Az Európai Parlament 2024. március 13-án fogadta el, majd az Európai Tanács 2024. május 21-én hagyta jóvá az augusztus 1-én hatályba lépett, úttörő törvényt. Ez elsőként határozza meg a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek használatára vonatkozó szabályokat azzal a céllal, hogy csökkentése az MI-vel kapcsolatos kockázatokat, mindazonáltal előidézze jogszerű fejlődését is. A katonaság kivételével a törvény minden területre kiható rendelkezéseket tartalmaz. Az átfogó szabályozás magában foglalja a kockázatkezelési és kockázatértékelési struktúrák létrehozását is, de azt is biztosítani akarják, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek megbízhatók, átláthatók, nyomon követhetők, nem diszkriminatívak, környezetvédők legyenek, s ami a legfontosabb; egy személy ellenőrzése alatt álljanak.
Az Európai Unió digitális stratégiájában a mesterséges intelligencia egyre komolyabb hangsúlyt kell kapjon, hiszen ez az a szféra, ami egyre jelentősebben befolyásolja a világpolitika, vagy éppen a gazdaság alakulását.
Azonban azt is látnunk kell, hogy az öreg kontinens egyelőre meglehetősen kis szereppel rendelkezik a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődési útján. Számunkra nem csak az üzletből való kimaradást jelenti a kialakult helyzet, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is, hiszen a legfejlettebb országok közt az ugyan politikailag szövetséges, ám gazdaságilag rivális USA és Nagy-Britannia állnak, továbbá Kína és Izrael. Egyértelműen kijelenthető, hogy az európai politikai, vagy gazdasági érdekeknek nem kedvező, ha a területén jelen lévő; ipara, kormányzati szervei, vagy éppen lakossága által használt technológiai megoldásokra semmiféle ráhatása, felügyelete nincs. A szabályozás így tehát igen csak szükségszerű volt már, részleteit tekintve pedig még bőven van vele teendő.
Bár manapság megosztó viták tömkelege veszi körül a mesterséges intelligencia térnyerését, a számos kritika és félelem mellett, számos előnyös tulajdonsággal is rendelkezik, melyek jótékonyan hathatnak az egészségügyre, a logisztikára, a környezetvédelemre, vagy akár a biztonságra.
Az EU prioritása az, hogy megbizonyosodjon a területén használt MI rendszerek biztonságosságáról, ezért is szükséges ezen rendszerek törvény által előírt elemzése és osztályozása a felhasználók számára jelentett kockázatok alapján. Az új szabályozás kötelezettségeket állapít meg mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára az adott rendszer kockázati szintjétől függően.
A jogszabály a mesterséges intelligencia különböző alkalmazásait eltérően szabályozza, annak függvényében, hogy milyen kockázatot jelentenek a társadalom számára. A meghatározott osztályozás alapján a MI termékeket három kategóriába sorolják:
1. tiltott, vagy elfogadhatatlan mértékű kockázattal bíró rendszerek;
2. magas kockázatú rendszerek;
3. a fennmaradó mesterséges intelligencia rendszerek.
Az elfogadhatatlan kockázatú MI rendszerek közé tartoznak azok, amelyek az emberek kognitív viselkedési manipulációját végzik a viselkedés torzításával és a tájékozott döntéshozatal rontásával. Továbbá azok, melyek az emberek besorolására szakosodtak viselkedés, társadalmi-gazdasági helyzet, vagy személyes tulajdonságok alapján.
Azon rendszerek is az elfogadhatatlan kategóriába esnek, melyek az érzelmek felismerésére lettek kidolgozva, különösen munkahelyeken, vagy oktatási intézményekben lesz tiltott a használatuk.
Tiltólistára kerülnek még az emberek valós idejű és távoli biometrikus azonosítását és kategorizálását végző rendszerek is. Itt azonban bűnmegelőzési, vagy bűnüldözési célból néhány kivételt megengedett, de csak bírósági jóváhagyással.
Nagy kockázatú MI rendszerek azok, melyek veszélyeztetik a biztonságot és az alapvető jogokat. Ide tartozhatnak a játékok, a repülés, az önvezető autók, az orvostechnikai eszközök, a kritikus infrastruktúra kezelése és működtetése, a felvonók, az oktatás és szakképzés, a foglalkoztatás és munkavállalói menedzsment, magánszolgáltatások, közszolgáltatások, továbbá a migráció, menedékjog és határellenőrzés többek között.
Minden magas kockázatú MI rendszer esetében a piacra kerülést megelőzően átvizsgálás szükséges, majd a működése során is természetesen.
Ezen felül szigorú kötelezettségeket vezetnek be, így például a tevékenység rutin naplózását és a részletes dokumentáció kötelező megosztását a hatóságokkal.
A generatív mesterséges intelligencia rendszereket, melyeket arra terveztek, hogy új tartalmat hozzanak létre, nem sorolják a magas kockázatú rendszerek közé, mindazonáltal be kell tartaniuk a megadott átláthatósági követelményeket és az EU szerzői jogi törvényét.
Ez elősegíti a szerzői jogok megsértésének és a plágiumnak a megelőzését. Ide tartozik például az Openai CHATGPT és a Google Gemini. Kötelezik őket arra is, hogy jelöljék a mesterséges intelligencia generálta tartalmaikat.
A külföldi nagyvállalatok mérgelődhetnek
A törvény mindezzel erősen szabályozza a mesterséges intelligencia rendszerek Európai Uniós piacra történő belépését. Az a nagyvállalat, amely hozzá akar férni az európai piachoz meg kell feleljen az EU új törvénycsomagjának. Mindez súlyos változásokat jelent elsősorban az amerikai technológiai óriások számára, hiszen jelenleg ők a legfejlettebb MI rendszerek elsődleges kiépítői és fejlesztői.
Azonban nem csak a fejlesztőket érinti a változás, hanem azokat is, akik használják őket. Ráadásul határokon átívelő mivoltát erősíti, hogy minden olyan vállalatra, szervezetre vonatkozik, akinek bármilyen művelete hatással van magára az Európai Unióra.
A törvény remélhetőleg nagyobb ellenőrzést teremt majd az EU területén működő technológiai óriások felett, akár az állampolgárok adatainak felhasználásában. A szabályozás miatti aggodalmai miatt a META például már korlátozta is a MI modelljeinek működését Európában.
Az EU mesterséges intelligenciát szabályozó törvényének megsértése súlyos bírságot von maga után, 35 millió euró, vagy a globális éves bevétel 7% -a szabható ki.
Magasabb, mint a GDPR, a digitális adatvédelmi törvény megszegése esetén lehetséges bírság. Az összes törvénybe foglalt MI rendszer felügyelete az Európai Mesterséges Intelligencia Iroda alá tartozik, melyet a Bizottság 2024 februárjában létrehozott szabályozó testülete felügyel. A hatályba lépést követően pedig az új jogalkotási kerettel összhangban, az alapvető követelményeket továbbítják az európai szabványosító szervezeteknek, amelyek kidolgozzák a műszaki szabványokat. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy az augusztus 1-i hatályba lépés ellenére, a törvény meglehetősen hosszú átmeneti időt biztosít. Így a generatív MI rendszerek – mint például az Openai CHATGPT és a Google Gemini – 36 hónapos átmeneti időszakot kapnak, hogy rendszereiket megfeleltessék az európai szabályozásnak.
Kiemelt kép forrása: Canva
Erbszt Adrienn
