Mivel az Európai Unió szankciós politikája évek óta nem képes akadályt állítani az orosz harci gépezet elé, a 14. szankciós csomag meghozatala előtt végül felocsúdott mély álmából, s új taktikára váltott. Mivel a szankciók erősen megosztják a tagállamokat, elfogadásukhoz azonban egyöntetű támogatás kell, más eszközökhöz kell a brüsszeli vezetésnek nyúlnia, hogy az olyan országokat is belekényszerítse a közös jóba-rosszba, mint Magyarország. A szigorító intézkedések célja ugyan nem teljesen világos mindig, vagyis inkább az nem teljesen egyértelmű, hogy kinek az érdeke, hogy újra fal kerüljön Nyugat- és Kelet-Európa közé?

Európa és a Kelet szétválása

2014 óta – amióta a Krím újra Oroszországhoz került egy, a Nyugat által nem elismert népszavazás keretein belül – zajlik a szankciós háború Brüsszel és Moszkva közt. Az elmúlt tíz év azonban láthatóan nem változtatta meg az orosz külpolitikai törekvéseket, így új módszerek kidolgozására szánták el magukat brüsszeli bürokratáink. Hivatalosan azért, hogy megállítsák Oroszország ukrajnai hadműveleteit, azonban a folyamatokat tekintve, inkább Európa teljes leválasztása zajlik Oroszországról.

Ez viszont csak a próba, a kisebb falat, hiszen ahhoz, hogy az EU teljesen elkötelezettje legyen az USA vezette Nyugatnak, Kínáról kell leválasztani.

Természetesen amerikai kezdeményezésre ez is megindult már, ám itt jóval több a kapcsolódási pont, amik pénzügyileg, infrastrukturálisan és gazdaságilag is keresztül hálózza Európát és Kínát. Ezeknek az elvágása Oroszországhoz képest sokkal nagyobb kihívást jelent.

Szankciók helyett vámok

A szankcióknál szofisztikáltabb eszközhöz nyúlt most az EU, mely gyorsabb tagságon belüli elfogadást és hatékonyabb következményeket eredményezhet. A szankciókkal szemben az orosz exporttermékekre vonatkozó vámokat nem kell egyhangúan megszavaznia minden tagországnak, hiszen azok nem biztonságpolitikai döntésnek számítanak, hanem a kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak.

Vámokat pedig természetesen különféle árucikkekre, vagy szolgáltatásokra is ki lehet szabni, mellyel akár teljesen ellehetetlenülhet a két fél közötti kereskedelem, anélkül, hogy az ténylegesen tiltó listára került volna.

Ezzel pedig ki tudják kerülni a vétók lehetőségét – vagy ahogy a nyugati sajtó előszeretettel hívja; a magyar akadályt – akár még a fosszilis, vagy nukleáris energiahordozók terén is. Ez természetesen erős sarkítás, hiszen vezetékes földgázra jelenleg nem csak mi szorulunk rá Oroszországból, hanem például Ausztria, Szlovákia, vagy éppen Görögország is. A felfelé szárnyaló orosz cseppfolyósított földgáz mennyiségekről nem is beszélve, melyeket nyugati partnereink előszeretettel kapkodnak el.

Az importvámokat azokra az orosz árukra kívánják bevezetni a jövőben, melyek továbbra is korlátozások nélkül érkeznek az EU-ba. Maga az elképzelés nem is lenne rossz, sőt kifejezetten fortélyosnak tűnik, azonban figyelembe kell azt is vennünk, hogy az elmúlt években jelentősen visszaesett a kereskedelem Oroszország és Európa között. Mára leginkább azon termékek importja maradt fent, amiket nehéz máshonnan beszerezni.Ezek elsősorban energiahordozók, ásványkincsek, nemesfémek.

Tehát ha ezek behozatalának korlátozására készen állunk, akkor arra is szükség lenne, hogy Brüsszel felmutassa, honnan tudja ezeket az árukat versenyképesen és hosszú távon beszerezni a jövőben.

Kicsiben kezd az EU

Az exportvámok bevezetése már debütált is, az EU Tanácsa május 30-án, július 1-i hatályba lépéssel tiltó vámokkal sújtotta az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportot. A vámok a búzára, kukoricára, napraforgómagra, olajos magvakra és annak származékaira, borsó és répapép granulátumra, továbbá az állati takarmányokra fognak vonatkozni.

A tarifa 95 euró is lehet tonnánként, vagyis az európai piaci búza árának körülbelül 50%-a, ez pedig a gyakorlatban valószínűleg az import leállását fogja jelenteni.

