A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását.
Rámutatott, hogy mivel az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, s mivel hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül, az ország Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kapott az EU-s szankciók alól az import terén.
Emlékeztetett rá, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg, az ukrán tilalom így alapvetően fenyegeti a két ország energiabiztonságát.
Majd leszögezte, hogy egyelőre átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban már középtávon sem biztosítható a magyar és a szlovák kőolajellátás biztonsága a Lukoil szállításai nélkül.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy mindez sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodás azon pontját, amelyik kimondja, hogy Kijev nem szakíthatja meg energiahordozók tranzitját a közösség tagjainak irányába.
Arra is kitért, hogy a megállapodás kiköti, hogy ilyen esetben a kárvallott tagállam azonnal konzultációs eljárást indíthat, amelyben az Európai Bizottság köteles őt képviselni. Ha nem sikerül dűlőre jutni, akkor lehetőség van egy választott bíróság létrehozására és negyven napon belül egy eljárás lefolytatására, s ha így sincs megoldás, akkor az EU jogosult arra, hogy ne teljesítse egyes szerződéses kötelezettségeit, például a vámmentesség terén.
A miniszter tudatta, hogy a két ország ezzel párhuzamosan különböző jogi és technikai megoldásokon dolgozik annak érdekében, hogy ha nem születik rövid távon megoldás a helyzetre, akkor is biztosítható legyen a zavartalan kőolajellátás.
„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és körvonalazódnak is olyan megoldások, amelyek hosszú távon biztosítani tudják az energiaellátásunkat” – fogalmazott.
Továbbá az ukrán döntést különösen annak fényében is barátságtalannak és váratlannak nevezte, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát.
Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajna energiaellátását a „szájkaratézók és a nyilatkozóbajnokok” helyett a folyamatosan pellengérre állított Magyarország segíti ezekben a nehéz időkben. Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon – fűzte hozzá. Ráadásul a szavai szerint július elején Lengyelország mellett Szlovákia és Magyarország is gyorssegélyt biztosított Ukrajnának az energiarendszerének működtetése érdekében.
MTI
Kiemelt kép forrása: MTI