Egy friss tanulmányban összehasonlították az Európai Unió öt legnagyobb gazdaságának fenntartható termelés és fogyasztás iránti elkötelezettségét – írja az Euronews. A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú modellé vált az uniós országok számára, mivel a gazdasági növekedés mellett a környezet védelme is fontos szempont lett. A körforgásos gazdaságok legfontosabb célkitűzése a már meglévő anyagok és termékek a lehető hosszabb ideig történő újrafelhasználása és újrahasznosítása.
A Circular Economy Network (CEN) és a National Agency for New Technology, Energy and Sustainable Economic Development (ENEA) új jelentéséből kiderült, hogyan áll Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország és Lengyelország a hulladékgazdálkodás, az innováció és az ökológiai fenntarthatóság területén. A tanulmány öt kategória alapján hasonlította össze az uniós országokat: termelés és fogyasztás; hulladékgazdálkodás; másodlagos nyersanyagok; versenyképesség és innováció; valamint ökológiai fenntarthatóság és rugalmasság.
A CEN és az ENEA jelentése szerint az öt ország közül Olaszország körforgásos gazdasága a leghatékonyabb.
Bár az öt ország kiemelkedő teljesítményt nyújtott az egyes kategóriákban, Olaszország 45 ponttal vezeti az összesített rangsort. A második helyen Németország áll 38 ponttal, majd Franciaország következik 30 ponttal. Lengyelország és Spanyolország egyaránt 26 pontot kapott. A rangsorolt öt ország közül Spanyolországban volt a legalacsonyabb az egy lakosra jutó anyagfogyasztás 2022-ben, ami 9,8 tonna volt. Ezt követte Olaszország 12,8 tonnával lakosonként, majd Franciaország, Németország és Lengyelország. A háztartási hulladéktermelés terén Lengyelország teljesített a legjobban, ahol 365 kilogramm hulladék jutott egy lakosra, szemben a német 593 kilogrammal – amely egyébként magasabb az uniós átlagnál.
Az összesített első helyezés mellett Olaszország a fenntartható hulladékgazdálkodás kategóriájában is az első helyen végzett.
A jelentés szerint Olaszországban a városi hulladék újrahasznosításának aránya 2017 és 2022 között 3,4 százalékkal nőtt. 2022-ben az ország újrahasznosítási aránya 49,2 százalék volt, ami nagyon közel van a hulladékokról szóló keretirányelvben (Waste Framework Directive) 2020-ra kitűzött 50 százalékos célértékhez. Ez a célérték 2025-re 55 százalékra emelkedik majd. Németország különösen a városi hulladékok újrahasznosítása terén nyújtott kiemelkedő teljesítményt: 69,1 százalékos arányt ért el, szemben a 48,6 százalékos uniós átlaggal.
A harmadik kategória a körforgásos anyagfelhasználási arányt vizsgálta, azaz összehasonlította a hasznosított és a gazdaságba visszaforgatott anyagok arányát az adott ország által felhasznált összes anyaghoz képest. Az elemzett országok közül Franciaország teljesített a legjobban (19,3 százalék), annak ellenére, hogy ez az arány 2018-hoz képest 0,2 százalékpontos visszaesést mutat. Olaszország 18,7 százalékot ért el, ami bár magas, ám az elmúlt öt évben nem mutatott növekedést ez az érték. Németország 13 százalékkal éppen az uniós átlag felett volt, míg Lengyelország (8,4 százalék) és Spanyolország (7,1 százalék) alatta maradt.
A vizsgált országok közül Németország végzett az élen a versenyképesség és az innováció kategóriájában, ahol a körforgásos gazdasági tevékenységekbe történő beruházás a legmagasabb.
Németország 2021-ben 31,5 milliárd eurót költött erre, őt követi Franciaország 20,4 milliárd euróval és Olaszország 12,4 milliárd euróval. 2017 és 2021 között Franciaországon kívül mind az öt országban növekedtek a beruházások. A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó foglalkoztatás területén is Németország vezetett 2021-ben: 785 ezer munkavállaló dolgozott ehhez kapcsolódó munkakörökben, míg Olaszországban 613 ezer, Franciaországban pedig 524 ezer.
Ami az ökológiai lábnyomot (consumption footprint) – az áruk és szolgáltatások fogyasztásának környezeti és éghajlati hatásait – illeti, Németország bizonyult a leginkább fenntarthatónak 95-ös értékkel, szemben a franciák 98-as és az olaszok 104-es értékével – amely megegyezik az uniós átlaggal 2021-ben.
Az elmúlt öt évben Olaszország, Franciaország és Németország ökológiai lábnyoma csökkent, míg Spanyolországé és Lengyelországé nőtt.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
K. Lili
