Fenntarthatóság

Felfoghatatlan, mekkora összeggel támogatják a bankok a fosszilis tüzelőanyag-ipart

Devenyi Dalma | 2024.05.30. 06:05

A Barclays, a Santander és a Deutsche Bank 2023-ban Európa legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-finanszírozói közé tartozott. A nagybankok közel 7 billió dollárral (6,5 billió euróval) finanszírozták a fosszilis energiahordozókat a párizsi megállapodás óta – derült ki egy új jelentésből.

 

A 15. éves „Banking on Climate Chaos” (BOCC) jelentés azt vizsgálta, hogy a világ 60 legnagyobb magánbankja hogyan vállalja a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó több mint 4200 cégnek nyújtott hiteleket, és hogyan finanszírozza az Amazonas és az Északi-sarkvidék pusztulását okozó vállalatokat – írja az Euronews.

Kutatásuk megállapította, hogy a globális felmelegedés korlátozásáról szóló Párizsi Megállapodás 2016-os aláírása óta ezek a bankok 6,9 billió dollárral (6,4 billió euróval) finanszírozták a fosszilis üzemanyagokat. A jelentés szerint 3,3 billió dollár (3 billió euró) – ennek az összegnek csaknem a fele – csak a fosszilis tüzelőanyagok bővítésére ment el.

A BankTrack, a Centre for Energy, Ecology and Development, az Indigenous Environmental Network, az Oil Change International, a Sierra Club és az Urgewald kutatói által írt jelentést 69 ország közel 600 szervezete támogatta.

A Barclays, a Santander és a Deutsche Bank 2023-ban Európa legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-finanszírozói közé tartozott. (Fotó: Canva)

 

Kik voltak a legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-finanszírozók 2023-ban?

Annak ellenére, hogy a Net Zero Banking Alliance keretében 2021-ben kötelezettséget vállaltak a kibocsátás csökkentésére, a világ vezető bankjai tavaly összesen 705 milliárd dollárt (653 milliárd eurót) finanszíroztak a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatoknak. 347 milliárd dollár (321 milliárd euró) a fosszilis tüzelőanyagok bővítésére ment el.

A legnagyobb finanszírozók listájának élén 2023-ban az amerikai bankok állnak, amelyek a teljes összeg 30 százalékát adják.

A JP Morgan Chase vezette az összesített listát a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó cégeknek tavaly kiosztott közel 41 milliárd dollárral (38 milliárd euró), a Bank of America pedig a harmadik helyen végzett. A második helyen a japán Mizuho bank végzett 37,1 milliárd dollárral (34 milliárd euró).

„Az éghajlati káoszból hasznot húzó bankok minden évben új zöldmosást találnak ki, de nekünk megvannak a számláink, amelyekből kiderül, hogy mennyi pénzt fektetnek a fosszilis tüzelőanyagokba” – mondja a jelentés társszerzője, April Merleaux, a Rainforest Action Network kutatási és politikai vezetője.

A korábbi években a jelentés csak a vezető szerepet betöltő bankokat vette figyelembe, ebben a kiadásban azonban minden olyan bankot figyelembe vesz, amely pénzügyi hozzájárulást nyújtott az ügylethez. A szerzők szerint a pénzügyi intézményekkel felvették a kapcsolatot, hogy megerősítsék, és lehetőséget kaptak a nekik tulajdonított ügyletek felülvizsgálatára.

„Új módszertanunk korábban nem közölt részleteket tár fel a bankok fosszilis tüzelőanyagoknak nyújtott támogatásáról, és új eszközöket ad a kampányolók kezébe, hogy felelősségre vonhassák őket” – teszi hozzá Merleaux.

A kritikusok szerint ez a módszertan nem ad világos, részletes képet arról, hogy mit és ki finanszírozott. Azt állítják, hogy ez azt jelentheti, hogy egyes szén-dioxid-mentesítési projektek és az átmeneti technológiákra szánt pénzeszközök beleszámítanak a teljes összegbe.

 

Mennyit adtak az európai bankok a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó cégeknek?

Összességében az európai bankok 2023-ban a fosszilis tüzelőanyagok teljes finanszírozásának valamivel több mint negyedét adták.

A Barclays volt a legnagyobb európai fosszilis tüzelőanyag-finanszírozó 2023-ban, 24,2 milliárd dollárral (22,4 milliárd euró). A Párizsi Megállapodás óta a fosszilis tüzelőanyagokat finanszírozó bankok rangsorában is a nyolcadik helyen állt.

