Annak ellenére, hogy az Európai Unió szankcionálta az orosz olaj vásárlását, három tagállam számára mind a mai napig engedélyezte az orosz kőolaj vezetékes importját. Ennek legfőbb oka, hogy sem Magyarország, sem Szlovákia, sem pedig Csehország nem rendelkezik tengeri kijárattal, illetve korlátozott alternatívák állnak a rendelkezésükre az orosz olaj felcserélésére. Így a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül még mindig a globális készletek 0,3%-ka, azaz 300 000 hordó érkezik naponta. A vezeték ezen ága köti össze az orosz olajmezőket – Fehéroroszoroszágon és Ukrajnán keresztül – a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóival.
A csővezeték már hosszú ideje a politikai csatározások áldozata, így nem ez az első alkalom, hogy az ukránok ilyen-olyan okokra hivatkozva leállítják, vagy korlátozzák a rajta keresztül áramló tranzitot.
Legutóbb 2022-ben okoztak galibát a szállításokban. Most azonban a legfrissebb döntés alapján Kijev szankciós listájára került az orosz Lukoil olajtársaság, mely a vezetéken keresztül szállított kőolaj legalább 50%-át adta. Ezzel a döntéssel tulajdonképpen ellehetetlenítette azt az EU szankciós kitételt, mely szerint Magyarország és Szlovákia továbbra is vásárolhat orosz kőolajat.
Budapestnek, Pozsonynak, de még Prágának is korlátozott a hozzáférése alternatív olajszállítmányokhoz, melyekkel pótolni tudnák a kieső orosz nyersanyagot.
Magyarország az utóbbi időben fokozta behozatalát Horvátországból, április óta a MOL mintegy 500 000 metrikus tonna olajat importál havonta Horvátországon keresztül, de Szlovákia mindössze a Magyarországhoz kapcsolódó vezetéken tud olajat vásárolni még. A MOL tulajdonában lévő szlovák Slovnaft olajfinomító 2023-ban csaknem 70%-ban orosz kőolajjal dolgozott. Csehországnak már valamennyivel jobbak a lehetőségei, hiszen olajszállítmányokra számíthat Németország és Olaszország felől futó vezetékeken is.
A Barátság már hosszú ideje a politikai csatározások áldozata, így nem ez az első alkalom, hogy az ukránok ilyen-olyan okokra hivatkozva leállítják, vagy korlátozzák a rajta keresztül áramló tranzitot. (Fotó: Canva)
A magyar álláspont szerint Ukrajna az orosz olaj tranzitjának leállításával zsarolja Magyarországot és Szlovákiát, erről Gulyás Gergely beszélt a napokban. Szijjártó Péter pedig arról adott tájékoztatást, hogy a magyar kormány nem siet egyelőre a Lukoilt másik beszállítóra lecserélni, hiszen az elsődleges problémát kell megoldani, ami inkább az ukrán fél magatartásával kapcsolatos. A külügyminiszter elmondása alapján az ukránok azt gondolják, hogy kényük-kedvük szerint állíthatják le az olaj Oroszországból Európába irányuló tranzitját.
A probléma azonban mihamarabbi megoldást kíván Magyarország szerint, hiszen ha szeptemberig nem rendeződik az olajszállítás kérdése, súlyos üzemanyaghiánnyal nézhet szembe Magyarország.
Jelenleg a szankciók alá került Lukoil adja a magyar olajimport közel egyharmadát, így nem csoda, hogy jelentős ellátás problémákhoz vezethet a korlátozás hosszabb távú fennállása. A napokban a magyar külügyminiszter orosz kollégájával is a tárgyalóasztalhoz ült alternatív – akár jogi – lehetőségek felkutatása végett. Közben Bulgária is a magyarok segítségére sietett, s ajánlatot tett Budapestnek kőolajtermékek szállítására, habár nincs közvetlen kőolajvezeték a két ország között.
Az ukránok lépései büntető jellegűnek hatnak Magyarországgal szemben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök például a múlt héten sérelmezte is Orbán Viktor Putyinnal történt találkozóját, melyet a magyar miniszterelnök békemissziója keretei közé iktatott be. Természetesen az sincs ínyére Kijevnek, hogy Budapest következetesen, lehetőségeihez mérten visszatartja az uniós fegyverszállításokat.Az ukrán parlament képviselője és az energetikai bizottság tagja, Inna Sovsun, a Barátság kőolaj-vezeték megtorpedózásának céljai közt Magyarország ellenállásának megdöntését is megemlítette, hiszen szerinte kipróbáltak már minden diplomáciai módszert velünk szemben, de mivel ezek soha nem működtek, ezért volt szükség más megközelítésre.
Hiába adott az EU időt nekünk arra, hogy új alternatívákat keressünk az orosz kőolajjal szemben, az ukránok úgy tűnik helyettünk döntöttek. A gond csak az, hogy az EU is mintha velük értene egyet, saját tagországaival szemben.
Magyarország és Szlovákia egyelőre hiába kezdeményezett egyeztetést az Európai Bizottságban az olajtranzit felfüggesztése miatt, az uniós bürokrácia kihasználva saját nehézkes mozgását, lassítja a folyamatot. Szijjártó arra is próbált rámutatni szövetségeseinek, hogy Kijev egyoldalú döntése az olajtranzit leállításáról sérti az Ukrajna-EU társulási megállapodást, ezért a szövetség sem köteles eleget tenni a Kijevvel szembeni kötelezettségeinek, így például a vámkedvezmények fenntartásának.
