Sok-sok évvel ezelőtt az energiafelhasználás növekedése – akár a földgáz, akár a villamosenergia tekintetében – egyértelműen a sötét és hideg téli időszakhoz kapcsolódott. Ma azonban, elsősorban a légkondicionáló készülékek megjelenésével, a nyári hónapok is az energiafelhasználás természetes növekedését hozzák magukkal. Nincs ez másképp a jelenleg lassan négy hete tartó kánikulában sem, hiszen Európa elkényelmesedett ipara és lakossága a klímaberendezések csaknem folyamatos működtetésére szorul, hogy átvészelje a 40 fok körüli hőséget.

Amint beköszönt a nyári meleg, hatalmas munka veszi kezdetét a villamosenergia piac résztvevői körében, beleértve a termelőket és az átviteli rendszerek üzemeltetőit egyaránt. A legforróbb hetekben az áramhasználat a legmagasabb hőmérséklet során tetőzik általában.

A napelemek elterjedésével azonban a lakó és szolgáltató épületek egy jelentős része a kora délutáni órákban a hálózat kikerülésével képesek a klímaberendezéseket üzemeltetni. Ezzel szemben a késő délutáni és kora esti órákban már igen csak nagy terhelésnek van kitéve a villamosenergia hálózat.

Hiszen a napfény csökkenésével, árnyékolódásával a tetőn elhelyezett napelemekből származó villamosenergia már nem képes feltétlenül ellátni a munkából hazatérő családok igényeit. Ebben az esetben a megújuló energiaforrásokon túl jelentős mértékben kapcsolódnak be a villamosenergia-termelésbe az időjárástól és napszaktól nem függő energiaforrások, mint az atomenergia, a földgáz, vagy akár a szén.

Ezek azok a rugalmasabb energiahordozók, melyek abban az esetben is biztosítani tudják a lakossági és ipari áramellátást, amikor a napelemek nem képesek a termelésre.

A hőhullámok nem csak az egészségre veszélyesek, hanem az energiaellátásra is

Különösen nagy terhelést rónak a villamosenergia-hálózatokra a több napon, esetleg héten át tartó meleg hőhullámok, hiszen egyre kevésbé képesek a klímaberendezések hatékonyan lehűteni a felforrósodó épületeket. Mindez a légkondicionálók fokozott igénybevételét eredményezi, aminek egyenes következménye az energiafogyasztás növekedése és a berendezések lehetséges meghibásodása.

Azonban nemcsak ez jelent stresszforrást a villamosenergiapiacnak, hiszen a kirívó és hosszan fennálló forróság hatására az elektromos infrastruktúra megfelelő működése is veszélybe kerülhet.

Az átviteli vezetékek villamosenergia-szállítási képessége jelentősen tud csökkenni a hőmérséklet emelkedésével. Jelenleg is megfigyelhetjük, hogy országszerte megereszkedtek például a villamosvezetékek, ami rövidzárlatokhoz vezethet. A tüzek és nagyszabású nyári viharok pedig szintén további károkat tehetnek a villamosenergia-hálózatban, pótlásuk pedig még nagyobb terhelést jelent a szolgáltatóknak. A fokozott hőhatás miatt csökkenhet a teljesítményük, de akár le is állhatnak a generátorok, transzformátorok, távvezetékek, de még a napelemek és szélturbinák is.

Áremelkedés és környezetszennyezés

Ráadásul az extrém meleg miatt ugrásszerűen megnövekedett kereslet drágábbá és környezetszennyezőbbé teszi az áramot. A hálózatüzemeltetők tapasztalva a kereslet növekedését többletkapacitásért fordulnak az erőművekhez, s ha a nap, szél és atomenergia már nem elegendő az egyensúly fenntartásához, akkor következnek a földgáz és széntüzelésű erőművek.

A növekvő kereslet és drágább energiaforrások bevonása a nagykereskedelmi árak növekedésével jár, ez pedig lecsapódik a kiskereskedelmi díjakon is. A fosszilis tüzelőanyagok fokozott bevetése pedig természetesen a károsanyagkibocsátást is növeli az energiaiparban.

Európának nemcsak a tél, hanem már a nyár is súlyos kihívásokat jelent

A melegebb európai országokban a magas hőmérséklet várhatóan a jövőben is tovább fogja növelni a szezonális villamosenergia-igényt. Már most is ezt a tendenciát figyelhetjük meg a földrészen, különösképpen a dél-európai országokban, mint Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország. Az Európát ostromló rekkenő forróság meredeken növelte az energiafelhasználást, leginkább a klímaberendezések folyamatos és nagyfokú működtetése miatt.

Az igény kielégítésére növelni kellett a fosszilis üzemanyagok behozatalát is, hiszen csak megújulókból nem képes az öreg földrész fedezni a lehűlését.

Elvek ide, vagy oda, de így az orosz földgáz import is jelentős növekedést mutatott az elmúlt hetekben. Júliusban a térségbe szállított orosz vezetékes gáz szinte elérte napi maximumát az Északi Áramlat 2022-es felrobbantása óta. Az ENTSOG adatai alapján nőtt a behozatal a még működő orosz vezetékek mindegyikén, beleértve az ukrán és török vezetékeket. Ha marad a jelenlegi tendencia, akkor a Gazprom júliusi teljes exportja elérheti a 2,8 milliárd köbmétert (egy évvel korábban 2,7 milliárd köbméter volt).

Mindez Európa szemszögéből pedig csak annyit jelent, hogy már nem csak a téli hideg fenyegeti az energiabiztonságát, hanem a nyári hőség is.

Vissza kell venni az igényekből

Az elkényelmesedett nyugati társadalom számára óriási kihívást jelent, hogy visszavegyen igényeiből, pedig ez sokban segítené a helyzetet. Kímélné a vezetékeket, kevésbé szennyezné a környezetet, csökkentené a kiadásokat és a függést az energiaimporttól. Számos lehetőség van arra, hogy ebbe a folyamatba bekapcsolódjunk.

Többek között figyelhetünk arra, hogy ne a csúcsidőben használjuk azokat a háztartási gépeket, melyeket akár kora reggel, vagy délelőtt is beüzemelhetünk, például a mosógépet. A klímaberendezések használatát is szüneteltethetjük, vagy csökkent üzemmódba állíthatjuk.

Figyelhetünk arra, hogy a hűtés ideje alatt az ablakokat, ajtókat zárjuk, illetve a napsütötte ablakokat redőnnyel fedjük. Számos klímagépen található környezetbarátabb „Eco” funkció, vagy éjszakai „Sleep” üzemmód, amikkel csökkenthető a zajszint és az áramfogyasztás. Az energiafogyasztás csökkentése érdekében érdemes további jó tanácsokat keresni és azokat beépíteni a hétköznapi rutinba, növelni velük tűrőképességünket.

Kiemelt kép forrása: Unsplash