„Kamala Harris lesz az Egyesült Államok következő elnöke” – posztolta július 21-én Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselő az X-en, teljes támogatást ígérve demokrata képviselőtársának. Az amerikai polgárok novemberben döntenek majd arról, hogy ez igaz lesz-e vagy sem, de Harris esélye arra, hogy ő legyen az Egyesült Államok 47. – és első női – elnöke, vitathatatlanul megnőtt, miután Joe Biden kiszállt a versenyből – írja az Euronews.
Így nem meglepő módon az alelnök klíma- és környezetvédelmi ügyekben elért eredményei is reflektorfénybe kerültek.
Kamala Harris és Joe Biden (Fotó: Facebook / Kamala Harris)
Mivel már csak néhány hónap van hátra a választásokig, Harris valószínűleg nem fog eltávolodni Biden programjától. Egy olyan elnöktől venné át a posztot, aki büszke az éghajlati eredményeire – sok szakértő szerint jogosan. A nemzethez intézett vasárnapi levelében Biden hangsúlyozta, hogy az ő irányítása alatt Amerika „a világtörténelem legjelentősebb klímatörvényét fogadta el”.
A 2022-es inflációcsökkentő törvényre (IRA) utalt – amely több százmilliárd dollárnyi adótámogatást és támogatást ígért a megújuló energiával kapcsolatos projektek számára. Biden azt ígérte, hogy az IRA fellendíti a zöld munkahelyeket, támogatja a környezetszennyezés frontvonalában lévő közösségeket és még sok mást.
„Biden az eddigi legerősebb klímavédelmi rekorddal távozik hivatalából – a tiszta energiába való eddigi legnagyobb beruházást hajtja végre, szabályozza az autók és erőművek által okozott szennyezés csökkentését, támogatja a tiszta energiaellátási lánc rugalmasságát, és megerősíti az USA globális klímavédelmi vezető szerepét” – mondta Jason Bordoff, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának alapító igazgatója.
2021 januárjában, első elnöki napján Biden újra csatlakozott a párizsi megállapodáshoz, amelyből riválisa és elődje, Trump kivezette az országot.
Harris végig ott volt mellette, és biztosan továbbvinné ezt a zöld örökséget. Az Egyesült Államok legfőbb képviselőjeként a tavalyi dubaji ENSZ-klímakonferencián azt mondta, hogy a világnak „többet kell tennie” ebben a létfontosságú kérdésben. Ugyanakkor az éghajlatvédelemmel foglalkozó aktivisták bírálták Biden kormányát, amiért nem tesz többet.
Hivatali ideje alatt az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajtermelőjeként tovább növelte vezető szerepét, és a cseppfolyósított földgáz (LNG) legnagyobb exportőrévé vált.
Sok környezetvédő azt szeretné, ha a demokraták sokkal messzebbre mennének a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének megállításában. Abban azonban egyetértenek, hogy újabb négy év Trump vezetésével – a klímaszkeptikus JD Vance mellett – érdemes összefogni ellene.
Harris nem először indul az elnökválasztáson, és a 2019-es, rövid életű pályázata némi betekintést nyújt a gondolkodásmódjába – ahogyan a 2011-2017 közötti kaliforniai főügyészként elért eredményei is.
Ebben a szerepkörben ő vizsgálta az ExxonMobilt, amiért félrevezette a közvéleményt az éghajlatváltozással kapcsolatban. Harris emellett vádat emelt a Plains All-American Pipeline nevű csővezeték-vállalat ellen is egy 2015-ös, a kaliforniai partoknál történt olajszennyezés miatt. Továbbá 86 millió dolláros kártérítést harcolt ki az államnak a Volkswagen autógyártó cégtől a dízelkibocsátási tesztek csalásával kapcsolatos vádak miatt.
Ezt megelőzően, 2004-2011 között San Francisco kerületi ügyészeként Harris létrehozta az ország első környezetvédelmi igazságossági egységét, amely a kerület legszegényebb lakosai ellen elkövetett környezeti bűncselekmények (például a veszélyes hulladékok lerakása) kezelésére hivatott.
„A környezet elleni bűncselekmények a közösségek, a gyakran szegény és jogfosztott emberek elleni bűncselekmények” – mondta Harris 2005-ben. „Az ezekben a közösségekben élő embereknek gyakran nincs választásuk arról, hogy hol élnek.”
A kritikusok remélik, hogy ez az önéletrajz és a környezetszennyezés bűncselekményként való kezelése azt jelzi, hogy hajlandó lesz Bidennél keményebben fellépni a fosszilis tüzelőanyag-iparral szemben. Harris 2019-es elnökjelöltsége is ezt az optimizmust támasztja alá.
Akkoriban olyan éghajlatszennyezési díjat szorgalmazott, amely „a szennyezőkkel fizettetné meg az üvegházhatású gázok légkörünkbe való kibocsátását”. Harris azt is jelezte, hogy vezetése alatt Amerika megerősítené a fosszilis üzemanyaggal foglalkozó vállalatokkal szembeni jogérvényesítést és büntetőeljárást.
2020-ban azt mondta, hogy ellenzi a rétegrepesztés és a tengeri fúrásokat, és elnökként betiltaná a fosszilis tüzelőanyagok bérbeadását a közterületeken. Később elhatárolódott ezektől a javaslatoktól, miközben Bident támogatta. Egy másik figyelemre méltó mérföldkő Harris éghajlati önéletrajzában: 2019-ben, amikor még kaliforniai szenátorként szolgált, korai támogatóként állt a Green New Deal mögé.
Kamala Harris in 2019.
„I am supporting the Green New Deal” pic.twitter.com/XDIcjKJ8jr
— Sunrise Movement 🌅 (@sunrisemvmt) July 21, 2024
A zöld gazdaságra vonatkozó ambiciózus tervezet, amelyet először Alexandria Ocasio-Cortez és Edward Markey szenátor terjesztett elő, azt javasolta, hogy egy évtizeden belül 100 százalékban tiszta energiára kell áttérni.
A klímavédelmi aktivisták még mindig hisznek ebben az átmenetre vonatkozó menetrendben.
Kiemelt kép forrása: Facebook / Kamala Harris
S.Rita
