A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat kimutatta, hogy 2024 májusa volt a legmelegebb a feljegyzések szerint, a hőmérséklet 0,65 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot. Ez a 12. hónap egymás után, amikor az adott hónapban a legmelegebb hőmérsékletet mértük. Az Euronews Dél-Spanyolországba utazott, hogy beszámoljon a napenergia-termelésre ható szaharai por növekvő problémájáról.
2024 májusában számos területen szélsőséges időjárást tapasztaltunk. A brazíliai áradások több mint félmillió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására, India Delhi régiójában új havi rekord dőlt meg 49,9 Celsius-fokkal, Finnországban pedig a 27 Celsius-fokos forróság miatt hőségriadót rendeltek el.
Európában pedig a heves esőzések áradásokhoz vezettek Németország délnyugati részén, Belgiumban és Észak-Olaszországban.
A szaharai por Európában leginkább arról ismert, hogy narancssárgára színezi az eget, rontja a levegő minőségét, és finom porréteget hagy a háztetőkön és az autókon.
Ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent a napelemek úgynevezett „szennyeződése” is.
Az andalúziai Jaéni Egyetem professzorai, Dr. Eduardo F. Fernández és Florencia Almonacid egy nemrégiben megjelent tanulmány szerzői között voltak, amely szerint egy 2022 márciusában bekövetkezett súlyos szennyeződés akár 80 százalékkal is csökkenthette a napenergia-termelő kapacitást. Dr. Fernández az Euronewsnak elmondta, „úgy nézett ki a táj, mint a Marson, minden teljesen vörösre színeződött”.
A 2022. márciusi extrém esemény volt, de már kis mennyiségű por is 15%-kal csökkentheti a napelemeket elérő napfényt, és a napenergia gyors európai növekedésével a szennyeződésből eredő veszteségek évente több milliárd eurót jelenthetnek.
A jaéni kutatócsoport a laboratóriumaiban keresi a megoldást. Egyes tudósok a porálló bevonatok kifejlesztésére összpontosítanak, míg mások azt vizsgálják, hogyan viselkedik a por a melegebb vagy hidegebb, szárazabb vagy nedvesebb időjárási körülményeknek megfelelően. Sok változót kell figyelembe venni. A porszemek például különböző méretűek vagy különböző színűek lehetnek, és ezek befolyásolhatják a napelemes berendezések teljesítményét. Még a tervezési elemek is különbséget jelentenek, például az, hogy egy panel keret nélküli vagy merev peremmel van-e körülvéve.
Almonacid professzor szerint a szaharai por különösen trükkös: „A szaharai por részecskéi nagyon finomak, különösen nehéz tisztítani”.
A Sonnedix megújuló energiával foglalkozó vállalat nap mint nap szembesül a szennyeződések kihívásával, napelemes telephelyeinek teljesítményét figyeli, és gondosan kiszámítja, hogy mikor gazdaságos a panelek tisztítása.
A tisztítás költséges – megawattonként körülbelül 400-500 euró -, ezért kompromisszumokat kell kötni attól függően, hogy az erőmű villamos energiájának ára hogyan alakul.
Juan Fernandez, a vállalat operatív igazgatója elmondta: „Amikor minden egyes megtermelt kilowattóra fontos az erőmű bevételei szempontjából, akkor erős hatása van ezeknek a poreseményeknek”. A vállalat eljutott odáig, hogy együttműködik időjárás-előrejelzőkkel, hogy segítsenek a tisztítási munkameneteket a poresemények és az esőzések típusa szerint megtervezni, mivel a könnyű szitálás koszosabbá teheti a paneleket, a heves felhőszakadás pedig ingyen lemossa őket.
„Egy súlyos szaharai poresemény jelentős termeléscsökkenést hozhat a hálózaton belül, és ez a hálózatüzemeltetőnek hatalmas problémát jelenthet. Az előrejelzések, az előzetes tervezés és ezek kombinációja minden korábbinál fontosabbá váltak” – mondta Fernandez.
A szaharai poresemények közelmúltbeli növekedése lehet a normális éghajlati változások része, de okozhatja más is. A Copernicus légkörfigyelő szolgálat szóvivője az elmondta: „Bár nem szokatlan, hogy a szaharai porfelhők elérik Európát, az utóbbi években megnőtt az ilyen jelenségek intenzitása és gyakorisága, ami potenciálisan a légköri áramlási minták változásának tulajdonítható”.
Egyes feltételezések szerint a légköri cirkulációban bekövetkezett változások az éghajlatváltozáshoz kapcsolódnak.
„A tudomány mindig óvatos a következtetések levonásában. Azt egyértelműen látjuk, hogy egyre több és több szélsőséges esemény történik – nem csak a szennyeződések, hanem az esőzések és a szélesemények formájában is. Egyre több szaharai eseményt tapasztalunk, amelyek egyre inkább mélyebbre hatolnakm akár Észak-Európába is. A gyanú szerint ez a globális felmelegedésnek köszönhető” – mondta Dr. Eduardo Fernández.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
S.Rita
