Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Ki nevet a végén: újabb szankciós csomaggal lépett elő az EU

Erbszt Adrienn | 2024.06.02. 05:35

Az Európai Unió május 8-án ült össze, hogy megvitassa a tervezett, Oroszország elleni 14. szankciócsomag részleteit. Ha megszületik az egységes álláspont a benyújtott dokumentum kapcsán az Európai Bizottság júliusig jóvá is hagyhatja azt. A tervezett intézkedések közt szimbolikus döntések is szerepelnek, ám bizonyos elképzelései érzékeny pontjára lépnek nem csak Oroszországnak, hanem egyes EU tagállamoknak is. Az újabb korlátozó csomag így nemcsak Moszkvát teszi próbára, hanem az EU egységét, elfogadása esetén pedig a blokk gazdasági versenyképességét.

 

Az Európai Unió régóta tervezgeti az újabb szankciós csomag bevezetését Oroszországgal szemben azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Moszkva ukrajnai hadműveletét.

Felettébb megmosolyogtató ez az optimizmus Brüsszel megrögzött bürokratái részéről, hiszen az előbbi 13 csomagnak sem igazán sikerült eltántorítania a Kremlt az ukrán frontoktól.

Na, de majd most! Amiben úgy tűnik, van egység az új javaslatok alapján, az az orosz hélium export tilalma, ami az Európai Uniós kereskedelem mindössze 1%-át teszi ki. Ennek a korlátozásnak nyilvánvalóan jelképes értéke van csak, s Moszkva számára sem a háború kénytelen-kelletlen leállítását jelenti majd.

 

Az LNG részleges tilalmára számíthatunk

Ennél súlyosabb hatással járó döntések is találhatók a tervezetben, melyek mind az Európai Unió, mind Oroszország számára kihívást jelentenek. Ezekben azonban már nem olyan egyértelmű az egységes álláspont. Az újabb szankcióknak három fő pontja van, melyek a mindkét fél számára prioritást jelentő cseppfolyósított földgáz ipart és kereskedelmet érintené.

Az orosz LNG behozatalának teljes tilalma jelenleg legfeljebb papírra írva elképzelhető, e helyett inkább az orosz LNG-szállítások Európán keresztüli, újbóli exportjának tilalma más piacokra – elsősorban Ázsia – került megfontolásra.

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, hiszen az orosz LNG óriás Novatek hosszú távú szerződésekkel rendelkezik a belga Zeebrugge és a francia Montoir kikötőjével. Az orosz Yamal LNG termelésének csaknem 30%-át továbbította idén ezekbe a célpontokba.

Ha az EU országai betiltják az európai infrastruktúra használatát a harmadik országokba történő szállítására, az jelentősen növelné az orosz fél költségeit, hiszen arra kényszerülne, hogy sokkal hosszabb útvonalakon juttassa el a cseppfolyósított földgázt ázsiai partnereinek – elsősorban Kínának és Indiának. Az orosz ellátási láncok korlátozásával Brüsszel komoly fékező tényezőt állíthat az olyan nagyszabású oroszországi LNG projekteknek, mint például az Arctic LNG 2, mely hamarosan működési fázisba lép.

Ez az az Egyesült Államnak is erősen fájó orosz projekt, melyet már korábban súlyos szankciók alá vetettek, s nem leplezve ellenérzéseiket úgy nyilatkoztak róla: „Célunk, hogy megfojtsuk ezt a projektet.” Ha az EU elszánja magát e döntés mellett, a Novateknek a teljes exportjának körülbelül 10% -át kell újra terveznie.

Az újabb korlátozó csomag így nemcsak Moszkvát teszi próbára, hanem az EU egységét, elfogadása esetén pedig a blokk gazdasági versenyképességét. (Fotó: Canva)

 

Nem csak Moszkvának fájnak a szankciók

Azonban ez egy kétélű kard, nemcsak Moszkva számára jelent fejfájást egy ilyen típusú döntés, hanem az Európai Uniónak is, azon belül is egyes érintett tagállamoknak. Vegyük például, hogy a Yamal LNG Enterprise, mely szinte kizárólagosan juttatja el az orosz cseppfolyósított földgázt Európába, nincs teljesen orosz kézben. A tulajdonosok közt találjuk az orosz Novatek (50,1%), a francia TotalEnergies (20%), a Kínai Nemzeti Olaj- és Gázvállalat (20%) és a Selyemút Alapítvány (9,9%) vállalatokat is.

Így a Yamal LNG-t ért extra költségek, nemcsak az orosz tulajdonosoknak fognak fájni, hanem a franciáknak, illetve a kínaiaknak is. Így Franciaországot valószínűleg sokkal nehezebb lesz meggyőzni az orosz cseppfolyósított földgáz reexportjának tilalmáról, mint más, a kérdésben nem érintett EU-tagot.

Ezen felül azt is figyelembe kell venni, hogy a reexport tevékenység lehetővé tétele nem felajánlásalapú az érintett országok és kikötőik részéről, megszűntével jelentős bevételektől esnek el ők is. Ahogy francia kollégáiknak, úgy az orosz LNG embargója Belgium érdekeinek is ellentmond. Ugyanis a belga székhelyű Company Fluxys földgázszállító rendszer-üzemeltető nagyvállalat tartja kezében az orosz LNG fogadására is használt terminálokat a belga Zeebrugge-ben és a francia Dunkerque-ben. Az említett két terminál áprilisban a Yamal LNG felől érkezett tankerek több mint felét fogadta.

