A globális vízenergia-termelés 2023-ban 4240 milliárd kilowattórát (kWh) tett ki, szemben a 2020-as rekordnak számító 4359 milliárd kWh-val – derül ki a brit energiaügyi intézet által kiadott Statistical Review of World Energy című statisztikai jelentésből – írja a Reuters.
Az elmúlt három év visszaesése volt az eddigi legnagyobb, ami arra kényszerítette a világ legnagyobb termelőit, hogy szén- és gáztüzelésű erőművekkel pótolják a kieső termelést, felerősítve ezzel a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének növekvő tendenciáját.
A vízerőművek azonban idén a kulcsfontosságú területeken a nagyobb esőzéseknek és a hóolvadásnak köszönhetően ismét fellendülnek, ami a szél- és napenergia gyors elterjedésével kombinálva 2024-re visszafogja a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás növekedését.
A globális vízenergia-termelés erősen koncentrált, kétharmada mindössze hét országban – Kínában (30%), Brazíliában (9%), Kanadában (9%), az Egyesült Államokban (6%), Oroszországban (5%), Indiában (4%) és Norvégiában (3%) – történik.
A Statistical Review of World Energy tanulmány szerint 2023-ban Kína termelése hatalmas mértékben, 96 milliárd kWh-val csökkent a három évvel korábbihoz képest, ami a világszerte kieső termelés 80%-át teszi ki.
A Dél- és Közép-Kínában elhúzódó aszály csökkentette a Jangce és más folyórendszerek vízmennyiségét, ami még akkor is csökkentette az energiatermelést, ha az ország új vízgátakat és turbinákat helyezett üzembe.
De a három évvel korábbihoz képest éles visszaesés volt tapasztalható az Egyesült Államokban (-46 milliárd kWh), Kanadában (-22 milliárd kWh), Indiában (-15 milliárd kWh) és Oroszországban (-15 milliárd kWh) is.
Az Egyesült Államokban a vízerőművek termelése 22 éve a legalacsonyabb szintre esett vissza, főként az ország nyugati részén tapasztalható hosszan tartó szárazság következtében – derül ki az amerikai Energiainformációs Hivatal adataiból.
A vízenergia-termelők kilátásai idén ígéretesebbnek tűnnek, mivel a legtöbb kulcsfontosságú termőterületen nagyobb mennyiségű eső és hó hullott, ami valószínűleg egyéves rekordszintű termelésnövekedést eredményez.
A kínai termelés már 2024 első öt hónapjában 57 milliárd kWh-val (16%-kal) emelkedett 2023-hoz képest a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Azóta a déli és központi régiókat a szokásosnál hevesebb monszun esőzések árasztották el, többszörös árvízriasztást váltva ki a Jangce és más folyórendszereken. Mivel a fő árvízi szezon nagy része júliusban és augusztusban még hátravan, Kína energiatermelése új rekordok felállítására készül, mivel a nagy folyók áradása lehetővé teszi az ország számára, hogy teljes mértékben kihasználja az újonnan telepített turbinákat.
2024 májusára Kína 423 millió kilowatt (kW) termelőkapacitást telepített, szemben a 2020-as csúcsot jelentő 370 millió kW-tal, így a termelés jelentős növelésére van lehetőség, ha a folyók vízhozama elég magas lesz.
Brazíliában a vízerőművek már az év első öt hónapjában új rekordot állítottak fel, 206 milliárd kWh-t, meghaladva a korábbi 199 milliárd kWh-s csúcsot. A délkeleti és középnyugati fő villamosenergia-átviteli rendszerhez csatlakozó víztározók, amelyek az ország vízenergia-potenciáljának nagy részét adják, június végén 101 milliárd kWh termeléséhez elegendő vizet tároltak. Az ország átviteli rendszerüzemeltetőjének adatai szerint a tárolás a tavalyi 129 milliárd kWh-hoz képest csökkent, de egyébként 2012 óta a legmagasabb volt.
Az amerikai vízenergia-termelés is kezdett magához térni a tavalyi mélypontról, és a kormány előrejelzése szerint 2024-ben 6%-kal magasabb lesz.
Kínában a vízenergia fő helyettesítője a szén, míg Brazíliában és az Egyesült Államokban a gáz, így a vízenergia fellendülése valószínűleg csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok elégetését és a kibocsátást.
Ha a vízenergia fellendülése kellően nagymértékű, és a szél- és naperőművek további gyors telepítésével párosul – mindkettő valószínűnek tűnik -, akkor ez elegendő lehet ahhoz, hogy a szénégetés és a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása – legalábbis átmenetileg – csúcsra járjon.
Kiemelt kép forrása: Unsplash