A mai vészterhes orosz-európai kapcsolatok közepette Ausztria maradt a Gazprom egyik legjelentősebb partnere Európában. Egy nagyjából fél évszázados együttműködésről beszélhetünk, hiszen 1968-ban Ausztria elsőként kötött a nyugati országok közül földgáz-kereskedelmi szerződést a Szovjetunióval.
Az elsősorban hosszú távú szerződések keretein belül érkező, akár évi 8 milliárd köbméter mennyiségű orosz üzemanyag, Ukrajnán keresztül jut el Ausztriába, a szlovák határon lévő baumgarteni gázelosztó-pontba.
Az orosz gázóriás, a Gazprom fő osztrák üzletfele Ausztria egyik legnagyobb vállalata, az Österreichische Mineralölverwaltung Aktiengesellschaft, ismertebb nevén OMV.
A hivatalos adatokat alapul véve, az ukrajnai háború és a súlyos EU-orosz szankciós csatározás se csorbította meg jelentősen a két ország közti energetikai és kereskedelmi kapcsolatokat.
2023-ban Ausztria összes gázvásárlásának több mint 64%-a érkezett Oroszországból, az év utolsó hónapjára pedig elérte a 98%-ot.
Az OMV közölt adatai alapján tavaly évvégén az orosz fél leszállította az összes szerződésben rögzített gázmennyiséget, aminek köszönhetően az ország 20 év után először lett nettó gázexportőr. Ezáltal több gázt szállít a szomszédos országokba, mint amennyit importált, s ez nem rossz térségi pozíciót jelent a számára. Mindezt annak is köszönheti, hogy gáztárolóit a kiszámítható mennyiségű orosz szállításokra hagyatkozva fel tudta tölteni.
A Bloomberg szerint az elmúlt hét hónapban a Gazprom biztosította az osztrák import több mint 80%-át, a Kleine Zeitung megállapításai alapján pedig 2024 januárjában az ausztriai gázimport 97%-a származott orosz beszállításból, februárban pedig kissé visszaesett ugyan, de még mindig 87% körüli értéket mutatott. Jelenleg is ezekhez a számokhoz közelít a behozott mennyiség. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) számai alapján az orosz gáz részesedése az éves osztrák felhasználásban 95%, szemben az EU többi részének 14%-val.
Az energetikai kapcsolatok mellett a kereskedelem egyéb ágazataiban is meglepően pozitív eredmények lelhetők fel. A háború kitörése és a szankciók bevezetése ellenére 2022 első tíz hónapjában 65,4 százalékkal nőtt a két ország közti kereskedelem 2021-hez képest. A 2023-as évet Oroszország Ausztria első tíz legnagyobb kereskedelmi partnere között kezdte meg.
Sokak által kritika illeti azt a számos osztrák vállalatot – köztük a Raiffeisen Bankcsoport is – akik a szankciók ellenére sem hagyták el végül Oroszország területét. A 650 cégből mindössze néhány húzta le a rolót.
Ez év eleje óta azonban egyre többször hangzik el az osztrák kormány részéről, hogy szükségesnek tartja az orosz gáz behozatalának mindennemű leállítását. Ebbe beleértve az OMV és a Gazprom 2040-ig érvényes szerződésének felbontását. Leonor Gewessler osztrák energia- és környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a kormány vizsgálat alá vetette a Gazprommal kötött hosszú távú szerződések felmondásának lehetőségét.
Már el is készült az a törvényjavaslat, amely előírja az orosz gáz teljes kivonását 2027-re.
Ezen elhatározást erősítette meg Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is amerikai kollégájával, Anthony Blinkennel folytatott megbeszélésein. Ezen felül a tervek közt szerepel, hogy konkrét intézkedések megtételére kötelezik az osztrák vállalatokat az orosz gázvásárlás csökkentésére. A törvényjavaslat elfogadásához azonban a kétharmados többségen kívül számos törvény módosítása szükséges még, így a gáziparról, a gázdiverzifikációról, vagy éppen az energiaszabályozásról szóló törvényt is felül kell vizsgálni.
A szerződések felmondása azonban nem olyan egyszerű, erre az OMV vezetősége is rámutatott. A Gazprom Export LLC és az OMV Gas Marketing & Trading GmbH 2018 júniusában hosszabbította meg 2040-ig az orosz földgáz Ausztriába történő szállítására vonatkozó szerződést. Az eredeti megállapodás 2028-ig szólt a felek közt.
Fontos kiemelni, hogy a megállapodás alapján a szerződés a „take or pay” elvén alapul, ez azt jelenti, hogy az OMV akkor is köteles pénzt utalni, ha ténylegesen nem veszi át a gázt.
Ezt pedig az OMV csak úgy nem hagyhatja figyelmen kívül. Ebből kifolyólag az OMV szerint a szerződés megfelelő felbontásához megfelelő törvények szükségesek, főleg mivel az orosz gázvásárlást nem sújtják egyelőre szankciók.