A döntésnek azonban nem az orosz termékek hiánya lesz az elsődleges megoldandó következménye, hanem a lehetséges orosz válaszreakciók. Tudniillik, ha némi növekedést is mutatott ezen termékek behozatala 2023-ban (4 millió tonna), ez akkor is csak az európai fogyasztás 1%-nak felel meg. A vámok viszont nem fogják akadályozni a harmadik országba – Afrika és Ázsia – történő szállításokat, így az orosz tranzit továbbra is megmarad nagy valószínűséggel. Bár az EU-ba minimális szállításokat hajtott végre eddig is Oroszország, világszinten vezető gyártója és exportőre az érintett termékeknek.

Mindezt értelmezve elgondolkodhatunk azon, hogyha minimális szállítások esnek ki, de a nagyszabású tranzit megmaradhat, mekkora kár is fogja érni valójában Oroszországot a meghozott döntés nyomán? A képlet elég egyszerű és az is leszűrhető belőle, hogy nem fog megálljt parancsolni az orosz hadseregnek Ukrajnában.

A magyar kormány óvakodik az exportvámoktól

A magyar külügyminiszter óvatosságra intett az uniós gabonavámok miatt, tartva az esetleges orosz ellenintézkedésektől. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy számos magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cég folytat komoly tevékenységet Oroszországban, akikre az exportvámok és azok lehetséges következményei bonyolultabb működést, vagy teljes ellehetetlenülést hozhatnak.

Annak ellenére tehát, hogy például Magyarország tartózkodik a döntéstől, az intézkedést mégis elfogadták, ezzel bemutatva annak lehetőségét, hogy a gabonán túl más termékek esetén is simán áttolhatnak ilyen „kereskedelmi” döntéseket.

Kiiktatták a magyar vétót az energiahordozók esetében?

A gabonavámok azonban csak az első lépése az exportvámok bevezetésének, hiszen az EU kereskedelmi főigazgatója, Valdis Dombrovskis beszélt arról, hogy Brüsszel már vizsgálja az Oroszországból származó behozatalra kivetett vámok szélesebb körű alkalmazását. Szóba kerültek egyéb élelmiszerek, nukleáris üzemanyagok, gyógyszerek, de még a fosszilis energiahordozók is.

Svéd kezdeményezésre még annak a lehetősége is fennáll, hogy a beszedett vámokat ajánlja fel az így sem gazdasági virágkorát élő EU, Ukrajna megsegítésére.

Az energiahordozók vámjával kapcsolatban felröppent hírekre Magyarország még inkább felháborodott. Szijjártó Péter Bakuban történt látogatásán úgy fogalmazott, hogy Budapest minden olyan energetikai szankciót felháborítónak és elfogadhatatlannak tart, melyek egyes országok ellátási költségeit növelik. A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy az oroszellenes szankciók már így is jelentős áremelkedéshez vezettek, így Magyarországnak 10 milliárd euróval többet kellett fizetnie az energiaimportért.

Azt is kihangsúlyozta, hogy minden olyan intézkedést meg kell szüntetni, amely korlátozza a zavartalan, tisztességes és szabad nemzetközi energetikai együttműködéseket.

Május 30-án a belga energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az uniós országok párbeszédet kezdtek az orosz üzemanyag-szállítás európai piacra történő végleges elutasításáról, és az ezt akadályozó tényezőkről. Orosz adatok szerint azonban az EU-ba irányuló orosz gázszállítások nem hogy csökkennének, hanem egyenesen növekednek; márciusban 2,3%-kal, 1,14 milliárd euróra nőtt, amelyből 602,6 millió euró a vezetékes gáz, 539 millió euró pedig a cseppfolyósított földgáz (LNG).

Az európai források sem mutatnak ellentétes számokat, mind az ukrán tranzit útvonalon, mind a Török Áramlaton érkező vezetékes földgáz mennyisége növekszik éveleje óta, ráadásul az orosz cseppfolyósított gáz is egyre nagyobb mennyiségben érkezik az európai kikötőkbe.

A kérdés pedig csak attól válik majd izgalmasabbá, hogy Magyarország júliusban átveszi a belgáktól az EU soros elnöki tisztét. Az energiahordozók exportvámja ilyen fokú orosz behozatalnál erősen felelőtlen lépés lenne, hiszen télre az ukrán tranzit szerződés lejár, azt meghosszabbítani sem Brüsszel, sem Kijev nem kívánja, így marad a Török Áramlat és az LNG. Hacsak az EU nem a vezetékes földgázra szab ki vámokat, ez esetben Hazánk lesz óriási elszenvedője a döntésnek. Azonban az orosz ellenreakciók latba vételét elszalasztani hiba lenne, hiszen ha januárban leáll az ukrán gázfolyosó és mondjuk Moszkva berekeszti az LNG szállításokat, igen csak nagy bajba kerül Európa.

Kiemelt kép forrása: Unsplash