Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Nem valószínű, hogy Biden elvágja Irán olajellátását Izrael megtámadása után

Devenyi Dalma | 2024.04.18. 06:05

Elemzők szerint Irán példátlan Izrael elleni rakéta- és dróncsapása miatt nem valószínű, hogy a Biden-kormányzat drámai szankciókat foganatosítana az iráni olajexport ellen, mivel aggódnak az olajárak emelkedése és a legnagyobb vásárló, Kína feldühítése miatt.

 

Röviddel Teherán hétvégi támadása után – megtorlásul Izraelnek a damaszkuszi iráni konzulátus ellen április 1-jén végrehajtott feltételezett csapására – a képviselőház republikánus vezetői azzal vádolták Joe Biden elnököt, hogy nem hajtja végre a meglévő intézkedéseket, és közölték, hogy egy sor törvényjavaslatot vesznek fel az Irán elleni szankciók szigorítása érdekében – írja a Reuters.

Steve Scalise képviselő, a képviselőház második számú republikánusa a Fox Newsnak nyilatkozva vasárnap azt mondta, hogy a kormányzat megkönnyítette Irán számára, hogy eladja az olaját, és ezzel olyan bevételeket termelt, amelyeket „terrorista tevékenységek finanszírozására” használtak fel.

Az Irán megbüntetésére irányuló politikai nyomás kényes problémát jelent a kormány számára: hogyan lehet a jövőben elrettenteni az ilyen támadásokat anélkül, hogy a regionális feszültségek fokozódnának, az olajárak emelkednének vagy Kína, az iráni olaj legnagyobb vásárlója ellenszenvét kiváltanák.

Washington hónapok óta azt állítja, hogy elsődleges céljai között szerepel, hogy a Hamász palesztin csoport és Izrael közötti gázai konfliktus ne terjedjen át szélesebb regionális háborúvá, és ennek egyik fő célja, hogy Teheránt a háttérben tartsa.

A képviselőház hétfőn késő este elsöprő többséggel elfogadta az Irán-Kína energetikai szankciókról szóló törvényjavaslatot, amely kiterjesztené az Iránnal szembeni szankciókat azzal, hogy éves jelentéseket írna elő annak megállapítására, hogy kínai pénzintézetek részt vettek-e iráni olajjal kapcsolatos tranzakciókban. Megtiltaná, hogy az amerikai pénzintézetek számlákat vezessenek olyan kínai szervezetek számára, amelyek részt vesznek ezekben az ügyletekben.

A törvényjavaslat bizonytalan jövő elé néz a szenátusban, amelyet Biden demokrata párti képviselőtársai ellenőriznek, akik óvakodnak az olajárak felhajtásától.

Több regionális elemző is kétségbe vonta, hogy Biden jelentős lépéseket tenne a meglévő amerikai szankciók érvényesítésének fokozására, hogy megfojtsa Irán nyersolajexportját, amely Irán gazdaságának éltető eleme.

„Még ha ezek a törvényjavaslatok át is mennek, nehéz elképzelni, hogy a Biden-kormányzat túlhajtaná magát, hogy megpróbáljon akcióba lépni, vagy érvényt szerezni a meglévő vagy új szankcióknak, hogy megpróbálja érdemben csökkenteni vagy megfékezni az iráni olajexportot” – mondta Scott Modell, egykori CIA-tiszt, jelenleg a Rapidan Energy Group vezérigazgatója.

Nem valószínű, hogy a Biden-kormányzat drámai szankciókat foganatosítana az iráni olajexport ellen, mivel aggódnak az olajárak emelkedése miatt. (Fotó: Canva)

 

A szankciók végrehajtása

Donald Trump korábbi elnök 2018-ban visszaállította az iráni olajra vonatkozó amerikai szankciókat, miután kilépett a Teherán nukleáris programjáról szóló nemzetközi megállapodásból. A Biden-kormányzat az ezen intézkedések kijátszása ellen Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben és másutt működő vállalatok elleni szankciókkal igyekezett fellépni.

