Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma novemberig feloldotta a szankciókat bizonyos nagy orosz pénzintézetekkel szemben. Az engedély lehetővé teszi az orosz bankokkal folytatott tranzakciók lebonyolítását, de csak az energetikai szektorban történő ügyletek esetén. A helyzet üzletileg teljesen logikus lépés, hiszen Washington elengedhetetlen kereskedelmet folytat Moszkvával számos területen, ám a háború óta folytatott kommunikációját tekintve meglehetősen visszás. Nem beszélve arról, hogy az Európai Uniót folyamatosan a teljes kapcsolatmegszakítás felé tolja, még ha abba maga az öreg földrész roppan is bele, nem Oroszország.

Nagy orosz bankok Amerika partnerei közt

Április 29-én igen csendes sajtóvisszhang mellett az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma ismét engedélyezte átmenetileg az energetikai szektorban az orosz bankokkal való elszámolást. A listán a legnagyobb és legbefolyásosabb oroszországi bankok neveit is olvashatjuk: a VTB, az Alfa Bank, a Sberbank, a Roszbank, az Otkritie, a Sovcombank, a VEB.RF, a Zenit és a Bank St. Petersburg bankokat, de még az orosz Központi Bankot is.

Az első, 8-as számú általános engedélyt 2022. február 24-én adták ki, ám az 2024. május 1-jén lejárt volna. A mostani, kiskapuként is értelmezhető engedély 2024. november 1-ig van érvényben meghosszabbítási lehetőséggel.

A döntés súlya nagy az amerikai-orosz kapcsolatokat nézve, ám az amerikai sajtóban erős a csend – ahogy az európaiban is – leszámítva a pénzügyminisztérium hivatalos dokumentumát. Mindössze az orosz és ukrán oldalak foglalkoznak érdemben a témával, ki-ki a maga megközelítéséből kritizálva azt.

A szankciókat módosító okirat azt is kifejti, hogy pontosan milyen tevékenységi körök számítanak a kivételezett tranzakciók közé. Energiával kapcsolatos tranzakciók történhetnek a kitermelés, előállítás, finomítás, cseppfolyósítás, gázosítás, újra gázosítás, átalakítás, dúsítás, gyártás, szállítás, vagy vásárlás területén. Ide vonatkozó nyersanyag lehet a kőolaj, szénhidrogén-kondenzátum, finomítatlan olajok, folyékony földgáz, kőolajtermékek, földgáz vagy egyéb energiát termelni képes termékek, mint például a szén, a fa, vagy korábban mezőgazdasági termékek (bioüzemanyagok).

Az engedély vonatkozik még az urán előállítására, dúsítására, gyártására, valamint a villamosenergia-termelésre, -átvitelre, vagy -cserére bármilyen eszközzel, beleértve a nukleáris, termikus, és a megújuló energiaforrásokat is.

Ahogy az orosz kőolaj kiebrudalása a világpiacról az árak meredek emelkedését jelentené, s ez könnyen Biden elnöki székébe kerülne, úgy az orosz dúsított uránvásárlások leállítása az amerikai atomerőművek súlyos termelési visszaesését vonná maga után. (Fotó: The White House)

Súlyos szankciók 2022 óta

Az Egyesült Államok két évvel ezelőtt, az orosz-ukrán háború 2022 februári kezdetén, vezetett be szankciókat Moszkvával szemben. Ezek a korlátozások érintették a Sberbankot, az Alfa Bankot és számos más pénzintézetet is. Az amerikai SDN-listára (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) kerülés tömören a vagyon teljes blokkolását jelenti, továbbá azt, hogy az Egyesült Államok állampolgárainak tilos üzletelni a listán szereplő személyekkel.

Kivétel csak abban az esetben lehetséges, ha az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (Office of Foreign Assets Control, OFAC) külön engedélyt ad arra.

Április hónap elején az Egyesült Államok már feloldotta a VTB Bank európai leányvállalata elleni szankciókat. A pénzügyminisztérium közleménye szerint a frankfurti székhelyű VTB Europe bank, amely VTB Bank Deutschland AG és Ost-West Handelsbank AG néven szerepelt a listán, kikerült az amerikai korlátozások alól.

A cél szentesti az eszközt

Úgy tűnik, az energetikai üzletek többet érnek Amerikának, mint a háború köré szőtt emelkedett hangvételű elvek. Washington célja a bevezetett korlátozásokkal az lenne elméletileg, hogy megfossza Moszkvát a nyersanyagok értékesítéséből származó jókora bevételektől, ezt azonban jól látható, hogy nem lehet megtenni anélkül, hogy saját magának kára ne származzon belőle.

Ahogy az orosz kőolaj kiebrudalása a világpiacról az árak meredek emelkedését jelentené, s ez könnyen Biden elnöki székébe kerülne, úgy az orosz dúsított uránvásárlások leállítása az amerikai atomerőművek súlyos termelési visszaesését vonná maga után.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szankciók visszavonását úgy kommentálta, hogy a nyugati országok Oroszország elszigetelésére irányuló szándékát nem koronázta igazi siker.

A jelenlegi döntés háttere nem ismert teljesen, de az eddigi energetikai együttműködések további fenntartását egyértelműen alátámasztják, sőt további nagy projektekről is szó lehet. Az mindenesetre biztos, hogy a két ország közti megállapodások ezen a téren több tízmilliárd dolláros összegeket jelentenek.

Kiemelt kép forrása: Unsplash