Az orosz gázt eddig nem érintették az Európai Unió szankciós csomagjai, ha megszavazzák, ez lesz az első ilyen vonatkozású korlátozó intézkedés. (Fotó: Canva)

 

A kölcsönös függésnek is vannak előnyei

Ráadásul hibásan egyoldalú gondolkodása az Európai Uniónak, hogy csak az importőr függhet az energiakereskedőktől, hiszen ahogy más kereskedelmi területeken is, itt sem csak a vevő függ az eladótól, hanem fordítva is.

Moszkva számára ugyanúgy függést eredményez egy-egy komolyabb energetikai infrastruktúra, útvonal és kereskedelmi hálózat kiépítése, s ennek megtagadása abba az irányba fogja lökni, hogy új vevők felé kötelezze el magát.

Az Európai Unió energiahordozók hiányával küszködő áldozat szerepével tulajdonképpen gazdasági riválisa; Kína ölébe löki a gigantikus orosz fosszilis tartalékokat. Nyilvánvaló kényelmetlenségeket okozva ezzel Oroszországnak, de még annál is nyilvánvalóbb előnyöket Kínának. Ráadásul figyelembe kell vennünk, hogy Moszkva gazdasági riválisaként sose volt számon tartva Brüsszelben, ellenben Pekinggel.

Abban reménykedni, hogy Moszkva belefullad saját földgázába és kőolajába meggondolatlan balgaság, mivel a kínálat és a kereslet előbb-utóbb mindig megtalálja egymást, főleg ha gázról, vagy kőolajról beszélünk.

A döntés elfogadásának következtében a gázpiacon is áremelkedésekre számíthatunk, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 2024 végén lejár az ukrajnai vezetéken keresztül érkező orosz földgázra kötött tranzitszerződés, aminek hiányát pótolni kell. Elsősorban a tengeri kijárattal nem rendelkező, Ukrajnához közel fekvő országoknak kell új LNG források felé nézniük, mint Ausztria, Szlovákia, vagy éppen Magyarország.

Csakhogy mit ad Isten, sajnos éppen nem rég fagyasztották be az Egyesült Államokban az összes új LNG projektre az engedélykiadást.

A javaslatcsomag két másik területen is korlátozná az orosz cseppfolyósított földgázipart. Egyfelől betiltaná az LNG behozatalát az EU hálózatához nem csatlakozott LNG terminálokba, ez érinti például a Málta LNG és a spanyol El Musel LNG terminálokat. Másfelől korlátoznák az új orosz LNG-projektekben való részvételt, akár finanszírozásról, akár technológiai hozzáférésről lenne szó. Ez Moszkvát ugyancsak Kína irányába tolja, hiszen így kénytelen lesz még több kínai befektetésre és technológiai együttműködésre nyitni. Ennek elfogadása kevesebb ellenérzést válthat ki, hiszen az orosz projektekre érvényben lévő amerikai szankciók miatt már a legtöbb európai cég tudomásul vette azok kitaszítottságát.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta jól láthatóan jelentősen visszaesett az orosz gáz behozatala Európába, ám még mindig hozzávetőlegesen 15%-ot tesz ki, ebből közel 9% csővezetéken keresztül, 6% LNG tankerhajókon keresztül érkezik. (Fotó: Canva)

 

Magyar vétó sokak megnyugvására?

Magyarország brüsszeli források alapján ellenzi azon intézkedéseket, amelyek negatív hatással lehetnek az Európai Unió gázpiacára, s melyek növelik az energiaköltségeket. Mivel mind a 27 EU tagország egyhangú támogatására szükség van az újabb szankciós csomag elfogadásához, ezért várhatóan lesznek még feszültségek a téma megvitatása során.

A magyar álláspont az az energetikai szankciók kapcsán, hogy azoknak nem szabad csökkenteniük az európai versenyképességet, illetve nem vezethetnek áremelkedésekhez és ellátási problémákhoz.

Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország a csomag kapcsán további technikai információkat kért az intézkedésekről, ami nem csoda, hiszen Franciaország, Spanyolország és Belgium a legnagyobb csomópontja az orosz LNG-nek. Az onnan tovább exportált LNG egy része pedig valóban harmadik országba megy, de jelentős mennyiség kerül a német és az olasz piacra is például.

A magyar vétó így alapvetően sokak számára jelentene megnyugvást, sőt igazából olyanok számára, akiknek sokkal több káruk születhetne a döntésből, mint a tengeri kikötő nélküli, vezetékes földgázzal egyelőre jól ellátott Magyarországnak.

A javaslat jelenleg a tagállamok ellenőrzése alatt van, akik a következő hetekben kell döntsenek mellette vagy ellene. Az orosz gázt eddig nem érintették az Európai Unió szankciós csomagjai, ha megszavazzák, ez lesz az első ilyen vonatkozású korlátozó intézkedés. Az orosz-ukrán háború kitörése óta jól láthatóan jelentősen visszaesett az orosz gáz behozatala Európába, ám még mindig hozzávetőlegesen 15%-ot tesz ki, ebből közel 9% csővezetéken keresztül, 6% LNG tankerhajókon keresztül érkezik.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Erbszt Adrienn
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.