Ezen erőfeszítések ellenére a Rapidan becslése szerint Irán olajexportja elérte a napi 1,6-1,8 millió hordót, a kondenzátumokat, vagyis a nagyon könnyű olajat nem számítva. Ez közel van ahhoz a napi 2 millió hordóhoz, amelyet Irán a szankciók előtt exportált, mondta Modell.

A benzinárakra gyakorolt lehetséges hatás az egyik oka annak, hogy Biden nem fog határozottan fellépni az iráni olajexport megfékezése érdekében. Kimberly Donovan, az Atlantic Council szankciókkal és pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértője szerint az olajjal kapcsolatos szankciókat az elmúlt néhány évben nem hajtották végre szigorúan.

[/idezet]„Nem számítanék arra, hogy a kormányzat szigorítaná a végrehajtást válaszul Irán Izrael elleni rakéta- és dróntámadásaira, főként az aggodalmak miatt, ami az olajárak emelkedéséhez vezethet. Az olajár és végső soron a benzin ára a kútnál kritikussá válik egy választási évben” – mondta.[/idezet]

A külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a Biden-kormányzat nem oldott fel semmilyen szankciót Iránnal szemben, és továbbra is fokozza a nyomást az iszlám köztársaságra. „Az Iránnal szembeni kiterjedt és egymást átfedő szankcióink továbbra is érvényben maradnak, és továbbra is érvényesítjük őket” – mondta a szóvivő.

A Biden-kormány elkerülné Kína feldühítését. (Fotó: Canva)

 

Kína-faktor

A szankciók agresszív érvényesítése az amerikai-kínai kapcsolatokat is destabilizálhatja, amelyeket kínai és amerikai tisztviselők megpróbáltak helyrehozni, miután az USA tavaly lelőtt egy feltételezett kínai megfigyelő léggömböt, amely amerikai területen haladt át.

A Kínába érkező iráni olaj szinte teljes mennyiségét Malajziából vagy más közel-keleti országokból származónak bélyegzik, és egy régebbi tartályhajókból álló „sötét flotta” szállítja, amelyek jellemzően kikapcsolják a jeladóikat, amikor iráni kikötőkben rakodnak, hogy elkerüljék az észlelést.

A Vortexa Analytics tartályhajók nyomon követésére szakosodott vállalat becslése szerint Kína tavaly rekordmennyiségű, 55,6 millió tonna, azaz napi 1,11 millió hordó iráni nyersolajat szerzett be. Ez Irán nyersolajexportjának nagyjából 90%-át és Kína kőolajimportjának 10%-át tette ki.

Több elemző is felvetette, hogy Washington lépéseket tehet az iráni olajexport csökkentésére, részben azért, hogy mérsékelje az iráni csapásokra adott esetleges izraeli reakciókat, amelyek eszkalálhatják a konfliktust.

De azt mondták, hogy ez nem jelentene olyan drámai intézkedést, mint például egy nagy kínai pénzintézet szankcionálása, hanem inkább az ilyen kereskedelemben részt vevő kínai vagy más szervezetek megcélzását jelentené.

„Ha valóban az iráni olajexport után akarnak menni, akkor érdemi lépéseket kellene tenniük Kína ellen. Tényleg a nagy bankok ellen akarnak fellépni? Olyasmit fognak tenni, még a Trump-kormányzat sem tett meg?” – mondta egy, az ügyet jól ismerő forrás a Reutersnek.

Jon Alterman, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának közel-keleti elemzője szerint vannak határai annak, hogy Washington mit tehet a szankciók bevezetése érdekében, és a kijátszók ügyesen találnak kiskapukat.

„Arra számítok, hogy lesz egy gesztus az Iránnal szembeni gazdasági következmények (kivetése) irányába, de nem várom, hogy a Fehér Ház – vagy bármelyik jövőbeli Fehér Ház – képes lesz teljesen elzárni az iráni olaj csapját” – mondta.

 

Kiemelt kép forrása: The White House

 

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.