Az EU vezetői a múlt hónapban állapodtak meg a 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó új stratégiai menetrendről, amely a védelmi kiadások és beruházások, a zöld és digitális átmenet, az egészségügyi rendszer és az oktatás területét helyezi fókuszba – írja az Euronews.
A Finance Watch szerint azonban ezek a célok, különösen a zöld és a digitális átmenet terén a magántőke finanszírozásának hiányával szembesülhetnek. Ez pragmatikus vitát tesz szükségessé az Európa hosszú távú stratégiai terveinek támogatását célzó pénzügyi megközelítésről.
Az EU vezetői az új vezetés megalakulását követően ötévente új stratégiai menetrendről állapodnak meg. Az Európai Tanács június 27-én elfogadta a 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó új menetrendet, amely három pilléren nyugszik: a szabad és demokratikus Európa, az erős és biztonságos Európa, valamint a virágzó és versenyképes Európa.
Ezek a tervek, különösen a harmadik pillér aggodalmakat váltottak ki azzal kapcsolatban, hogy az EU képes lesz-e finanszírozni a zöld és a digitális átállással kapcsolatos ambiciózus céljait.
A jelentés szerint az átmenetek magukba foglalják: „egy valódi energiauniót és az Európában a digitális technológiákban történő, korszakalkotó beruházások megvalósítását… jelentős kollektív beruházási erőfeszítéseket, mind az állami, mind a magánfinanszírozás mozgósítását, többek között az Európai Beruházási Bankon és az integrált európai tőkepiacokon keresztül”.
A tőkepiac olyan pénzügyi piac, ahol hosszú lejáratú adósság- vagy részvényfedezetű értékpapírokat vásárolnak és adnak el, és amely a tőkebevonás mechanizmusát biztosítja. Ez a piac elengedhetetlen a nagyszabású projektek finanszírozásához, mivel lehetővé teszi a vállalkozások és a kormányok számára, hogy biztosítsák a hosszú távú beruházásokhoz szükséges forrásokat.
Az Európai Tanács nyilatkozata jelentős pénzügyi hozzájárulást tesz szükségessé mind a magán-, mind az állami szektorból.
A Finance Watch új jelentése szerint az EU jelentős finanszírozási hiánnyal néz szembe a 2024-2029 közötti időszakra szóló stratégiai menetrend pilléreinek megvalósítása terén, mivel a szükséges forrásoknak csak egyharmada szerezhető be a tőkepiacokról. Thierry Philipponnat vezető közgazdász arra figyelmeztetett, hogy csak az éghajlatváltozás kezeléséhez az EU GDP-jének évi 5-10%-át kitevő előzetes beruházásokra lenne szükség.
„Jól célzott szabályozással és nagy politikai akarattal úgy gondoljuk, hogy a tőkepiacok akár az EU éghajlati szükségleteinek egyharmadát is finanszírozhatják, amennyiben a pénzügyi hozam elegendő” – jelentette ki.
A jelentésben Philipponnat azzal érvel, hogy irreális elvárás, hogy a tőkepiacok az EU éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló projektjei finanszírozásának több mint egyharmadához járuljanak hozzá.
Ennek oka, hogy a magántőke-befektetők jellemzően magasabb hozamot várnak el, mint amekkorát ezek a projektek produkálni tudnak.
Ami az állami finanszírozást illeti, az EU tagállamai a szabályozási korlátozások miatt csak korlátozott mértékben képesek további adósságot kezelni. Kiemelte továbbá, hogy a növekvő hiányok finanszírozása érdekében a tőkepiacokra való erőteljes támaszkodás az EU-n belüli instabilitáshoz vezethet.
A jelentés sürgeti az EU vezetőit, hogy ismerjék fel az éghajlat-változási projektekbe történő alulfinanszírozás jelentős kockázatát, és hozzanak intézkedéseket a tőkepiacok hozzájárulásának maximalizálására, miközben kezelik a fennmaradó beruházási hiányt.
Korábban Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az uniós miniszterek előtt hangsúlyozta, hogy „viszonylag rövid időn belül hatalmas mennyiségű pénzre van szükség”.
Hasonlóképpen Enrico Letta volt olasz miniszterelnök is megjegyezte jelentésében, hogy az átmenet finanszírozása „vitathatatlanul a legstratégiaiabb döntés, amelyet az EU meghozhat”, és felszólított arra, hogy „minden szükséges állami és magánforrást” mozgósítsanak e cél elérése érdekében.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
S.Rita