Az OMV több ízben is reagált a kormány terveire. Egyfelől biztosított arról mindenkit, hogy szükség esetén orosz gázbehozatal nélkül is el tudja látni ügyfeleit, elsősorban norvég és saját gáztermelésből, továbbá LNG terminálokból. Másfelől az osztrák miniszter szavait politikailag motiváltnak nevezték, hiszen egyelőre az orosz földgázt nem sújtja Európai Uniós szankció, ráadásul kellően sok tagország importálja jelenleg is vezetéken, illetve LNG-terminálokon keresztül. Az orosz cseppfolyósított földgáz legnagyobb felvásárlói közt találjuk például Franciaországot, Spanyolországot és Belgiumot is.
Az OMV vezérigazgatója, Alfred Stern is arra hívta fel a figyelmet a napokban, hogy az Oroszországból származó gáz ellen nincs szankció sem Ausztriában, sem a EU-ban jelenleg. Illetve ő is hangsúlyozta a szerződés take or pay kitételét, mely súlyos pénzbírsággal járhat az osztrák fél számára indokolatlan felmondás esetén.
Jelenleg ugyanis nincs olyan jogilag elfogadható vis major helyzet, amire hivatkozva a Gazprommal kötött szerződés szankciók és pénzbírságok nélkül felmondható lenne. Tehát mindaddig, amíg jogszerű hivatkozási alapot nem talál, az OMV köteles betartani a Gazprommal kötött szerződést. Ennek fényében az OMV vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az OMV jelenleg nem fontolgatja annak lehetőségét, hogy elálljon az Oroszországgal kötött, 2040-ig tartó gázszállítási szerződéstől.
Ez nem is csoda, hiszen – bár a szerződés nem nyilvános – a gyakorlat azt mutatja, hogy szerződésszegés esetén milliárdos nagyságrendű korai felmondási díjjal számolhatnának. Egy általános orosz gázt tiltó törvény esetleg ezen segíthetne, de a Gazprom bizonyára választott bíróság elé vinné akkor is az ügyet.
Belpolitikai szempontból sem egyértelmű a zöld kezdeményezésű törvény támogatottsága az orosz gáz tiltásáról. Az osztrák Szabadság Párt (FPÖ), de a szociáldemokraták sem támogatnak a választások előtt nem sokkal olyan intézkedéseket, amelyek megemelhetik az energiaárakat. Az FPÖ úgy kommentálta a törvényjavaslatot, hogy annak elfogadása esetén robbanásszerű áremelkedésre, és visszaeső gazdasági folyamatokra kell számítani.
Az orosz gázimport hirtelen leállítása komoly negatív hatást gyakorolhat Ausztria mindennapjaira. Hiszen minden alternatíva, ami helyettesíteni tudná a vezetékes orosz földgázt, drágább jelenleg. Ennek ellenére megoldható feladat, hiszen manapság visszafogott gázkereslet jellemzi az Európai Uniót, továbbá a tárolók töltöttsége is magas.
Az osztrák gazdaság számára azonban jelentős csapás lenne, ha a Gazprommal való együttműködése rövid időn belül véget érne, hiszen szépen növekvő gazdaságának egyik alappillére az olcsó orosz gáz nagymennyiségű behozatala és tovább árusítása.
Az osztrák ipar két motorja az acél és a papíripar, mindkettő hatalmas mennyiségű energiát igényel – azon belül is földgázt – hogy versenyképességét megőrizze nemzetközi viszonylatban. Ausztria számára az olcsó orosz gáz és a saját nagy mennyiségű megújuló energia együttesen jelentette a mentőövet a Covid alatti gazdasági krízisben, illetve az ukrán háborút követő energiaválságban. Ipara is egyelőre egészen ellenálló az USA-Kína nyomásra kialakuló, európai dezindusztrializációs folyamattal szemben.
Természetesen a jól kiépített európai gázhálózatok és az egyre bővülő kereskedelmi partnereknek köszönhetően Ausztria meglépheti politikailag, hogy elutasítja az orosz energiahordozót, a kérdés nem is az, hogy meg tudja-e ezt tenni. Hanem inkább az, hogy milyen áron… Ennek a döntésnek eredményeképpen nem csak új és drágább beszállítók után nézhet, de még közép-európai gázelosztóközpont szerepét is veszélyeztetné.
Komoly problémára kell amúgy is számítani 2025-től, hiszen akkorra megszűnik Oroszország és Ukrajna között az európai tranzitszerződés, viszont Ausztria ezen a vezetékrendszeren keresztül jut hozzá elsősorban az orosz gázhoz. A Gazprom jelenleg mintegy 42 millió köbméter vezetékes gázt szállít ezen az útvonalon keresztül Ausztriába, Szlovákiába, Olaszországba és Moldovába. Bécs számára azonban aggasztó nyilatkozatok hangzottak el mind az ukrán fél részéről, mind az Európai Unió vezetősége felől, egyik sem kívánja meghosszabbítani a tranzitszerződést. Ezen felül az EU egyértelműen azon dolgozik, hogy a szövetség mihamarabb megtagadja az orosz gázszállításokat, ám ennek kivitelezése a gyakorlatban egyelőre nem világos. Főként azért nem, mert a Török Áramlat és az ukrán vezeték mellett hatalmas mennyiségben érkezik orosz LNG Európába.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Erbszt Adrienn
