Egy új tanulmány szerint az ásványkincsek kitermelése világszerte a bányászat, a kőfejtés, valamint az olaj- és gázfúrások révén veszélyezteti ezeket a fajokat – írja az Interesting Engineering.
A bányászati tevékenységek egybeesnek a világ néhány legértékesebb biodiverzitási csomópontjával, amelyek sokféle fajnak és olyan egyedülálló élőhelyeknek adnak otthont, amelyek sehol máshol nem találhatók a Földön.
A tiszta energiára való áttérés jelentős veszélyt jelent a fajokra az olyan alapvető anyagok bányászata miatt, mint a lítium és a kobalt, amelyek a napelemek, a szélturbinák és az elektromos autók kulcsfontosságú összetevői.
A tiszta energiára való áttérés jelentős veszélyt jelent a fajokra az olyan alapvető anyagok bányászata miatt, mint a lítium és a kobalt, amelyek a napelemek, a szélturbinák és az elektromos autók kulcsfontosságú összetevői. (Fotó: Canva)
Az építőanyagként használt cementhez nagy mennyiségben szükséges mészkő kitermelése számos fajt veszélyeztet. A természetet fenyegető veszély nem korlátozódik a bányák fizikai helyére. A nagy távolságban élő fajokra is hatással lehetnek a szennyezett vízfolyások vagy az új bekötőutak és infrastruktúra érdekében végzett erdőirtások.
A kutatók azt javasolják, hogy a kormányoknak és a bányaiparnak a bányászat által okozott szennyezés csökkentésére kellene összpontosítania az ásványkincsek kitermelésével összefüggő biodiverzitás-veszteség minimalizálása érdekében.
Ez az ásványkincsek kitermelése által a biológiai sokféleségre jelentett fenyegetés eddigi legteljesebb globális felmérése. Az eredményeket a Current Biology című folyóiratban tették közzé.
„Egyszerűen nem leszünk képesek biztosítani az éghajlatra gyakorolt hatásunk csökkentéséhez szükséges tiszta energiát a szükséges anyagok bányászata nélkül, és ez problémát okoz, mivel olyan helyeken bányászunk, ahol gyakran igen nagy a biológiai sokféleség” – mondta David Edwards professzor, a Cambridge-i Egyetem Növénytudományi Tanszékének és Természetvédelmi Kutatóintézetének munkatársa, a jelentés vezető szerzője.
Hozzátette: „Nagyon sok faj, különösen a halak, kerülnek veszélybe a bányászat okozta szennyezés miatt. A legjobb az lenne, ha az édesvízszennyezés csökkentésén dolgoznánk, hogy továbbra is hozzájussunk a tiszta energiára való átálláshoz szükséges termékekhez, de úgy, hogy közben ne okozzunk ekkora biodiverzitásveszteséget.”
Az összes gerinces faj közül a halak különösen nagy veszélynek vannak kitéve a bányászat miatt: 2053 faj érintett, őket követik a hüllők, kétéltűek, madarak és emlősök. A veszélyeztetettségi szint az adott faj élőhelyével és életmódjával függ össze: az édesvízi élőhelyeken élő és a kis elterjedési területtel rendelkező fajok különösen veszélyeztetettek.
„A mészkőre mint az építési tevékenység központi elemére való igény valós veszélyt jelent az élővilágra. Sok faj nagyon korlátozottan élhet, mert arra specializálódott, hogy mészkőn éljen. Egy cementbánya szó szerint eltüntethet egész hegyoldalakat, amelyek fajok otthonául szolgálnak” – mondta Ieuan Lamb, a Sheffieldi Egyetem Biotudományi Karának munkatársa, a jelentés egyik szerzője.
A hajlított lábú gekkó például a malajziai mészkőbányászat miatt van veszélyben. Csak egyetlen hegységben él, amelyet a tervezett bányászati tevékenység elpusztít. A fémásványok, a fosszilis tüzelőanyagok és az építőanyagok iránti globális kereslet drámaian növekszik, és a kitermelőipar gyorsan bővül, hogy kielégítse ezt a keresletet.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
