Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Fojtóhurok orosz módra: meddig bírja még Ukrajna?

Erbszt Adrienn | 2024.05.16. 06:05

A múlt héten Oroszország fokozta az ukrán energetikai és katonai infrastruktúrát célzó légitámadásait, melynek következtében Ukrajna elvesztette villamosenergia-termelő kapacitásának közel 80 százalékát. Az ország egyre súlyosabb energiaválsággal kell szembe nézzen, miközben a frontokon sem áll jól a szénája. A hatóságok visszaépítési munkái pedig kezdenek Kőműves Kelemenéhez hasonlítani, hiszen amit ki is tudnak javítani, az másnapra leomlik újra. A segítséget Kijev Nyugat felől várja, ám energiaügyileg európai partnerei sem állnak jól, az USA pedig messze van ahhoz, hogy villamosenergiával meg tudja segíteni védencét. Az orosz képlet egyszerű; elvágni a villamosenergiától Ukrajnát, így lehetetleníteni el a messziről is szállítható nyugati fegyverek belső logisztikáját és működését.

 

Fokozódtak az orosz támadások

Az ukrán fél elmondása alapján a háború 2022-es kezdete óta csaknem 180 légi támadás érte az ukrán energetikai infrastruktúrát, melynek következtében hatalmas kár keletkezett az energiaszektorban, azon belül is leginkább a hő- és vízerőművek, valamint a villamosenergia-átviteli rendszerek károsodtak.

Az orosz védelmi minisztérium április 28. és május 4. között 25 intenzív csapásról számolt be Ukrajna energetikai és közlekedési létesítményei, hadiipari komplexumai, rakéta- és lőszertárolói, pilóta nélküli hajó- és dróngyártó műhelyei ellen.

Május 8-ra virradóra pedig egy éjszaka alatt olyan pusztító támadások érték az energetikai objektumokat, hogy szinte lebénult az ország energiaellátása. Az orosz hadsereg több mint 70 rakétát és drónt lőtt ki Kijev és hat másik város létesítményei ellen, melynek következtében kilenc ukrán régióban lett áramszünet.

Az orosz védelmi minisztérium elmondása alapján a masszív támadások válaszul szolgáltak azon ukrán csapásokra, melyek súlyos károkat okoztak a tavasz folyamán az orosz energetikai létesítményekben.

A legnagyobb veszteséget az oroszok számára az olajfinomítók ellen elkövetett, következetes ukrán dróntámadások jelentették. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki múlt kedden tette le ötödik elnöki mandátumára az esküt, úgy fogalmazott, hogy országa humanitárius okokból tartózkodott az ukrajnai energetikai létesítmények megtámadásától a téli időszakban, most azonban kénytelen volt reagálni az őket ért korábbi támadásokra.

Az orosz védelmi minisztérium április 28. és május 4. között 25 intenzív csapásról számolt be Ukrajna energetikai és közlekedési létesítményei, hadiipari komplexumai, rakéta- és lőszertárolói, pilóta nélküli hajó- és dróngyártó műhelyei ellen. (Fotó: Canva)

 

Lebénulhat Ukrajna, de még Európa energiaellátása is

Ukrajna energiahálózatára március óta egyre súlyosabb csapásokat mérnek az oroszok, aminek eredményeképpen egyre több régióban szükséges folyamatos áramszüneteket, vagy jelentős korlátozásokat bevezetni.Az orosz légicsapások május 7-8-án több ukrán régiót érintettek egyszerre; Kijev, Vinnicja, Poltava, Kirovograd, Zaparozsja, Ivano-Frankivszk és Lvov legfontosabb energetikai és logisztikai pontjaira irányultak. A legnagyobb ukrán magán energiaszolgáltató, a DTEK szerint három hőerőmű sérült meg súlyosan, ezáltal a termelőkapacitás 80%-a károsult, vagy semmisült meg teljesen.

A célpontok között erőművek, de gáztározók is voltak, ami nem csak Ukrajnának rossz hír, hanem Európának is. Ugyanis az Európai Unió nem titkolt terve, hogy – elkerülve a gázhiányt a téli hónapokban – a hatalmas ukrajnai tárolókban szeretné tárolni a nagy mennyiségben felvásárolt vezetékes és cseppfolyósított földgázt.

Az orosz támadások így azonban súlyos fenyegetést jelentenek Európa gázellátásának is, hiszen egy-egy jól irányzott robbanás könnyen a föld alá zárja a felhalmozott hatalmas gázmennyiségeket.

A károk energetikailag és földrajzilag is szerteágazóak, az ukrán hatóságok beszámolói alapján megsemmisült vagy jelentős károkat szenvedett el a Dnyeperi vízerőmű, a harkovi CHPP-5 kombinált hőerőmű és a Zmievskaya hőerőmű, a Kijevtől 40 kilométerre fekvő Trypilska hőerőmű, a szlavjanszki hőerőmű és az ország közepén található Kanevszkaja vízerőmű. A dnyepropetrovszki, a harkovi és az odesszai régiók hatóságai is a kritikus infrastruktúrákat érő robbanásokról számoltak be.

