A legutóbbi ötéves átlagok azt mutatják, hogy Európában a hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb – írja az Euronews az ENSZ Meteorológiai Világszervezet és az Copernicus április 22-én közzétett közös jelentésére hivatkozva.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és a Copernicus megállapította, hogy a kontinensnek lehetősége van arra, hogy célzott stratégiákat dolgozzon ki a megújuló erőforrásokra, például a szél-, nap- és vízenergiára való átállás felgyorsítására, válaszul az éghajlatváltozás hatásaira. A kontinens tavaly a villamos energia 43 százalékát megújuló forrásokból állította elő, szemben az egy évvel korábbi 36 százalékkal – áll az ügynökségek tavalyi, az éghajlat európai helyzetéről szóló jelentésében. Európában már második éve több energiát termeltek megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis tüzelőanyagokból. A jelentés a WMO három évtizede évente kiadott, a globális éghajlat helyzetéről szóló kiemelt jelentés kontinentális kiegészítését szolgálja, amely idén „vörös riasztással” figyelmeztetett arra, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei elleni küzdelem érdekében. A Copernicus arról számolt be, hogy márciusban már a tizedik egymást követő hónapban volt rekord havi hőmérséklet. A tengerfelszín átlagos hőmérséklete az óceánban Európa-szerte 2023-ban érte el a legmagasabb éves szintet – áll az Európa-jelentésben. Az európai jelentés idén a magas hőmérséklet emberi egészségre gyakorolt hatására összpontosít, és megállapítja, hogy a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma az egész kontinensen emelkedett. A jelentés szerint tavaly közvetlenül több mint 150 emberéletet követeltek a viharok, áradások és erdőtüzek. Az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos gazdasági veszteségek költségét 2023-ban több mint 13,4 milliárd euróra becsülték. [idezet]„Több százezer embert érintettek 2023-ban a szélsőséges éghajlati események, amelyek kontinentális szinten nagy veszteségeket okoztak, amelyek becslések szerint legalább tízmilliárd eurós nagyságrendűek” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója. A szélsőséges időjárás hőhullámokat, erdőtüzeket, aszályokat és árvizeket szított – áll a jelentésben. A magas hőmérséklet hozzájárult a gleccserjég csökkenéséhez a kontinensen, többek között az Alpokban – amelyek az elmúlt két évben a megmaradt gleccserjég mintegy 10 százalékát veszítették el. A jelentés szerzői mégis rámutattak néhány kivételre, például arra, hogy a hőmérséklet Skandináviában és Izlandon az átlagosnál alacsonyabb volt, még akkor is, ha a higanyszál az egész kontinens nagy részén magasabbra kúszott az átlagosnál. Kiemelt kép forrása: Canva „Európában ismét emelkedő hőmérséklet és fokozódó éghajlati szélsőségek – többek között rekordhőmérsékletű hőstressz, erdőtüzek, hőhullámok, gleccserjég-veszteség és hóhiány – jellemezték az évet” – mondta Elisabeth Hamdouch, az EU végrehajtó bizottságának Copernicusért felelős helyettes osztályvezetője.[idezet]
[caption id="attachment_21842" align="alignnone" width="1920"]
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. (Fotó: Canva)[/caption]
Európának fel kell gyorsítania a megújuló energiára való átállást
Európa-szerte nőtt az éghajlatváltozással összefüggő halálesetek száma
S.Rita
