A Kopernikusz előzetes adatai szerint a globális átlaghőmérséklet vasárnap 17,09 Celsius-fok volt, ami 0,01 Celsius-fokkal megdöntötte az éppen tavaly július 6-án felállított rekordot – írja az Euronews.
Mind a vasárnapi, mind a tavalyi érték felülmúlja a korábbi, 2016-ban felállított 16,8 Celsius-fokos rekordot.
Az ember okozta éghajlatváltozás nélkül a rekordok közel sem dőlnének meg ilyen gyakran, és ugyanolyan gyakran születnének új hidegrekordok, mint melegrekordok.
„Ami igazán megdöbbentő, az az, hogy milyen nagy a különbség az elmúlt 13 hónap hőmérséklete és a korábbi hőmérsékleti rekordok között” – mondta Carlo Buontempo, a Kopernikusz igazgatója egy nyilatkozatban. „Feltérképezetlen területen járunk, és ahogy az éghajlat tovább melegszik, a következő hónapokban és években biztosan új rekordok dőlnek meg.”
Bár 2024-ben eddig is rendkívül meleg volt, a Kopernikusz szerint a vasárnapi napot a szokásosnál jóval melegebb antarktiszi tél indította el. Ugyanez történt a déli kontinensen tavaly is, amikor július elején megdőlt a rekord.
De vasárnap nem csak egy melegebb Antarktiszról volt szó. Kaliforniában 40 Celsius-fokot megközelítő hőmérsékletet mértek, ami több mint két tucat tűz oltását nehezítette az Egyesült Államok nyugati részén. Ezzel egy időben Európa is megküzdött a saját hőhullámával.
„Ez aggasztó jel 13 egymást követő rekordhónap után” – mondta Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója, aki szerint 92 százalék az esélye annak, hogy 2024 megdönti 2023-at, mint a legmelegebb rekordév.
A július általában az év legmelegebb hónapja világszerte, főként azért, mert az északi féltekén több szárazföld van, így az ottani évszakos minták határozzák meg a globális hőmérsékletet.
A Kopernikusz feljegyzései 1940-ig, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormányának más globális mérései pedig még régebbre, 1880-ig nyúlnak vissza.
Sok tudós szerint, figyelembe véve ezeket, valamint a fák évgyűrűit és a jégmagokat, a tavaly volt a legmelegebb a bolygón az elmúlt 120 000 évben. A 2024-es év első hat hónapja még ezeket is megdöntötte.
A tudósok a hőségért leginkább a szén, a kőolaj és a földgáz elégetéséből eredő klímaváltozást, valamint az állattenyésztő mezőgazdaságot teszik felelőssé. Az egyéb tényezők közé tartozik a Csendes-óceán középső részén zajló természetes El Nino felmelegedés, amely időközben véget ért.
A csökkenő tengeri tüzelőanyag-szennyezés és valószínűleg egy tenger alatti vulkánkitörés is okoz némi további felmelegedést, de ezek nem olyan fontosak, mint a hőt megkötő üvegházhatású gázok – mondták.
Mivel az El Ninót valószínűleg hamarosan felváltja egy lehűlő La Nina, Hausfather azt mondja, meglepődne, ha 2024-ben további havi rekordokat látnánk, de a forró évkezdet még így is valószínűleg elég ahhoz, hogy az év melegebb legyen a tavalyinál.
Persze a vasárnapi rekord figyelemre méltó, de ami igazán megdöbbentő, hogy az elmúlt néhány év mennyivel melegebb volt, mint a korábbiak – mondta Victor Gensini, az Észak-illinois-i Egyetem éghajlatkutatója, aki nem tagja a Kopernikusz-csoportnak. „Ez minden bizonnyal az éghajlatváltozás ujjlenyomata.”
Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímakutatója szerint az idei és a tavalyi csúcsérték közötti különbség annyira kicsi, hogy meglepő, hogy az európai klímaügynökség ezt népszerűsíti. „Soha nem szabadna összehasonlítanunk az egyes napok abszolút hőmérsékletét” – írta Mann egy e-mailben az Euronewsnak.
Kicsi különbség, mondta Gensini egy interjúban, de több mint 30 500 napról van adata a Kopernikusznak 1940 óta, és ez a legmagasabb mind közül.
„Ami igazán számít, az a jövő” – mondta Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem éghajlatkutatója. „A felmelegedés mindaddig folytatódni fog, amíg üvegházhatású gázokat bocsátunk a légkörbe, és ma már rendelkezünk a technológiával, hogy ezt nagyrészt leállítsuk. Ami hiányzik, az a politikai akarat.”
Kiemelt kép forrása: Unsplash
Devenyi Dalma
