Az Európai Bizottság által támogatott Destination Earth (DestinE) projekt célja, hogy mesterséges intelligenciával működő „digitális ikertestvér” segítségével virtuálisan szimulálja a természeti jelenségek és az emberi tevékenységek közötti kölcsönhatásokat – írja az Euronews.
A DestinE projekt keretében fejlesztett digitális szimuláció két fő modellből áll: az egyik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a másik pedig az időjárás okozta szélsőségekre összpontosít. Ezek a modellek különböző forrásokból, például a Copernicus éghajlatfigyelő program adataiból merítenek, és céljuk, hogy segítse a politikai döntéshozókat és tudósokat a jövőbeli forgatókönyvek előrejelzésében és kezelésében.
„Az első Destination Earth (DestinE) elindítása igazi játékváltó az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ez azt jelenti, hogy megfigyelhetjük a környezeti kihívásokat, ami segíthet megjósolni a jövőbeli forgatókönyveket – ahogyan eddig még soha… A jövő ma már szó szerint a kezünkben van” – nyilatkozta a programról Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke.
A DestinE projekt célja, hogy Európa hatékonyabban reagáljon a természeti katasztrófákra, alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz, és felmérje az ilyen események lehetséges társadalmi-gazdasági és politikai hatásait. A szimuláció segítségével olyan hipotetikus forgatókönyveket lehet kidolgozni, mint például szélerőművek építése Európa-szerte, vagy azt, hogy az éghajlat változása miatt hol érdemes terményeket ültetni.
Peter Bauer, a Project Destination Earth társkezdeményezője egy konkrét példával világította meg a projekt jelentőségét: „Ha például Hollandiában egy két méter magas gátat tervezünk, akkor a digitális ikertestvéremben végigfuttathatom az adatokat, és ellenőrizhetem, hogy a gát minden valószínűség szerint 2050-ben is védelmet nyújt-e a várható szélsőséges eseményekkel szemben.”
A DestinE szimuláció létrehozása komoly technológiai és környezeti kihívásokkal jár. A projekt rendkívül összetett modelljeinek futtatásához nagy teljesítményű szuperszámítógépekre van szükség.
Egy 2021-es tanulmány szerint egy ilyen szimuláció létrehozásához akár 20 000 grafikus processzorral rendelkező szuperszámítógép is szükséges lehet, amely mintegy 20 MW energiát fogyaszt.
A DestinE az európai nagy teljesítményű számítógépekre, köztük a finnországi Kajaaniban található LUMI szuperszámítógépre támaszkodik. Bár egyelőre nem világos, hogy a rendszer milyen energiaellátásból fog működni, a fejlesztés során kiemelten fontos a szén-dioxid-semleges energia használata. Finnország energiájának közel felét megújuló forrásokból nyeri, és Svédország után a második helyen áll az EU-ban.
A Destination Earth projekt 2027-re további digitális ikrek és szolgáltatások létrehozását tervezi. Az ezekből a szimulációkból származó adatokat kombinálják, hogy az évtized végére létrehozzák „a Föld teljes digitális ikertestvérét”. Ez a komplex rendszer lehetővé teszi majd a tudósok és politikai döntéshozók számára, hogy pontosabban előre jelezzék és kezeljék a globális éghajlatváltozás és szélsőséges időjárási események hatásait.
Az Európai Bizottság a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjával, az Európai Űrügynökséggel és az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosítási Szervezetével együttműködve nagy beruházásokat eszközöl a projektben. Az EU célja, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon, és a DestinE projekt kulcsszerepet játszhat ebben az ambiciózus tervben.
A DestinE projekt révén az Európai Unió olyan eszközt kap a kezébe, amely lehetővé teszi a fenntarthatóbb fejlődést és támogatja a környezetvédelmi politikákat az elkövetkező években. A digitális ikertestvér segítségével a tudósok és döntéshozók jobban felkészülhetnek a jövőbeli éghajlati és időjárási kihívásokra, és hatékonyabban reagálhatnak a természet okozta katasztrófákra. A projekt sikeres megvalósítása alapvető változásokat hozhat a bolygó védelmében és az emberi életminőség javításában.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
