A Google szén-dioxid-kibocsátása közel 50%-kal nőtt 2019-hez képest – közölte a vállalat kedden a 2024-es környezetvédelmi jelentésében, ami jelentős visszaesést jelent a 2030-ra kitűzött nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló céljában – írja a CNBC. A vállalat kibocsátása 13%-kal nőtt 2023-ban az előző évhez képest, míg összes adatközpontjuk áramfogyasztása 17%-kal emelkedett az évben.
A Google a kibocsátás megugrását az adatközpontok energiafogyasztásának és az ellátási lánc kibocsátásának növekedésével magyarázta, amelyet a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és az egyre növekedő kereslet hajt.
A Google jelentésben azzal védekezik, hogy adatközpontjainak energiahatékonysága 1,8-szor jobb, mint egy átlagos adatközponté. A vállalat hozzátette, hogy továbbra is elkötelezett a mesterséges intelligencia környezeti hatásait mérsékelje, amelyet a modelloptimalizálással, hatékony infrastruktúrával és a kibocsátás csökkentésével kísérel megoldani.
A mesterséges intelligencia villamosenergia-felhasználásra gyakorolt hatása jól dokumentált.
Az előrejelzések szerint 2030-ra akár 20%-kal is nőhet ez a villamosenergia-igény, és csak a mesterséges intelligencia-adatközpontok várhatóan mintegy 323 terawattórával növelik majd a villamosenergia-felhasználást az Egyesült Államokban.
A kutatások szerint bár a megújuló energiaforrások valószínűleg jelentős szerephez jutnak majd a mesterséges intelligencia energiaigényének kielégítésében, elemzők szerint az azonnali kivitelezés kihívást jelent.
Roger Read, a Wells Fargo elemzője szerint ilyen kihívás például az „erőforrások adatközpontokba történő szállítását végző távvezetékek kiépítésének időigénye”.
Nem a Google az egyetlen nagy technológiai vállalat, amelynek a mesterséges intelligencia iránti kereslet miatt megnövekedett szén-dioxid-kibocsátással kell szembenéznie. A Microsoft májusban arról számolt be, hogy teljes szén-dioxid-kibocsátása 2020 óta közel 30%-kal nőtt, elsősorban az adatközpontok építése miatt.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
K. Lili
