Fenntarthatóság

Ma van a Föld napja: Környezettudatosabbak az újrahasználható termékek, mint az egyszer használatosak?

K. Lili | 2024.04.22. 06:35

Április 22-én ünnepeljük a Föld napját, amelynek idei témája a műanyaggyártás csökkentése – a bolygó egészsége érdekében. Ennek mentén a műanyagok egészségügyi kockázatának széles körű tudatosítására, az egyszer használatos műanyagok minél gyorsabb kivonására, a műanyagszennyezésről szóló szigorú ENSZ-szerződés szorgalmazására hívják fel a figyelmet. Ám kevés szó esik arról, hogy hányszor kell használnunk egy újrahasználható csomagolást, hogy legyártásával együtt kisebb ökológiai lábnyoma legyen, mint egy egyszer használatosokénak.

 

Műanyag pohár vs. repohár

Elsőként a fesztiválokon jelentek meg a vastagabb műanyagból készült, mintás repoharak, amelyekért párszáz forintos betétdíjat kértek el a vendéglátó-egységek. Ezeket minden használat után visszagyűjtik, alaposan átmossák, ezáltal nem kerülnek kidobásra azonnal.

Az évek során már a legtöbb kocsmában, sportstandionban és szórakozóhelyen megjelentek ezek a poharak, az egyszer használatos műanyagokról szóló EU-s irányelvekre, illetve a környezettudatosságra hivatkozva.

A repoharas rendszerek bevezetése azonban egyre nagyobb konfliktust szül a vendégek és a vendéglátó-egységek között, mivel a helyek többsége nem adta vissza a befizetett betétdíjat, amelyet a vendégek a kötelezően megvásárolandó repoharakért fizettek – helyette a látogatók műanyagból készült tokeneket kapnak, ezeket pedig mindig maguknál kell tartaniuk, ha nem szeretnék újra kifizetni a repohár árát. Így többen greenwashinggal vádolták a bevezetett rendszert.

A témában megjelent holland kutatás szerint a repoharak valóban környezettudatosabbak az egyszer használatos műanyag poharaknál, de csak abban az esetben, ha legalább ötször újrahasználják őket – nem feltétlenül ugyanazon az eseményen – és a selejt repoharak száma 25% alatt marad.

A tanulmány azonban nem veszi figyelembe a tokenes rendszer hátrányait – a tokenek ugyancsak műanyagból készülnek, a vendégek pedig újabb és újabb poharakat vásárolnak, mert nincs náluk a poharat helyettesítő token stb.

Egy holland kutatás szerint a repoharak valóban környezettudatosabbak az egyszer használatos műanyag poharaknál, de csak abban az esetben, ha legalább ötször újrahasználják őket. (Fotó: Canva)

 

PET-palack vs. cserepalack

Az idei év elején úgy láttuk, hogy valóban csökkenni fog hazánkban is a PET-palack-hulladék, a kormány ugyanis január 1-től bevezette a kötelező visszaváltási rendszert, illetve REpont automaták jelentek meg számos szupermarketben. A DRS-rendszer célja, hogy – az EU előírásainak megfelelően – 2029-ig a PET-palackok 90%-át visszagyűjtsék és újrahasznosítsák. Így a PET-palackos termékek ára 50 forinttal drágább lesz, amely betétdíjat a flakonok visszaváltásakor kap vissza a vásárló.

Az egyszer használatos műanyag palackok alternatívájaként jelent meg külföldön a refPET, amelynek lényege, hogy a palackokat minden használat után alaposan átmossák és magas hőfokon, csíramentesítő eljárásnak alávetve tisztítják.

A PET-palackokkal ellentétben ezek a cserepalackok vastagabb műanyagból készülnek, ezért strapabíróbbak egyszer használatos társaiknál. Hazánkban egyelőre egyedül az Oonly pannonhalmi ásványvízmárka forgalmaz cserepalackos ásványvizeket háztartási felhasználásra.

A Denkstatt kutatása azt állapította meg a mexikói Monterrey Egyetem tanulmányára hivatkozva, hogy már a második használat után kedvezőbb lehet az újratölthető palackok globális felmelegedési potenciálja (global warming potential, GWP), mint az egyszer használatosaké, míg egy másik tanulmány, amelyet a Milánói Műszaki Egyetem készített, a 15. használatot követően.

A Petainer palackgyártó labortesztjének és piaci tapasztalaton alapuló statisztikáinak eredménye alapján az Oonly által használt refPET palackokat átlagosan 25-ször lehet újratölteni. Az adatok alapján így környezettudatosabbak a cserepalackos termékek az egyszer használatos műanyag palackoknál.

A refPET technológia lényege, hogy a palackokat minden használat után alaposan átmossák és magas hőfokon, csíramentesítő eljárásnak alávetve tisztítják. (Fotó: Oonly)

 

Nejlonzecskó vs. újrahasználható táska

Az egyszer használatos műanyagok korlátozásának egyik legszembetűnőbb változása a nejlonzacskók redukálása volt: a szupermarketekben eltűntek az ingyenes műanyag zacskók, illetve egyre több helyen vehetünk a pénztárnál papírzacskót. Ennek következtében is egyre többen használnak többször egy zacskót, vagy visznek magukkal vászontáskát a bevásárláshoz.

A National Geographic által összegyűjtött kutatások alapján azonban nem egyértelműen látszik az újrahasználható táskák fenntarthatósága: az Egyesült Királyságban végzett egyik tanulmány szerint egy vászontáskát 131-szer kell újrafelhasználni ahhoz, hogy a műanyag zacskókkal azonos mértékű legyen az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásuk.

Ahhoz, hogy egy vászontáskának a nejlonzacskókhoz hasonló környezeti lábnyoma legyen, potenciálisan több ezer alkalommal kell újrafelhasználni őket. A nem pamut anyagok azonban sokkal jobban teljesítenek a fenntarthatósági mutatók tekintetében. Egy nem szőtt polipropilén geotextília zacskót körülbelül tizenegyszer kell újra felhasználni ahhoz, hogy a hagyományos műanyag zacskóval megegyező legyen az éghajlatra gyakorolt hatása.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  K. Lili
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.