, amely szintén a közelmúltbeli amerikai szankciók célpontja, azért is borúsak, mert a Gazprom agresszív felvásárlása a projekt központi régiójában lévő upstream blokkok megszerzésével korlátozta a projekt erőforrásbázisát – írja az Agaz.org. Az agytröszt a Yakutia LNG-t most javasolt projektnek tekinti, noha a terv még a háború előtt volt a fejlesztési szakaszban.

 

Jönnek-mennek a lehetőségek

Az Arctic LNG 2 és az Ust-Luga projekt szankciók miatti késedelmei miatt Oroszország nagyrészt elszalasztotta lehetőségét a jelenleg alultermelt piacon, mivel a verseny az évtized második felében jelentősen fokozódni fog.

Az amerikai LNG-bővítés harmadik hulláma azt eredményezi, hogy a globális kínálat 2026-tól kezdve folyamatosan meghaladja a keresletet.

Ennek következtében fennáll a veszélye annak, hogy az új orosz projektek a megnövekedett verseny ciklusában lépnek működésbe, ami elkerülhetetlenül nehézségeket fog okozni az új mennyiségek értékesítésében – mondta az Energy Intelligence-nek Szergej Kapitonov, a moszkvai Skoltech Project Center for Energy Transition and ESG elemzője.

Ugyanakkor 2030 után a globális LNG-kereslet növekedésével újabb lehetőség nyílhat meg – mondta. Ez esélyt teremt azoknak a projekteknek, amelyeknél a közeljövőben végleges beruházási döntések születhetnek, mint például a Murmanszk LNG, amelynek felfutását a következő évtized elejére tervezik.

A 2030-as években azonban „sok LNG-projekt” tervezése kockázatos lehet – mondta Kapitonov. Ezek megtérülési ideje elérheti a 20 évet, miközben a globális gázkereslet 2040 után – ha nem korábban – csökkenni kezdhet, mivel az energetikai átállás nemcsak Nyugaton, hanem Ázsiában is felgyorsul.

 

Kiemelt kép forrása: Novatek

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.