A lítium-ion akkumulátorok a 2000-es évek eleje óta az elektromosjármű-piac szereplői által használt energiatárolási technológia, de a váltás már közel van – írja a Clean Technica. A nátriumion-akkumulátor technológia az egyik új technológia, amely átveheti helyét.
Az elektromos járművek akkumulátorait tekintve a nátrium a rendelkezésre állás és a költségek tekintetében megelőzi a lítiumot. A teljesítmény jelent kihívást, a másik akadály pedig a súly. A nátrium és a lítium atomi szomszédok, de a nátrium atomsúlya 3,3-szorosa a lítiuménak.
A svéd Northvolt akkumulátorgyártó cég nemrégiben összeállt a vezető kínai elektromos járműgyártó BYD-vel, jelezve, hogy megoldotta a problémát a mobil alkalmazások tekintetében.
Az amerikai autógyártók még nem jutottak el idáig. Ehelyett a helyhez kötött energiatárolás a kezdeti cél. A Natron Energy kaliforniai cég áprilisban indította be első amerikai gyárát, amely az energiatároló rendszerekre összpontosít, hogy kiegyenlítse a terhelést és kezelje az adatközpontok áramkimaradásait. Az ohiói Acculon Energy egy másik amerikai energiatároló cég, amely a nátrium-ionok területén lát lehetőséget.
Az elektromos járművek forradalma még alig indult el, máris céltáblára kerültek töltési időkre vonatkozó fejlesztések. (Fotó: Canva)
A belső égésű motorok piacától eltérően az elektromos járművek akkumulátorainak piaca az akkumulátorok kémiai összetételének bármely variációját támogathatja, hogy a költségek, a hatótávolság és a töltési idők különböző kombinációi, valamint egyéb tényezők – például a járművezetői szokások, az időbeosztás és a töltőállomások elérhetősége – figyelembe vehetők legyenek. Mindazonáltal az elképzelés, hogy kevesebb mint egy perc alatt megállhatunk, bedughatjuk a konnektorba, és újra elindulhatunk, nagyon izgalmas.
Az új nátriumion-akkumulátor-kutatás fő jellemzője egy szuperkondenzátor. Az ultrakondenzátoroknak is nevezett szuperkondenzátorok olyan energiatároló eszközök, amelyek másodpercek alatt képesek feltöltődni. A töltésüket is gyorsan képesek leadni.
Ami a modern alkalmazásokat illeti, az első szuperkondenzátorok már az 1950-es években megjelentek, és ma is széles körben használják őket. „A szuperkondenzátorok nem igényelnek szilárd dielektromos réteget a két elektróda között, ehelyett úgy tárolják az energiát, hogy elektromos töltést halmoznak fel az elektrolitoldattal töltött és szigetelő porózus membránnal elválasztott porózus elektródákon” – magyarázza közleményében az amerikai energiaügyi minisztérium.
Kifejezetten az elektromos járművek esetében az előnyök között szerepel a hosszú élettartam és a széles hőmérsékleti tartományban való hatékony működés képessége.
Az elektromos járművekben való alkalmazás jelenleg olyan másodlagos feladatokra korlátozódik, ahol hasznos a gyors energiafelvétel, mint például a gyorsítás és a regeneratív fékezés. Ezekben a felhasználási esetekben a szuperkondenzátorokkal elkerülhető a fő akkumulátor elhasználódása.
A szuperkondenzátorok a főbb akkumulátor-alkalmazásokban a szuperkondenzátorok átalakítására szorulnak. „A szuperkondenzátorok fő hátránya az alacsony energiasűrűség és a magas önkisülési ráta” – írja az amerikai energiaügyi minisztérium, utalva a kémiai alapú akkumulátorok azon tendenciájára, hogy ha hosszabb ideig nem használják őket, elveszítik töltésüket.
