A mikroműanyagoknak való emberi kitettség egyik legvalószínűbb módja a belégzés. Az új kutatások szerint a műanyagszennyezés apró részecskéi minden egyes lélegzetvételünkkel mélyen a tüdőnkbe juthatnak.

A Sydney-i Műszaki Egyetem tanulmánya komplex számítógépes modellek segítségével derítette ki, mi történik, amikor belélegzzük ezeket a részecskéket, és hogy a szervezetünkben hol kötnek ki – írja az Euronews.

[/idezet]„A műanyag részecskékből álló légszennyezés mára már mindenütt jelen van, és a belégzés a második legvalószínűbb módja az emberi expozíciónak” – mondja Dr. Suvash Saha, a tanulmány vezető szerzője. A szájon át történő bevitel, vagyis az evés és ivás a leggyakoribb expozíciós útvonal.[/idezet]

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a mikroműanyagok és a nanoműanyagok mind a kültéri, mind a beltéri környezetben széles körben elterjedtek, ami azt jelenti, hogy ez általános probléma.

Mi határozza meg, hogy a mikroműanyagok hol kötnek ki a tüdőben?

A tanulmány megállapította, hogy a légzési szokások szerepet játszanak abban, hogy ezek a műanyagrészecskék hová kerülnek. A gyors légzés, amikor a levegő gyorsan mozog az orron és a torokon keresztül, nagyobb részecskéket juttathat a felső légutakba.

A lassabb légzés több időt ad a kisebb részecskéknek – különösen a nanoműanyagoknak -, hogy mélyebbre jussanak a légzőrendszerben. Ezek potenciálisan elérhetik a tüdő mélyén található érzékeny, finom struktúrákat.

Az alak is számíthat, hogy ezek a részecskék hová kerülnek. A kutatások szerint a szabálytalan alakú részecskék jobban át tudnak csúszni a szervezet természetes szűrőmechanizmusain.

Vannak olyan területek a tüdőben, ahol a műanyagok nagyobb valószínűséggel halmozódnak fel, ami potenciálisan egészségügyi problémákhoz vezethet.

Milyen egészségügyi problémák kapcsolódnak a tüdőben lévő műanyagokhoz?

E műanyagok elsődleges forrásai a kozmetikumok és testápolási termékek széles skálájához szándékosan gyártott műanyagok. A másodlagos források a nagyobb műanyagtermékek, például vizes palackok vagy ruhák lebomlása során keletkező darabkák.

A kutatások határozottan arra utalnak, hogy ezek a műanyag részecskék fokozzák az emberek fogékonyságát számos tüdőbetegségre, beleértve a krónikus obstruktív tüdőbetegséget, a fibrózist, a légzési nehézlégzést (légszomj), az asztmát és a tüdő rendellenes elváltozásait, az úgynevezett fagyott üvegcsomókat.

Dr. Saha hangsúlyozta, hogy egyre több bizonyíték van arra, hogy a mikroműanyagok és a nanoműanyagok hatással vannak a légzőszervek egészségére. Ez a tanulmány segíthet abban, hogy alapvető ismeretekkel szolgáljon a potenciális kockázatok leküzdéséhez és a hatékony egészségügyi beavatkozások biztosításához.

Kiemelt kép forrása: Unsplash