Az ukrajnai háború kitörése 2022 elején hatalmas áremelkedést eredményezett a földgáz piacán – írta meg a reuters.com. Ez az inflációt az év őszére kétszámjegyűvé növelte, és az EKB kénytelen volt az eddigi legmeredekebb kamatemelési ciklusát megindítani. A korábbi évtizedekben a földgázárak szorosan követték az olajárakat, azonban a piacok liberalizálódásával ez a kapcsolat megszűnt, és a gáz önálló tényezővé vált.
„Az olajársokkokhoz képest a gázársokkok körülbelül egyharmaddal kisebb mértékben hatnak át a teljes inflációra” – állapították meg a tanulmány szerzői, a Banco de Espana és az EKB közgazdászai.
A földgáz inkább a termelési oldalon játszik szerepet, mint a fogyasztói kosárban, így elsősorban közvetett hatásai vannak.
A korábbi évtizedekben a földgázárak szorosan követték az olajárakat, azonban a piacok liberalizálódásával ez a kapcsolat megszűnt. (Fotó: Canva)
A kutatás szerint a gáz árának 10%-os emelkedése nagyjából 0,1 százalékpontos inflációnövekedést okoz, amely hosszabb távon is érezhető marad. „Figyelembe véve, hogy a gázárak 2022 eleje és a 2022 augusztusában elért csúcsérték közötti ugrás közel 200%-os volt, ez nagyjából 2 százalékpontos inflációnövekedést jelentene” – becsülték a szakértők.
A gázárak azóta visszaestek, és az energiaárak az idei év nagy részében lefelé irányuló nyomást gyakoroltak az inflációra. A földgázárak viszonylag szűk sávban mozogtak a 2021 közepén elért szint körül.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a váratlan gázár-sokkok különböző mértékben érintik az egyes európai országokat. Azokban az országokban, ahol a gáz intenzívebb használata jellemző a termelésben vagy az energiatermelésben, az inflációs hatás is erőteljesebb. „Eredményeink azt sugallják, hogy a váratlan gázárváltozások nagyobb jelentőséggel bírnak a német, a spanyol és az olasz, mint a francia infláció szempontjából” – olvasható a tanulmányban.
Kiemelt kép: Canva
G. Sziszi