A bonyodalmak csak fokozódnak, ha az akkumulátor kémiai összetétele nátriumion-formulát tartalmaz. Ennek ellenére a KAIST (Korea Advanced Institute of Science and Technology) egyik kutatócsoportja olyan új energiatárolási megoldással állt elő, amely egyesíti a szuperkondenzátorok teljesítményét a nátriumion-akkumulátorok kémiájának költség- és ellátási lánc-előnyeivel.
A kutatók már most arra számítanak, hogy új akkumulátorukat az elektromos járművek területén alkalmazzák majd. Lehet, hogy ez még messze van, de a projekt ígéretesen indult. A kutatócsoport tanulmányát márciusban publikálta az Energy Storage Materials című folyóirat „3D porózus, N-ben gazdag grafitos szénvázak alacsony kristályosságú, vezetőképes, többértékű vas-szulfidba ágyazott S-dotált anódja és nagy felületi felületű O-dotált katódja nagy teljesítményű nátrium-ion hibrid energiatárolókhoz” címmel.
A rövidebb változat szerint a csapat egy új akkumulátort fejlesztett ki, amely egy új, kifinomult anódot és egy új, szuperkondenzátor-technológiát befogadó katódot kombinál. A két elektródát gondosan megtervezték, hogy elsimítsák az energiatárolási sebességük közötti különbségeket.
„Ez a kombináció lehetővé teszi, hogy az eszköz egyszerre érjen el nagy tárolókapacitást és gyors töltési-lemerülési sebességet, ami a lítium-ion akkumulátorok életképes, következő generációs alternatívájaként pozícionálja” – magyarázta a KAIST április 18-i sajtóközleményében, amelyben azt is megjegyzik, hogy a nátrium több mint 500-szor nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a lítium.
Új kutatások szerint a nátriumionos elektromosautó-akkumulátorok nem percek, hanem másodpercek alatt feltölthetők lennének. (Fotó: Canva)
A KAIST csapata nem az egyetlen, amely a szuperkondenzátor-technológia alkalmazásával emeli az elektromos járművek töltési idejének mércéjét. IAz Egyesült Államokban a TAMU (Texas A&M University) kutatócsoportja egy új akkumulátoron dolgozik, amely nitrid MXene-t tartalmaz. A „Maxine-ként” emlegetett MXene-ről itt írtunk korábban.
A grafénhez hasonlóan az MXene is olyan egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, amely többek között a kisméretű, könnyebb, gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb elektronikai és energiatároló eszközök új korszakát nyithatják meg.
A grafén és az MXene 2D-s, atomi szintű anyagok. A grafén egyetlen réteg szénatomból áll, míg az Mxene két réteg anyagból áll, amelyek fémkarbidokból, nitridekből vagy szénnitridekből állnak.
Az MXene segítségével a TAMU csapata túlmutat az elektromos járművek akkumulátorainak másodpercek alatt történő feltöltésére irányuló ambíciókon, és napokig tartó másodperces töltést ér el.
„A csapat kutatása aláhúzza a nitrid MXene potenciálját, hogy megbízható opcióként szolgáljon az energiatároló eszközök számára, amelyek alkalmazásai a kiselektronikától a nagyméretű hálózati tároláson át az elektromos járművekig terjednek” – jegyezte meg a TAMU április 22-i sajtóközleményében.
Egy cikkben, amelyet a vezető kutató és a TAMU vegyészmérnöki professzora, Dr. Abdoulaye Djire írt 2019-ben, a csapat bemutatta, hogy a Ti4N3Tx MXene nevű 2D anyag (Ti a titán, N3 a nitrid, a Tx pedig a csoportfelületekre utal) egyszerre viselkedik fémként és félvezetőként.
Amellett, hogy jelentős hatással lehet az elektromos járművek töltési idejére és más energiatárolási alkalmazásokra, Dr. Djire MXene-ekkel kapcsolatos kiterjedt munkája az ammónia (NH3) előállításának szén-dioxid-mentesítését is szolgálja, amint azt a Nature folyóirat 2022-ben megjelent cikkében leírja.
Kiemelt kép forrása: Canva