Fenntarthatóság

Három fájóan kijózanító tény, ami miatt a Föld napjai meg vannak számlálva

NRGreport | 2024.05.30. 11:14

A gazdasági növekedés ellentmond a fenntarthatóságnak, nemhogy el vagyunk késve, de az irány is rossz – nyilatkozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a green.hu legújabb podcastjában, a GreenPodban. Az új fenntarthatósági weboldal a szokásosnál elmélyültebb, kőkemény zöld témákat érintő podcast beszélgetést folytatott az ország egyik legismertebb klímatudósával.

 

A klímacélok nemhogy közelebb, egyre távolabb kerülnek

A legnagyobb ellentmondás a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság között van – nyitotta a beszélgetést Gelencsér András, hiszen, mint mondta, a növekedés energiafelhasználást és anyagfelhasználást generál, ami ellenkezik a zöld célokkal.

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás” – fejlette ki a klímatudós, aki azt látja a legnagyobb problémának, hogy elvált egymástól a beszéd, a vállalások, a politikai elhatározások, valamint a valóság.

A közös cselekvés fontos lenne, hiszen 192 országnak kellene egyszerre cselekedni a klímaváltozás ellen, de Gelencsér András szerint a világ pont nem az egyetértésről és együttműködésről szól manapság, inkább a háborúk, a békétlenség időszakát éljük.

A gazdasági növekedés ellentmond a fenntarthatóságnak, nemhogy el vagyunk késve, de az irány is rossz – nyilatkozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. (Fotó: Canva)

 

A nagyipari szektornak nincs alternatív stratégiája

A szakértő beszélt arról is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a fele a nagyipari szolgáltatási szektorokhoz kötődik, ennek a szektornak gyakorlatilag nincs alternatív energiafelhasználási stratégiája, nem működnek dekarbonizált technológiák, a nehézipar teljes egészében fosszilis alapú, valamint a repülés, hajózás sem képzelhető el alternatív energiaellátási módokkal.

A podcastban elhangzik az is, hogy a megoldás ugyanakkor nemcsak a klímavédelem szempontjából éghető, hanem azért is, mert már ebben a században komoly problémáink lesznek a fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférésben, mivel a Föld készletei kimerülnek. Az is nehézséget jelent, hogy magának a zöld átállásnak is rendkívül magas a nyersanyagszükséglete.

 

Egyre több területet veszünk el a természettől

A növekedést, mint célt kellene levetkőzni, globális szinten és az egyének szintjén is, folytatta Gelencsér.

„Magyarország területén három futballpályányi területet betonozunk le minden egyes órában. Eközben a magyarok népességszáma csökken, azaz elvileg vissza kéne adnunk területeket a természetnek. Ám mégis gombamód szaporodnak az épületek, az ipari létesítmények, az utak, terek. A fejlődő országok ugyanezt gigantikus léptékben teszik” – tette hozzá a klímakutató.

Gelencsér András beszélt még a hulladék újrafelhasználás árnyoldalairól, a mezőgazdaság elképesztő energiaigényéről, arról hogy fosszilis energia nélkül nem is nagyon lenne mit ennünk. Kifejtette álláspontját a technológia (nem) fejlődéséről, ami szerinte nem hoz majd áttörést a zöld átállásban, azaz nem jó helyen keressük a megoldást. A klímakutató a podcastban választ ad arra is, hogy az egyén hogyan készülhet fel az energiaválság és a kímaváltozás (el nem kerülhető) következményeire.

A tejes podcast beszélgetés ezen a linken hallgatható meg: https://open.spotify.com/episode/6j8eTLem8r4k80RBZbhTNz

 

Gelencsér Andrásról
Vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője, 2015. július 1. óta a Pannon Egyetem rektora.

1990-ben vegyészmérnökként diplomázott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, öt évvel később a Környezettudományi Tanszéken szerzett doktori címet.

2002 óta az MTA doktora, köztestületi tag. 2006-ban habilált, ekkortól egyetemi tanár a Mérnöki Karon, melynek dékánhelyettese lett 2015. július 1-jei rektori kinevezéséig.

2018-ban egyedüliként ismét pályázott a rektori tisztségre, amit elnyert. Még ebben az évben a Pannon Egyetem felkerült a 150 legkiválóbb vegyészmérnöki képzést nyújtó intézmény listájára; 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Fő kutatási területe a légszennyezéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos légköri kémia, különösen a légköri aeroszol kémia. Ő volt az első, aki felismerte a humusz kialakulásának folyamatát a légkörben.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.