A felhővetés vagy felhőetetés miatt ugyan eshet az eső, de nem ömlik – legalábbis olyan esőzést biztosan nem okoz, mint ami a héten elárasztotta az Egyesült Arab Emírségeket és megbénította Dubajt, mondták a meteorológusok az Euronewsnak.
Bár a felhővetés több évtizedes múltra tekint vissza, még mindig vitatott a meteorológusok körében, főként azért, mert nehéz volt bizonyítani, hogy valódi hatása van.
A technológiával kapcsolatban senki sem számol be olyan típusú áradásokról, mint amilyenek április 16-án elárasztották az Egyesült Arab Emírségeket, ahol gyakran alkalmazzák a technológiát, hogy megpróbáljanak minden csepp nedvességet kipréselni egy olyan égboltból, amely általában kevesebb mint 10-13 centiméter esőt ad évente. „Ez egészen biztosan nem felhővetés. Önmagában nem lehet a levegőből esőt létrehozni, és 15 centiméternyi vizet kapni. Ez olyan, mint az örökmozgó technológia.” – mondta Ryan Maue meteorológus, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) korábbi vezető tudósa.
Footage captures the morning scene of flooding in Dubai’s waterways.#ThisMorning #DubaiFlooding #dubairain #Dubai pic.twitter.com/xGUfoswFGR
— 𝑯𝒂𝒅𝒊⁵⁶ (@haadihunyar2) April 18, 2024
Meteorológusok és éghajlatkutatók szerint a szélsőséges esőzések olyan jelenségek, amelyekre a világ az ember okozta éghajlatváltozás miatt számíthat.
Az egyik módja annak, hogy biztosan tudjuk, hogy nem a felhőkkel való babrálás okozta a dubaji apokalipszist, az, hogy napokkal előre megjósolták.
Tomer Burg légkörkutató rámutatott azokra a számítógépes modellekre, amelyek hat nappal korábban több centiméternyi esőt jósoltak – ami az Egyesült Arab Emírségekben egy egész évre jellemző mennyiség.
A Pennsylvaniai Egyetem éghajlatkutatója, Michael Mann szerint három alacsony nyomású rendszer egy viharvonalat alkotott, amely lassan halad a sugáráramlat – az időjárási rendszereket mozgató légáramlat – mentén a Perzsa-öböl felé. A felhőmagavasítás hibáztatása figyelmen kívül hagyja az előrejelzéseket és az okot – tette hozzá.
Mann és más tudósok szerint a felhővetésre hivatkozók közül sokan az éghajlatváltozást tagadók, akik megpróbálják elterelni a figyelmet arról, hogy mi is történik valójában.
„Amikor a heves esőzésekről beszélünk, az éghajlatváltozásról kell beszélnünk. Ha a felhővetésre összpontosítunk, az félrevezető” – mondta Friederike Otto, az Imperial College of London klímakutatója, aki egy olyan csoportot vezet, amely az időjárási szélsőségek gyors attribúciójával foglalkozik, hogy kiderüljön, a globális felmelegedés okozta-e azokat vagy sem.
A felhőknek apró víz- vagy jégcseppekre, úgynevezett magokra van szükségük az esőhöz.
Az időjárás-módosítási módszer repülőgépek és földi ágyúk segítségével részecskéket lő a felhőkbe, amelyek így több magot hoznak létre, és vonzzák a nedvességet, amely hó és eső formájában hullik.
Általában ezüst-jodidot használnak, de lehet szárazjég és más anyagok is. Az 1940-es években először alkalmazott módszer az 1960-as évektől kezdve vált népszerűvé az Egyesült Államok nyugati részén, főként havazás esetén.
Tiszta égből nem tud vizet létrehozni – a részecskéket olyan viharfelhőbe kell lőni, amely már tartalmaz nedvességet, hogy az lehulljon, vagy nagyobb mennyiségben hulljon, mint amennyi egyébként természetes úton hullana.
Egy nemrégiben készült tanulmány egyértelmű csapadékmintázatot talált a radaron, amely tükrözte a felhővetés, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a módszer működik. A tudósok szerint azonban továbbra sem világos, hogy pontosan mennyire hatékony.
A fizika működik, de az eredmények olyan csekélyek, hogy a tudósok nem tudnak megegyezni abban, hogy valóban működőképesnek mondható-e – mondta Maue és Mann.
A légköri erők olyan hatalmasak és olyan kaotikusak, hogy technikailag a felhővetés túlságosan kis léptékű ahhoz, hogy létrehozza azt, ami történt – mondta Maue. Mindketten azt mondták, hogy a felhővetésből származó extra csapadékmennyiség minimális lett volna ebben az esetben.
International Airport of #Dubai #DubaiFlooding #HalaMadrid pic.twitter.com/CxnQT2Xfob
— Fighter_4_Humanity (@Fighter_4_Human) April 18, 2024
Annak ellenére, hogy nem ismerik a hatékonyságát, az olyan aszály sújtotta régiókban, mint az Egyesült Államok nyugati része és az Egyesült Arab Emírségek, gyakran hajlandóak befektetni az olyan technológiákba, mint a felhővetés, abban a reményben, hogy akár csak egy kis mennyiségű vízhez jutnak.
Utah állam becslései szerint a felhővetés 2018-ban 12 százalékkal segítette vízkészletének növelését az állam vízügyi részlegének elemzése szerint. Az elemzés a magvasítás elvégzéséért fizetett vállalkozók által számukra szolgáltatott becsléseket használta fel.
Ázsia és a Közel-Kelet több tucatnyi országában is alkalmaznak felhővetést. Az Egyesült Államok vízügyi hivatala tavaly 2,4 millió dollárt (2,2 millió eurót) költött felhőetetésre a túltelített Colorado folyó mentén. Utah állam nemrégiben tízszeresére növelte a magvasítás költségvetését.
Maue szerint a Közel-Keletnek azon a részén nem sok vihar van, de ha mégis, akkor azok olyan viharok, amelyek eltörpülnek az Egyesült Államokban megszokottak mellett.
Az ehhez hasonló hatalmas trópusi viharok „nem ritkák a Közel-Keleten” – mondta Suzanne Gray, a Readingi Egyetem meteorológus professzora.
Egy nemrégiben készült tanulmányt idézett, amely közel 100 ilyen eseményt elemzett az Arab-félsziget déli része felett 2000 és 2020 között, a legtöbbet márciusban és áprilisban, köztük egy 2016. márciusi vihart, amely néhány óra alatt közel 24 centimétert zúdított Dubajra. A 2021-es tanulmány szerint az Arab-félsziget délkeleti része felett statisztikailag szignifikánsan megnőtt a nagy viharok időtartama, ami arra utal, hogy az ilyen szélsőséges események még nagyobb hatással lehetnek a felmelegedő világban.
Míg a felhővetés a peremvidékeken működhet, nagy dolgokra nem képes, mondják a tudósok.
„Talán egy kicsit emberi önhittség, hogy igen, irányítani tudjuk az időjárást, mondhatni Star Trek-i értelemben. Talán hosszú időskálán, éghajlati szempontból befolyásoljuk a légkört. De amikor az egyes viharok irányításáról van szó, akkor még a közelében sem vagyunk ennek. És ha képesek lennénk erre, akkor szerintem sokkal nehezebb problémákat is meg tudnánk oldani, mint egy Dubaj feletti záporesőt előidézni” – mondta Maue, akit az akkori elnök, Donald Trump nevezett ki a NOAA-ba.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