Az Európai Bizottság azonban erősen mismásolja az ügyet, Olof Gill, az EB szóvivője mindössze annyit jelzett, hogy a bizottság gondosan tanulmányozza a magyar-szlovák levélnek a tartalmát, s további információkat gyűjt.
A Financial Times bizottsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a múlt hét szerdán tartott ülés során a blokk országainak diplomatái megtagadták Magyarország és Szlovákia támogatását. A Reuters pedig arról számolt be, hogy az EB több információt kér ahhoz, hogy egyáltalán megkezdje a közvetítést Magyarország, Szlovákia és Ukrajna közt az ügyben, a magyarok és szlovákok által kért háromnapos válaszadási határidőt pedig elutasítja.
Az Európai Bizottság azt is könnyedén közölte, hogy nem lát semmilyen azonnali olajellátási kockázatot az ukrán döntés nyomán. Ennek erősen ellentmond, hogy Magyarország olajimportjának 70 százaléka függ az orosz szállítmányoktól, aminek legalább fele a Lukoiltól. Szlovákia helyzete még bonyolultabb, hiszen tavaly nyersolajának 88 százalékát importálta Oroszországból. Olof Gill szerint azonban a két érintett ország helyzete nem kiált azonnali megoldásért, mivel rendelkeznek az uniós előírásoknak megfelelő 90 napos tartalékkal.
Ez a kijelentés azonban nem túl szakszerű vélemény megfogalmazására utal, hiszen egyfelől a 90 nap rendkívül gyorsan letelik, ami alatt nehéz új kőolaj vezetékeket lefektetni és kereskedelmi partnereket találni, másfelől a kijelentő olajpiaci ismereteinek hiányosságára utal, hiszen az olajpiac ár ingadozásait sokkal kisebb események is elő tudják idézni.
Minden esetre világosan látszik, hogy a két ország az EU támogatása nélkül kell megbirkózzon egyelőre az olajtranzit leállításával.
Miközben Ukrajna újfent a rajta áthaladó vezetékek blokkolásával zsarolja a tranzitra szoruló országokat, az Európai Unió inkább helyeseli Kijev csöppet sem elfogadható módszereit, mint hogy saját tagjai segítségére lenne. (Fotó: Canva)
Juraj Blanar szlovák külügyminiszter arra szólította fel a bizottságot, hogy ne késleltesse az orosz olaj Ukrajnán keresztüli tranzitjának leállításával kapcsolatos ügy elbírálását, és támogassa Szlovákia és Magyarország lakosait. Azt is megerősítette, hogy szerdán az Ursula von der Leyen vezette bizottság elhalasztotta a kérdés mérlegelését. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy számukra Szlovákia nem annyira fontos.
Peter Pellegrini szlovák államfő korábban úgy nyilatkozott, hogy Pozsony megtorló intézkedéseket tehet, ha Kijev nem oldja meg az orosz olaj tranzitjának kérdését.
A szlovák gazdasági minisztérium kiemelte, hogy az Ukrajnából származó olajszállítás korlátozása nemzetközi szerződést sért. A szlovák fél arról is beszélt, hogy ha nem oldják meg azonnal a problémát, akkor a kőolajtermékek kereskedelmi szállítása korlátokba ütközhet, ami nemcsak Szlovákiát, hanem Csehországot, vagy éppen Ukrajnát is érinti, különösen azért, mert az ebből az olajból származó kőolajtermékek egy része magába Ukrajnába kerül vissza.
Fontos megemlíteni, hogy nemcsak mi függünk Ukrajnától, Ukrajna is erősen függ Magyarországtól és Szlovákiától energetikailag. Olyan üzemanyag és energia érkezik ezen államokból a háború sújtotta országba, amelyet sok esetben orosz forrásokból állítanak elő.
Magyarország ráadásul júniusban Ukrajna áramimportjának 42 százalékát biztosította, ami egy olyan ország számára elengedhetetlen támaszt jelent, ahol a háború következtében az energetikai infrastruktúra több mint 70%-a sérült meg, az áramszünetek pedig mindennaposak.
Az ukránok egyoldalú döntésére és az Európai Unió érdektelenségére válaszul a szlovák és a magyar fél is a jogi eljárás megindítását látja egyedüli megoldásnak választott bíróságon. Szijjártó Péter pedig ígéretet tett arra is, hogy Magyarország addig tartja fenn az Európai Békealap 6,5 milliárd eurós zárolását az EU-országok kárpótlásaként Ukrajna fegyverszállításáért, amíg Kijev nem oldja meg a Lukoil olaj magyarországi és szlovákiai tranzitjának kérdését. A szlovák államfő kijelentése alapján Pozsony tiszteletben tartja a magyar ultimátumot, s annak ellenére támogatja Budapestet ebben az elhatározásában, hogy maga is szeretné megkapni természetesen a fenti alapból a részét.
A helyzetet tekintve elgondolkodtató, hogy ki kinek az ellenfele és szövetségese jelenleg, mennyire jelent megbízható támogatást az Európai Unió egy tag számára, akit egy nem tag ország taszít önkényesen válságos helyzetbe?
Kiemelt kép forrása: Canva
Erbszt Adrienn
