A tengeri moszatok nemcsak fizikai és anyagi szempontból védenek a pusztító környezeti jelenségektől, hanem fiziológiai téren is támogatják az embereket, mivel tápláló és gyógyhatású összetevőik révén hozzájárulnak az emberi egészség megőrzéséhez – írja meg a Happy Eco News.
A tengeri moszatok terápiás tulajdonságai terén ígéretes kutatások folynak, a legjelentősebb a rák kezelésének és megelőzésének reményében zajlik jelenleg is. Gazdag tápanyagtartalmuk miatt a fogyasztásuk számos egészségügyi előnnyel jár, beleértve a szervezet méregtelenítését.
Kutatások folynak arra vonatkozóan is, hogy a műanyagokat tengeri moszattal helyettesítsék, ez pedig fenntarthatóbb és biológiailag gyorsabban lebomló csomagolási alternatívát eredményezne.
Az éghajlati válság fenyegetése az egész tengeri ökoszisztémát érinti a megnövekedett vízhőmérséklet, a megemelkedett tengerszint, a légkörben egyre növekvő szén-dioxid, valamint a további antropogén mérgek és szennyezések miatt.
Ezek a veszélyek súlyosan érintik a moszatokat, olyannyira, hogy a tengeri világban végbemenő károkat úgy lehet kimutatni, ha alaposan megvizsgáljuk, hogyan változott a tengeri moszatok eloszlása és bősége az idők során.
Ezek a felmérések értékes adatsorokat hoznak létre a hosszú távú tendenciák vizsgálatához. Indikátorfajként a tengeri moszatok biológiai és ökológiai szempontból nyomon követhetik a víz állapotának időbeli változását.
Az éghajlatváltozás következtében felmelegedő vízhőmérséklet megváltoztatja a tengeri moszatpopulációk eloszlását és gyakoriságát is. A kutatások azt jósolják, hogy a hideg vízi moszatok északra húzódnak majd, a melegebb vízi moszatok jelenléte pedig általánosságban növekedni fog. A változások azonban a moszatok növekedési feltételeit is érintik, ez pedig jelentősen befolyásolja szaporodásukat és termékenységüket.
A tengerszint emelkedése szintén komoly kihívást jelent a moszatok számára. A vízmélység növekedésével a fény nehezebben éri el a növényeket, így a fotoszintetizáló szervezetek napenergiát elnyelő képessége is korlátozódik, így termelékenységük csökken.
A moszatok eloszlásának és gyakoriságának tanulmányozása jelezheti, ha a vízszint megemelkedett egy adott területen, mindössze a moszatok jelenlétének csökkenéséből.
Az éghajlatváltozás leghírhedtebb következménye a légkörben lévő szén-dioxid (CO2) mennyiségének növekedése, amely savasítja az óceánt. A korallmoszatok különösen érzékenyek a savtartalomra, mivel kalcitvázuk meggyengül a pH-szint gyors változásával, ami az óceánban keringő CO2 megnövekedett szintjének köszönhető. Ezen kívül a megnövekedett CO2 a vízben felgyorsítja bizonyos algafajok fotoszintézisét, ami eutrofizációs jelenséghez, azaz a víz tápanyagokkal való feldúsulásához vezet. Ez következésképpen felgyorsítja az algák jelenlétét, és pusztító hatással van a helyi ökoszisztémára.
A vízben megrekedve a hínár nem tud elmenekülni az ember által okozott szennyeződések elől.
A tengeri moszatok a túlélés érdekében tápanyagokat vesznek fel a vízből, és akár mérgező anyagokat is felvehetnek.
Az ilyen szennyezések befolyásolják a hínár megtermékenyülésének folyamatát, és hatással vannak a fiatal egyedek túlélési arányára, ami csökkenti a növekedést és a szaporodás sikerességét.
Az éghajlatváltozás tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak megértése érdekében fontos a moszatpopulációk nyomon követése. Az ilyen kutatások rávilágíthatnak a tengeri környezet állapotának romlására, és hozzájárulhatnak olyan környezetvédelmi szakpolitikák kialakításához, amelyek jobban védik a tengeri ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás hatásainak megértése és a tengeri moszatok szerepének felismerése alapvető lépés a fenntartható jövő biztosítása felé.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
