Az úszó szélerőművek egy úszó alapra szerelt turbinából állnak, amelyet láncokkal rögzítenek a tengerfenékhez. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy akár 300 méter vagy annál mélyebb vizekben is telepíthetők legyenek, szemben a hagyományos, tengerfenékre szerelt turbinákkal, amelyek használata 60 méternél nagyobb mélységben már nem gazdaságos – írja az Euronews.
Ennek köszönhetően az úszó szélerőművek új piacokra, például a Földközi-tengerre is elvihetik a szélenergiát, és várhatóan az évtized végére teljes mértékben kereskedelmi forgalomba kerülnek.
Lorenzo Palombi, a német székhelyű BayWa r.e. energetikai vállalat igazgatója szerint „az úszó tengeri szélenergia kulcsfontosságú szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.”
A Globális Szélenergia Tanács szerint Európa vezető szerepet tölt be az úszó szélenergia területén, annak ellenére, hogy 2022-ben az USA és Kína átvette a világ legnagyobb tengeri szélenergia-piacának címét.
Európa tavaly az új úszó szélerőművek 79 százalékát adta, és összesen 208 megawatt kapacitással rendelkezik, ami a globális létesítmények 88 százaléka.
Franciaország például a világ első kereskedelmi célú úszó szélerőműparkját fejleszti a Pennavel projekt keretében, amely 2031-re várhatóan 250 megawatt energiát fog termelni, évente 450 000 ember áramellátását biztosítva. Az Egyesült Királyság is ambiciózus célokat tűzött ki, 2030-ra öt gigawattos termelést tervez, míg Norvégiában is elő vannak már készítve a demóprojektek. Írország és a mediterrán országok szintén komolyan érdeklődnek az úszó szélerőművek iránt.
Ázsiában is egyre növekszik az érdeklődés az úszó szélerőművek iránt. Japánban a kormány 2023 októberében négy területet jelölt ki demóprojektek számára, és a Marubeni Offshore Wind Development Corporation egy két turbinát tartalmazó projektet jelentett be, 400 méter mély vízben. Dél-Korea szintén nagy potenciállal rendelkezik: az egyik legnagyobb úszó szélerőműparkot fejleszti, amely 2028-ra készül el.
Az úszó szélerőművek nemcsak a zöld energia termelését segítik elő, hanem a part menti közösségek gazdasági fejlődését is. A Pennavel projekt például 5 millió eurót fordít a térség gazdasági fejlesztésére és a munkahelyteremtésre. Az úszó szélerőművek építésének nagy része a kikötőkben történik, így ezek fejlesztése kulcsfontosságú.
„Ha összehasonlítjuk egy fenékre telepített projekttel, akkor nagyjából azt mondhatjuk, hogy a projekt 80 százaléka közvetlenül a tengeren zajlik. Ha az úszó szélenergia esetében beszélünk, akkor ez éppen fordítva van. 80 százalékban a kikötőben van” – nyilatkozta Thomas Debize, a Port-La-Nouvelle kikötő munkatársa.
Az úszó szélerőművek sikeréhez a kormányok támogatása elengedhetetlen. Az Egyesült Királyság például világosan kifejezte ambícióit és támogatását a projektek iránt, ami persze vonzza a befektetőket. Azt is figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek hogyan hatnak a projektekre, mivel az infláció és más piaci dinamikák növelik a költségeket, mondja a BayWa r.e.
Rebecca Williams, a Global Wind Energy Counciltól munkatársa, hogy az úszó szélenergia által nyújtott lehetőségek kiaknázása kulcsfontosságú, hogy a világ elérje a megújuló energiaforrások növelésére vonatkozó céljait.
„Itt arról van szó, hogy megragadjuk a lehetőséget, és az élre állunk, mielőtt a technológia vagy az energetikai átállás átvevőjévé válnánk” – mondja Williams.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
