A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által bevezetett tilalom célja, hogy megóvja az érzékeny sarkvidéki régiót a pusztító környezeti hatásoktól. A környezetért kampányolók szerint azonban a tilalom hatása csak évek múlva lesz érezhető – írja az Euronews.
A nehéz fűtőolaj egy viszkózus és környezetszennyező üzemanyag, amely a tengeri hajózásban világszerte használt üzemanyagok mintegy 80 százalékát teszi ki. Az Antarktiszon már több mint egy évtizede betiltották, és 2022 óta a norvégiai Svalbard szigetcsoport körüli vizeken is tilos a használata.
Az Északi-sarkvidéken szállított tengeri üzemanyag mintegy 75 százaléka azonban még mindig HFO.
A HFO használata azonban komoly környezeti problémát jelent: az általa generált kibocsátás és a kiömlött olajok tisztításával járó nehézségek jelentős károkat eredményeznek. A HFO elégetésekor keletkező kipufogógázok fekete szénrészecskéket tartalmaznak, amelyek csökkentik a sarkvidéki térség visszaverő képességét, növelve ezzel a hőelnyelést. Ahogy az éghajlati válság súlyosbodik, egyre több hajózási útvonal nyílik meg, ami növeli a kibocsátásokat és hozzájárul a globális felmelegedés gyorsulásához.
„A hajózásból származó feketeszén-kibocsátás 2015 és 2019 között 85 százalékkal nőtt – az IMO tiltása csak öt százalékkal csökkenti a mennyiségét” – figyelmeztet a Clean Arctic Alliance.
A nehéz fűtőolaj sűrű, kátrányszerű keverék, amely viszkozitása miatt különösen veszélyes a környezetre. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal a HFO-t „tartósan megmaradó” olajként jellemzi, amelyből az olajnak csak 5-10 százaléka párolog el a kiömlést követő első órákban. Az Északi-sarkvidéki vizekbe ömlő HFO szinte lehetetlenné teszi a tisztítást a hideg emulgeáló hatása miatt. Az ilyen kiömlések veszélyeztetik az őshonos fajokat – mint a rozmárok, a jegesmedvék vagy éppen a beluga bálnák -, megfojtják a dagályközi területek élőlényeit, és hosszú távon szennyezik az üledéket.
Az IMO által 2021-ben elfogadott, az ENSZ hajózási ügynökségének rendelete szerint az Északi-sarkvidéken közlekedő hajók 2024-től nem használhatnak és nem szállíthatnak HFO-t. A tilalom célja, hogy megelőzze az érzékeny sarkvidéki régióra és annak élővilágára gyakorolt pusztító környezeti hatásokat. Azonban a szabályozás földrajzi hatókörének korlátozottsága, valamint a mentességek és kivételek lehetősége azt jelenti, hogy sok hajó továbbra is alkalmazhatja ezt az üzemanyagot.
Különösen Oroszország, amely az Északi-sarkvidék partvonalának felét birtokolja, több mint 800 hajóval rendelkezik a régióban, és nem tervezi a tilalom szigorú végrehajtását.
A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsának becslése szerint a jelenleg HFO-t használó hajók mintegy 74 százaléka az új szabályozás értelmében továbbra is használhatja a HFO-t.
„A védett üzemanyagtartályokkal rendelkező hajók mentesülnek a tilalom alól” – hangsúlyozták a szakértők. Ezen tartályok segítségével kevesebb az esélye, hogy az olaj kiömlik, azonban továbbra is hozzájárul a feketeszén-kibocsátáshoz és a mosásból származó szennyezett szennyvízhez.
Bár Norvégia szigorúan betartatja a tilalmat, az Északi-sarkvidékkel határos országok eltérően viszonyulnak a szabályozáshoz. Kanada például mentességet kíván adni a sarkvidéki közösségeknek élelmiszert és üzemanyagot szállító hazai hajók számára. Finnország jelezte, hogy érvényt szerez a szabályozásnak, míg az Egyesült Államok és Dánia még nem nyilatkozott.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