A támadások intenzitása következtében elmondható, hogy Ukrajna több energiakapacitást veszített el pár hét alatt, mint amennyit helyre tudott állítani. Ráadásul egyre kevesebb erőforrása van a javítási munkálatokhoz, némely erőművet ért kár olyan mértékű, hogy helyreállításuk normál keretek között is évekbe telne.

Az orosz támadások súlyos fenyegetést jelentenek Európa gázellátásának is, hiszen egy-egy jól irányzott robbanás könnyen a föld alá zárja a felhalmozott hatalmas gázmennyiségeket. (Fotó: Canva)

 

Sötét jövőt vetítenek elő a rideg tények

Kijev belső és külső megoldásokat próbál találni az ország energiaellátásának fenntartásához. A hatóságok arra szólítják fel a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az áramfogyasztással, de kilenc régióban kénytelen volt már bevezetni áramszünetet a fogyasztók számára. Az ipari fogyasztók viszont országszerte korlátozásoknak vannak alávetve, ami tovább rombolja az így is padlón heverő ukrán gazdaságot. A régiók jelentős részében vészhelyzeti áramkimaradási ütemtervet vezettek be.

Az ukrán energiaügyi minisztérium azonnali segítséget kért Románia és Lengyelország villamosenergia-rendszerétől, ám úgy tűnik ez sem tudja kielégíteni az ország szükségleteit.

Az országos hálózatüzemeltető, az Ukrenergo úgy fogalmazott, hogy a károk olyan nagy léptékűek, a termelőenergia-veszteség olyan jelentős, hogy még az Európából érkező áramimport sem fedezi az energiarendszerben keletkezett hiányt.

Ukrán szakmabeliek szerint olyan súlyos a helyzet, hogy nyárra áramhiány alakulhat ki Ukrajnában. Erre enged következtetni German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter azon felhívása, melyben a lakosságot a lehetséges áramszünetek miatt arra inti, hogy szerezzenek be generátorokat.

Az energetikai és szállítmányozási infrastruktúrát ért súlyos csapások megoldása a háború egyéb járulékaival természetesen világos, hogy nem megoldható mindössze belső források felhasználásával, átcsoportosításával. Nem véletlen, hogy Kijev további pénzügyi és katonai finanszírozásért toporzékol. Az Egyesült Államoktól elsősorban Patriot légvédelmi rendszereket szeretne nagyobb számban kapni, ami nem csoda, hiszen a hírek szerint Moszkva egyre több rakétát és drónt küld Ukrajna légvédelmének kimerítésére. A fegyvereken túl azonban a háborúhoz energia is kell, mégpedig helyben.

Az ukrán miniszterelnök arról beszélt nem rég, hogy 1 milliárd dollárra van szükség a megsérült, vagy megsemmisült 800 hőszolgáltató létesítmény javításához. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig kijelentette, hogy az ország energiarendszerének felét megrongálták az orosz támadások.

Ukrajnának ráadásul a javítási munkálatokhoz sürgősen olyan speciális berendezésekre van szüksége, amelyeket a jelenlegi állapotok közepette nem tud előállítani. Mindezek hiányában nem képes elegendő mennyiségű villamosenergiát termelni, ami nem csak a lakosság életét lehetetleníti el, hanem a hadsereg működési feltételeit is.

Nem csoda tehát, hogy az orosz védelmi minisztérium a súlyos csapásokat követően bejelentette, hogy Ukrajna képességei a hadászati termékek kibocsátására, valamint a nyugati fegyverek és katonai felszerelések frontvonalra vitelére jelentősen csökkentek.

Moszkva részéről egy egyedülállóan következetes, vontatott és kimért háborúskodást figyelhetünk meg. A lehető legalacsonyabb szintre mérsékelt civil célpontokkal és áldozatokkal, elsősorban a katonai, energetikai és szállítmányozási célpontokra korlátozva visz végbe elképesztő károkat az ellenfél térfelén. Korábban például Irakban, vagy Szíriában egyáltalán nem az ilyen típusú külföldi beavatkozásokhoz szokhattunk a megszámlálhatatlan civil áldozattal. De említhetünk egy frissebb példát is; az izraeli-palesztin véres összetűzést. Ukrajna számára a létfontosságú energia nélkül, a legkorszerűbb nyugati fegyverekkel sem sok esély marad a fennmaradásra. Lakossága elmenekül, gazdasága összeomlik, ipara és infrastruktúrája elpusztul, mindössze üres, kietlen területe marad meg…

 

Kiemelt kép forrása: X.com / President of Russia

  Erbszt Adrienn
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.