A Santander volt Európa második legnagyobb finanszírozója 14,5 milliárd dollárral (13,4 milliárd euró) 2023-ban, a Deutsche Bank pedig 13,4 milliárd dollárral (12,4 milliárd euró) a harmadik.

„Az európai bankok szeretik azt állítani, hogy vezető szerepet játszanak, amikor az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésről van szó, de továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok bővítésébe irányítják a pénzt, az éghajlati tudomány egyértelmű figyelmeztetései ellenére” – mondja Lucie Pinson, a Reclaim Finance igazgatója és alapítója, társszerzője.

A Deutsche Bank szóvivője szerint „átláthatóan kezelik a CO2-intenzív ágazatokban alkalmazott szén-dioxid-mentesítési stratégiájukat”, és a legutóbbi közzététel szerint a kibocsátás „jelentősen csökkent”.

A bank azt mondja, hogy 2016 óta jelentősen csökkentette a szén-dioxid-intenzív rendszerekben való részvételét, és hangsúlyozza, hogy „céljuk a fosszilis tüzelőanyagokból való rendezett és célzott kivonulás támogatása”. A Santander szerint „teljes mértékben elkötelezettek a nettó nullára való áttérés támogatása mellett”, és 2030-ra kibocsátáscsökkentési célokat tűztek ki az ágazatokban, beleértve az energiatermelést, a termikus szenet és az energiát (kőolaj és földgáz).

„Minden finanszírozási döntést az igazgatótanácsunk által jóváhagyott szigorú politikai keretrendszer vezérel” – mondta egy szóvivő.

A Barclays szóvivője azt is elmondta, hogy „egy átalakulóban lévő energiaszektort” finanszíroznak, hozzátéve, hogy „a finanszírozott kibocsátás az energia- és a villamosenergia-ágazatban 44 százalékkal, illetve 26 százalékkal csökkent 2020 és 2023 között”. A bank azt is elmondta, hogy nem ismeri el a jelentésben szereplő egyes tranzakciók besorolását vagy hozzárendelését.

A nagybankok közel 7 billió dollárral (6,5 billió euróval) finanszírozták a fosszilis energiahordozókat a párizsi megállapodás óta. (Fotó: Canva)

 

Az európai bankok „különösen vakok” az LNG kockázataival szemben

A BOCC jelentése megjegyzi, hogy a tavalyi év egyik „meglepő tendenciája” a finanszírozás növekedése egy maroknyi európai bank részéről.

A kutatás megállapította, hogy az európai bankok körében a csökkenés meglehetősen csekély mértékű volt, amit a németországi, hollandiai, spanyolországi és dániai bankok fosszilis – főként metángázzal vagy LNG-vel kapcsolatos – finanszírozásának növekedése okozott.

Pinson szerint úgy tűnik, hogy az európai bankok „különösen vakok” az LNG bővítésével kapcsolatos kockázatokkal szemben, mivel olyan új létesítményeket finanszíroznak az Egyesült Államokban, Afrikában és Pápua Új-Guineában, amelyek évtizedekre a fosszilis gázhoz kötnek minket.

Peter Bosip, a pápua-új-guineai Környezetvédelmi Jogi és Közösségi Jogi Központ ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy a francia bankok már kizárták az LNG-t az országban, és „másoknak is ki kellene zárniuk”.

„Ezeknek a bankoknak a nemrégiben elfogadott uniós átállástervezési követelmények azt kell, hogy jelentsék, hogy stratégiát kell kidolgozniuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére, ami a fejlesztésükhöz nyújtott pénzügyi szolgáltatások és az azokért felelős vállalatok azonnali leállítását jelenti” – magyarázza Pinson.

Ennél is biztatóbb, hogy a jelentés szerint az európai bankok azok közé tartoznak, amelyek 2023-ban felgyorsítják az új olaj- és gázmezők finanszírozásának korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

A világ legnagyobb bankjai közül összesen 38-an korlátozzák valamilyen módon az olaj- és gázfinanszírozást. A jelentés szerint mindössze kettő – a La Banque Postale és a Danske Bank – vállalt olyan kötelezettséget, amely „jelentősen korlátozza” ezt a finanszírozást.

Kevesebb előrelépés történt azonban a szén finanszírozásának korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalások terén, és úgy tűnik, hogy az olaj- és gázpolitikák minősége sem javult. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a bankok a jelek szerint az „új normális” politikákkal elérkeztek a mélypontra, amelyek összességükben „túl gyengék ahhoz, hogy kezelni tudják az olaj- és gázipari bővülést”.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.