Ez mindössze néhány ezredmásodpercet jelent, de jelentős hatással lehet modern, csúcstechnológiás világunkra, mivel számos, általunk naponta használt számítógépes rendszer nagyon pontos atomórákra támaszkodik – írja az Euronews. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás sokkal nagyobb hatással lehet a Föld forgására, mint azt kezdetben gondolták.
A Föld forgási sebessége határozza meg, hogy pontosan milyen hosszú egy nap. Minél lassabban forog, annál hosszabb. Ezt különböző tényezők bonyolult szövevénye befolyásolja, amelyek közé tartozik a Holdnak az óceánokra és a szárazföldre gyakorolt gravitációs vonzása is.
Évezredeken át a Hold volt a meghatározó tényező, amely évszázadonként néhány ezredmásodperccel hosszabbította meg a napokat, mivel „húzza” a Földet azzal, hogy az óceánok felé domborodnak, fokozatosan lelassítva a bolygó forgását.
Korábbi kutatások szerint az ember okozta éghajlatváltozás is hatással van a folyamatra. Ahogy a globális felmelegedés miatt a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró olvad, ez a víz a bolygó sarkaiból az egyenlítőhöz közelebbi óceánokba áramlik át.
Ez megváltoztatja a Föld alakját, a pólusok ellaposodnak, középen pedig kövérebbé válik a bolygó, ami lelassítja a forgását.
„Olyan ez, mint amikor egy műkorcsolyázó piruettet csinál, először a karjait a testéhez közel tartja, majd kinyújtja őket” – mondta Benedikt Soja, a tanulmány szerzője és az ETH Zürich űrgeodézia professzora.
Ha azonban az emberek továbbra is több fosszilis tüzelőanyagot égetnek el, és a Föld ennek megfelelően felmelegszik, akkor ez végső soron nagyobb hatással lenne a Föld forgási sebességére, mint a Hold hatása. A kutatás szerint az éghajlatváltozás válhat domináns tényezővé.
„Mi, emberek nagyobb hatással vagyunk a bolygónkra, mint gondolnánk, és ez természetesen nagyobb felelősséget ró ránk a bolygó jövőjéért” – magyarázta Soja.
A svájci ETH Zürich Egyetem kutatói által a NASA támogatásával végzett tanulmány az eddigi legátfogóbb modellezés. Az 1900 és 2100 közötti 200 éves időszakra vonatkozóan megfigyelési adatok és éghajlati modellek segítségével dolgozták ki, hogyan hatott a globális felmelegedés a nappalok hosszára, és hogyan fog hatni a jövőben.
A 20. században a tengerszint emelkedése miatt a nap hossza 0,3 és 1 milliszekundum között változott. Az elmúlt két évtizedben azonban azt látták, hogy ez az adat 1,33 ezredmásodpercre nőtt. „Ez lényegesen több, mint a 20. században bármikor” – áll a jelentésben.
Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő – és ez így is lesz, amíg nem hagyunk fel a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével -, a jégveszteség tovább gyorsul, és az óceánok még tovább melegszenek, akkor a század végére 2,62 ezredmásodperccel nőhet a nap hossza. Ez azt jelentené, hogy megelőzi a Hold hatását, és domináns erővé válik.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
