Fenntarthatóság

Az éghajlatváltozás tényleg hatással van bevándorlásra? Mítoszok és valóság

Devenyi Dalma | 2024.07.04. 06:35

Az éghajlatváltozás és a migráció két kiemelkedően fontos téma napjainkban, amelyek gyakran összekapcsolódnak a közbeszédben.

 

Az extrém időjárási események és a megélhetési lehetőségek hiánya miatt egyre több terület válik lakhatatlanná, ami sokak szerint újabb migrációs hullámot indít Európa felé, a megkérdezett szakértők szerint azonban a helyzet ennél összetettebb – írja az Euronews.

 

Mit értünk klímamigráció alatt?

Jelenleg nincs általánosan elfogadott vagy jogi definíció az éghajlati bevándorló fogalmára. Dr. Caroline Zickgraf, a témával foglalkozó Hugo Observatory kutatóközpont igazgatóhelyettese szerint ez részben azért van, mert ha nagyon szűken határozzuk meg a fogalmat, akkor sok embert kizárunk. Például egy vihartól kiszorított személy esetében nehéz egyértelműen az éghajlatváltozásra visszavezetni a vihar okát.

Ha viszont túl tágra nyitjuk a definíciót, olyan sokféle helyzetet foglalna magában, hogy nehéz lenne célzott politikákat és programokat kialakítani. Az éghajlatváltozás hatásai ugyanis gyakran gazdasági, politikai és társadalmi tényezőkkel keverednek, amelyek szintén befolyásolják a migrációt.

Az éghajlatváltozás és a migráció két kiemelkedően fontos téma napjainkban, amelyek gyakran összekapcsolódnak a közbeszédben. (Fotó: Canva)

 

Az éghajlatváltozás hatása az európai migrációra

Szakértők szerint nincs empirikus bizonyíték arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlenül növelné a nemzetközi migrációt Európába. Dominic Kniveton, a Sussexi Egyetem professzora szerint valószínűbb, hogy egyre több ember nem tud majd elköltözni, még akkor sem, ha szeretne.

Az éghajlatváltozás gazdasági hatásai miatt sokan maradnak helyben, mivel nincs elég pénzük a költözésre.

Alice Baillat, az Internal Displacement Monitoring Center szakértője szerint az éghajlatváltozás leginkább az emberek jövedelmét csökkenti, így a legtöbbször kevésbé képesek mozogni. Az ENSZ Klímamobilitási Globális Központja (GCCM) szerint a költözők körülbelül 90 százaléka hazájában marad, és csak egy kis részük költözik Európába vagy más kontinensekre.

 

Az éghajlati mobilitás globális jelenség

Az éghajlatváltozás miatt bekövetkező elmozdulás globális jelenség, amely minden régiót érint. 2023-ban világszerte 26,4 millió ember kényszerült elhagyni otthonát különböző katasztrófák miatt, ami az elmúlt tíz év harmadik legmagasabb éves száma. „Sokan azt hiszik, hogy az éghajlatváltozás és a katasztrófák kiszorítják az embereket a fejlődő országokban, és ez mások számára is gondot jelent, de valójában azt figyeljük meg, hogy a világ minden régiójában jelen vannak a katasztrófák miatti elmozdulások, ez nagyon is globális jelenség. Ez mindenkit érint” – mondja Baillat. Az erdőtüzek miatti mozgások kétharmadát Kanadában és Görögországban, két magas jövedelmű országban jegyezték fel.

Bár nem minden katasztrófa közvetlen következménye az éghajlatváltozásnak, a tudomány szerint egyértelmű, hogy számuk és intenzitásuk növekedni fog, ahogy a világ felmelegszik. Az emberek mozgására mindig hatással volt az éghajlat.

Az extrém időjárási események és a megélhetési lehetőségek hiánya miatt egyre több terület válik lakhatatlanná. (Fotó: Canva)

 

Megoldások a klímamigráció kihívásaira

A szakértők szerint az emberek maradáshoz való jogának támogatása elsődleges fontosságú. Ez magában foglalja a korai figyelmeztető rendszerekbe, éghajlatváltozással kapcsolatos oktatásba és adatgyűjtésbe való befektetést, hogy a közösségek ellenállóbbá váljanak otthoni környezetükben.

Emellett fontos az éghajlatváltozás által sújtott régiókban élők képzése és oktatása, hogy jobb munkalehetőségeket találjanak, ha úgy döntenek, hogy elköltöznek.

Európának támogatnia kell az alkalmazkodás különböző formáit, és fel kell készülnie saját polgárainak klímaváltozás miatti mozgására is. Az éghajlatváltozással összefüggő migrációs útvonalak megnyitása is fontolóra vehető, mint például a „klímavízum”, amely lehetővé tenné a klímaváltozás által érintett emberek számára, hogy Európába költözzenek.

 

Jövőbeli kihívások és lehetőségek

A legkiszolgáltatottabb területeken a körülmények túlságosan szélsőségessé válhatnak ahhoz, hogy az ember alkalmazkodni tudjon hozzájuk. Kniveton szeirnt világnak fel kell készülnie azokra az esetekre, amikor a nemzeteket egzisztenciális kihívás elé állítja a tengerszint emelkedése vagy a halálos hőség.

Pozitív példaként említette meg a csendes-óceáni térségből, az Ausztrália-Tuvalu Falepili Unió tavalyi aláírását, amely „mobilitási utat” nyit meg a tuvaluiak számára, anélkül, hogy említést tenne a migrációról vagy az áthelyezésről.

Az EU-nak is érdemes lenne megvizsgálnia, hogy hogyan tudna új utakat nyitni a klímaváltozással összefüggő migráció számára, figyelembe véve a gazdasági és demográfiai előnyöket is. Európa elöregedőben van, és sok fiatalra lesz szüksége a munkaerőpiac fenntartásához – véli Kniveton.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.