A Debby vihar hétfőn elérte Florida Big Bend régióját, 1-es kategóriájú hurrikánként. Ez már a negyedik elnevezett vihar az idei atlanti hurrikánszezonban, amelyet az amerikai kormány előrejelzései szerint különösen aktív időszaknak várnak. A Debby vihar heves esőzéseket és súlyos áradásokat hozhat az Egyesült Államok délkeleti részére.

Tavaly az Idalia hurrikán rövid ideig 4-es kategóriájú erősséget ért el, és szintén a Big Bend régiót sújtotta, több milliárd dolláros károkat okozva. A reuters.com megírta, hogy a tudósok szerint az éghajlatváltozás jelentős szerepet játszik az egyre erősebb és pusztítóbb hurrikánok kialakulásában.

Az éghajlatváltozás hatásai a hurrikánokra

A kutatások azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás miatt a hurrikánok csapadékosabbak, szelesebbek és összességében erősebbek lesznek. Arra is van bizonyíték, hogy a viharok lassabban mozognak, ami több vizet jelent egy helyen.

Az elmúlt 40 évben az óceánok elnyelték a kibocsátott üvegházhatású gázok által okozott felmelegedés mintegy 90%-át, ez a többlethő pedig fokozza a viharok intenzitását és erősebb szeleket okoz. A melegebb légkör több nedvességet is képes megtartani, ami növeli a hurrikánok csapadékmennyiségét.

Egy 2022 áprilisi tanulmány a Nature Communications folyóiratban megállapította, hogy a 2020-as atlanti hurrikánszezonban az éghajlatváltozás 8%-11%-kal növelte az óránkénti csapadékmennyiséget. A világ már 1,1 Celsius-fokkal melegedett az iparosodás előtti átlaghoz képest, és a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal) tudósai szerint 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén a hurrikánok szélsebessége akár 10%-kal is növekedhet.

Amikor a meleg tengervíz elpárolog, hőenergiája a légkörbe kerül, ami erősíti a vihar szeleit. (Fotó: Pixabay)

A hurrikánok szezonjának eltolódása és hatása

Az éghajlatváltozás miatt a hurrikánszezon is eltolódik, mivel az év több hónapjában kedvezőbbek a feltételek a viharok kialakulásához. Ez azt eredményezi, hogy a hurrikánok a történelmi normáktól eltérő régiókban is partot érhetnek.

Az Egyesült Államokban Florida a leginkább érintett állam, ahol 1851 óta több mint 120 hurrikán csapott le.

Az utóbbi években azonban a viharok északabbra is elérhetik a csúcsintenzitást. Ez különösen aggasztó olyan városok számára, mint New York, Boston, Peking és Tokió, ahol az infrastruktúra nincs felkészülve az ilyen viharokra.

A Sandy hurrikán, bár csak 1-es kategóriájú vihar volt, 81 milliárd dolláros kárt okozott, amikor 2012-ben elérte az északkeleti partvidéket.

A hurrikántevékenység Észak-Amerikában júniustól novemberig tart, és szeptemberben éri el a csúcspontját. Azonban a hurrikánszezon kezdetét májusra tolódott, ami több mint három héttel korábban van, mint 1900-ban.

A 2004-ben tomboló Charley hurrikán 700 ezer dolláros kárt okoztott. (Fotó: Pixabay)

A hurrikánok kialakulása és különbségeik

A hurrikánok kialakulásához két fő összetevő szükséges: meleg óceáni víz és nedves, párás levegő. Amikor a meleg tengervíz elpárolog, hőenergiája a légkörbe kerül, ami erősíti a vihar szeleit. Enélkül a hurrikánok nem tudnak erősödni.

A hurrikánokat, tájfunokat és ciklonokat attól függően nevezik el, hogy hol és hogyan alakulnak ki.

Az Atlanti-óceánon vagy a Csendes-óceán északi részén kialakuló viharokat hurrikánnak nevezik, ha a szélsebességük eléri a 119 km/h-t. Kelet-Ázsiában tájfunoknak hívják a Csendes-óceán északnyugati része felett kialakuló viharokat, míg az Indiai-óceán és a Csendes-óceán déli része felett ciklonok alakulnak ki.

Kiemelt kép: Pixabay