A tervek szerint az árukat vagy az autópályák közepén futó szalagokon, vagy a leállósávok mentén, vagy földalatti alagutakban, automatizált, vezető nélküli elektromos járművekkel szállítanák – írja az Euronews. A futószalagos út naponta ugyanannyi rakományt tudna szállítani, mint 25 000 teherautó.
A Yomiuri újság becslései szerint egy évtizeden belül működőképes lehetne, a becslések szerint 10 kilométeres szakaszonként akár 80 milliárd jen (512 millió euró) költséggel járna.
Az automatizált utak választ adnak a logisztikai válságra és csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását” miközben teljes mértékben kihasználják az utak területét – állítja az MLIT.
A projekt fő célja a Japánban egyre súlyosbodó tehergépkocsi-vezetőhiány kezelése, amelyet az ország gyorsan öregedő lakossága és a fiatalabbak vonakodása okoz, hogy belépjenek az alacsony bérekről és hosszú munkaidőről ismert iparágba.
Az új szabályok, amelyek csökkentik a sofőrök túlóráinak számát, tovább növelik a szállítási késedelmeket. Ez különösen az olyan friss termékek esetében jelent problémát, mint az eper és a kínai káposzta, amelyeket a betakarítás után azonnal el kell szállítani, különben fennáll a veszélye, hogy kárba vesznek vagy értékük csökken.
Japán rakományának több mint 90 százalékát jelenleg közúton szállítják.
A Nomura Research Institute nemrégiben készült tanulmánya szerint 2030-ra Japánban a szállítandó rakomány mennyiségéhez képest 35 százalékos hiány lesz a tehergépkocsivezetőkből. A legsúlyosabban a vidéki területek lesznek érintettek. A megoldást a bányákban használt szállítószalag-rendszerek mintájára lehetne megvalósítani.
A Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) becslése szerint a kereskedelemmel kapcsolatos áruszállítás a globális CO2-kibocsátás több mint 7 százalékát teszi ki – és a közlekedéssel kapcsolatos összes kibocsátás mintegy 30 százalékát. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a szárazföldi áruszállításban az USA, Kína és az EU a legnagyobb kibocsátók, míg Japán a kibocsátás mintegy 3 százalékát teszi ki.
Japán 2030-ig 46 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Bár az áruszállítás nehéz járművei, a hosszú munkaidő és a nagy távolságok megnehezítik az ágazat számára az elektromos járművek alkalmazását, néhány vállalat már bevezette azokat a rövidebb útvonalakon és kisebb teherautókkal.
A teherszállítás szén-dioxid-mentesítésének más módjait is kipróbálják, például a japán gyorsvasútvonalak kihasználását, a teherautók és a hajózás kombinálását és a hatékonyság javítását.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
