A kínai gyártók, köztük a BYD, a Chery Automobile és az állami tulajdonú SAIC Motor gyártási költségei sokkal alacsonyabbak otthon, ennek ellenére szívesen telepednek le Európában, hogy felépítsék márkáikat, és megtakarítsák a szállítás és az esetleges vámok költségeit – mondta Gianluca Di Loreto, a Bain & Company tanácsadó cég szakértője a Reutersnek.
Az uniós importadók egyrészt segíthetnek az európai autógyártóknak abban, hogy jobban versenyezzenek kínai társaikkal, másrészt viszont ösztönözhetik a kínai autógyártókat, amelyek már most is jelentős és hosszú távú beruházásokat hajtanak végre Európában.
Az AlixPartners tanácsadó cég szerint a kínai autók eladásai tavaly az európai piac 4%-át tették ki, és az előrejelzések szerint 2028-ra elérik a 7%-ot.
A 2023-ban mintegy 500 000 járművet előállító Magyarország biztosította az első kínai autógyártó európai gyárberuházást, amelyet tavaly jelentett be a BYD, amely 2025-ben egy második európai gyárat is tervez.
Hazánk tárgyalásokat folytat a Great Wall Motorral is az első európai gyáráról, és támogatást kínál munkahelyteremtésre, adókedvezményeket és a célzott zónákban enyhített szabályozást a külföldi befektetések vonzása érdekében.
Magyarország az elmúlt években több mint 1 milliárd dollárt költött az SK On és a Samsung SDI dél-koreai konszern új akkumulátorgyárainak, valamint a CATL kínai akkumulátoróriás tervezett gyárának támogatására.
A kínai Leapmotor a francia-olasz partner Stellantis meglévő kapacitását fogja használni, a Reuters jelentése szerint a páros a lengyelországi Tychy üzemet választotta gyártóbázisnak. Lengyelországban számos program van, amely jelenleg több mint 10 milliárd dollár értékű beruházást támogat – közölte az ország fejlesztési és technológiai minisztériuma a Reuters-szel -, köztük egy olyan, amely a nettó nullás gazdaságra való áttérést támogatja, és egy másik, amely a magas munkanélküliségű régiókban akár 50%-os társasági adókedvezményt kínál.
Az európai kormányok talán óvakodnak attól, hogy a kínai elektromos járművek ellepik a piacukat, de az új versenytársak által teremtett gyártási beruházások és munkahelyek egy részéért is ádázul versenyeznek. (Fotó: Canva)
Spanyolország, Németország után Európa második legnagyobb autógyártó országa, biztosította a Chery befektetését, amely a negyedik negyedévben egy helyi partnerrel megkezdi a gyártást a Nissan egykori barcelonai üzemében.
A Chery várhatóan profitálhat a 2020-ban indított spanyol 3,7 milliárd eurós programból, amely az elektromos járműveket és akkumulátorokat gyártó üzemek vonzására irányul.
A kínai Envision Group már 300 millió eurós ösztönzőt kapott a program keretében egy 2,5 milliárdos, 3000 munkahelyet teremtő akkumulátorgyárra. Spanyolország adhat otthont a Stellantis tervezett negyedik európai, CATL-lel közös gigagyárának is.
A Chery egy második, nagyobb üzemet tervez Európában – mondta a Reutersnek egy, a vállalat terveit ismerő forrás -, és tárgyalásokat folytatott kormányokkal, köztük Rómával, amely szívesen vonzana egy második autógyártót a Fiat-gyártó Stellantis riválisaként. Olaszország a 2025-2030 között 6 milliárd euró értékű nemzeti autóipari alapot használhatja fel az autóvásárlók és a gyártók számára egyaránt nyújtott ösztönzőkhöz. A kínai Dongfeng több más autógyártó között van, amelyek befektetési tárgyalásokat folytattak az olaszokkal. Az olasz ipari minisztérium nem kívánt nyilatkozni ezzel kapcsolatban, a Dongfeng és a Chery nem válaszolt a Reuters megkereséseire.
A SAIC, a legendás MG márka tulajdonosa, két európai gyárat szeretne építeni, mondta két, az ügyet ismerő forrás a Reutersnek.
Az elsőt, amely egy meglévő létesítményben épülne, már júliusban bejelenthetik, egy készlet-összeszerelési technikát alkalmazna, és évi 50 000 jármű gyártását célozná meg – mondta az egyik forrás. A SAIC második európai üzeme a semmiből épülne, és évente legfeljebb 200 000 járművet gyártana – tette hozzá a forrás.
A forrás szerint Németország, Olaszország, Spanyolország és Magyarország szerepelt a SAIC szűkített listáján. A SAIC nem válaszolt a Reuters megkeresésére.
Európában a kínai autógyártóknak magasabb költségekkel kell szembenézniük a munkaerőtől az energián át a jogszabályoknak való megfelelésig. A Kínában gyártott autók exportjának költségei azonban gyorsan összeadódhatnak, és veszélyeztethetik az amúgy is szűk árrést.
Di Loreto, a Bain & Company munkatársa szerint egy Kínában gyártott 15 000 eurós autó 500-3 000 euró szállítási és logisztikai költséget igényel. Di Loreto szerint a kínai autógyártók számára az észak-európai munkaerőköltségek túl magasak lehetnek a versenyképes termeléshez, míg délebbre, Olaszországban vagy Spanyolországban az alacsonyabb munkaerőköltségek és a viszonylag jó minőségű gyártási szabványok egyensúlyát kínálják – ami különösen fontos a prémium kategóriás járművek esetében.
Di Loreto szerint az alacsonyabb költségű járművek számára vonzó helyszínek közé tartozik Kelet-Európa és Törökország, ahol jelenleg évente mintegy 1,5 millió autót gyártanak, főként az EU számára, és ahol tárgyalásokat folytattak a BYD-vel, a Chery-vel, a SAIC-kal és a Great Wall-lal. Törökország vámuniója az EU-val és szabadkereskedelmi megállapodásai az EU-n kívüli országokkal vámmentes jármű- és alkatrészkiviteleket garantálnak.
Kiemelt kép forrása: BYD