Az Edinburgh-i Egyetemen új típusú berendezéseket tesztelnek a skóciai Edinburgh-i lakások és irodák fenntartható energiaellátására. Az innovációt, amely a tengerekből, folyókból, tavakból, sőt még a bányák vizéből származó víz erejét is hasznosítja, hogy hatékony fűtést és hűtést biztosítson otthonok és vállalkozások számára, a SeaWarm, az Edinburgh-i Egyetem egyik spin-off vállalata fejlesztette ki.

A vízforrású hőszivattyú (Water Source Heat Pump, WSHP) néven ismert rendszer hasznosítja az említett víztestekben tárolt hőenergiát – írja a Interesting Engineering.

A SeaWarm HotTwist technológiája hőt von ki a vízből

A rendszer SeaWarm HotTwist névre keresztelt techológiával működő hőcserélője a vízből hőt von ki. A hőcserélő összegyűjti a víz hőenergiáját, és átadja azt a hőszivattyúnak, ahol azt magasabb, fűtési célokra alkalmas hőmérsékletre sűríti.

Ez a rendszer a stabil vízhőmérsékletre van optimalizálva, ami egyenletes teljesítményt biztosít, és a vállalat szerint a jégolvadás látens hőjét kihasználva még szélsőséges körülmények között is hatékonyan működik.

A The Guardian szerint a SeaWarm hőszivattyúját jelenleg az Edinburgh-i Egyetem teszteli egy megfizethető lakhatási projektben a Firth of Forth öbölnél, a Forth-híd közelében, egy délnyugat-skóciai aranybányászati múzeumban, valamint egy kereskedelmi üvegházban Fife-ban. A jelentés azt is megemlíti, hogy egy másik hőszivattyúrendszert idén nyáron terveznek telepíteni a skót tengeri madárközpontba North Berwickben, amely szintén a Firth of Forth-ból származó energiát fogja hasznosítani.

Ez a legújabb módszer a környezet természetes melegének hasznosítására az épületek fűtésére, a levegő- és földhőszivattyúkhoz hasonló technológiákat alkalmazva.

„Bár a SeaWarm hőcserélő egy hagyományos földhőszivattyúval van összekapcsolva, a föld helyett a víztestekből gyűjti a hőt. A víz egy adott térfogatban körülbelül kétszer több hőenergiát képes tárolni, mint a talaj, és 3400-szor több hőenergiát, mint a levegő, ami egyedülálló hatékonysági előnyt kínál a hagyományos talaj- vagy levegőforrású hőszivattyúkhoz képest” – magyarázta a cég.

Az összetevő, ami hidegebb körülmények között is segíti az energiaátalakítást

A SeaWarm rendszernek van egy kulcsfontosságú összetevője – a glikol egy folyadék, amelyet fagyálló szerként használnak. A glikol a hőcserélőben lévő hurkolt csöveken keresztül kering, ahol elnyeli a vízforrás hőenergiáját. Ezt a felmelegedett glikolt ezután a hőszivattyúban sűrítik, és ezzel kellően megemelik a hőmérsékletét ahhoz, hogy különböző célokra, például radiátorokhoz és fürdőkhöz használt vizet melegítsenek. Ahogy a glikol végighalad a rendszeren, lehűl, és megismétli a folyamatot, biztosítva a folyamatos hőátadást a vízforrásból az épületbe, még hidegebb körülmények között is.

Az Edinburgh-i Egyetem tudóscsoportja szerint a SeaWarm és RiverWarm nevű konstrukcióik a fagyott vízből is képesek energiát hasznosítani.

„Egy egész sor konstelláció kipróbálásáról van szó, de a középpontban ugyanaz a technológia áll” – jelentette ki Prof. Chris McDermott, az edinburgh-i geotudományok iskolájának vezető tervezője.

Gus Fraser-Harris hidrogeológus, aki szintén a tervezésen dolgozik, a The Guardiannek elmondta, hogy a rendszert drágább lesz megvásárolni és telepíteni, mint egy léghőszivattyút, de olcsóbb lesz, mint egy földhőszivattyú, amikor a végleges változat forgalomba kerül.

Hozzátette, hogy a HotTwist rendszer állítólag 350-400%-kal több hőt szolgáltat, mint amennyi áramra van szüksége a működéséhez, ami a leghatékonyabb léghőszivattyúkhoz hasonló.

Kiemelt kép forrása: SeaWarm