A spanyolországi Bilbaóban található Guggenheim Múzeum tetején nemrég 300 napelemet helyeztek el. Ez is része annak a kötelezettségvállalásnak, hogy 2030-ra klímasemlegessé válik az intézmény – írja az Euronews. A 80 kW-os fotovoltaikus berendezés a múzeum villamosenergia-fogyasztásának mintegy 5 százalékát takarítja meg, és elegendő energiát biztosít a kiállítótermek megvilágításához.
A neves építész, Frank Gehry által tervezett modernista épület azonban különleges kihívások elé állította a panelek tetőre történő integrálását. Az ikonikus építmény építészeti integritásának megőrzése érdekében a panelek színét és kialakítását gondosan kellett kiválasztani és jóvá hagyni.
Gehry épülete híres a hullámzó formákról és az ezüstös fémborításról – ezt a napelemeknek nem szabadott megtörniük. Az Iberdrola, a telepítés mögött álló vállalat az épület két legnagyobb tetőfelületén helyezte el a paneleket olyan pozícióban, hogy azok az utcáról ne legyenek láthatók. A kiválasztott modellt az olasz FuturaSun cég gyártotta, és kromatikusan illeszkedik az építészethez.
Európában máshol is telepítettek már napelemeket diszkréten történelmi épületekre vagy azok köré. Az angliai Chippenham Hallban 32 földre szerelt napelemtábla található az épülettől mintegy 25 méterre, az udvaron. Földalatti kábelezéssel csatlakoznak az épülethez, és a kertben található egyéb fás szárú elemek stílusához illeszkedő sövény rejti el őket a szem elől.
Tavaly a dél-olaszországi Pompeji régészeti parkjában terrakotta csempének álcázott napelemeket helyeztek el, amelyek beleolvadnak a város ókori romjaiba.
Az ikonikus történelmi épületek átalakításának más példái azonban vitát váltottak ki.
A cambridge-i King’s College Chapel kápolnára fotovoltaikus paneleket javasoltak. A telepítését a tervezőbizottság jóváhagyta, annak ellenére, hogy az angliai örökségek megóvásán dolgozó Historic England tiltakozott ellene. A tetőn elhelyezett 438 napelem az utcáról is látható. A támogatók azonban a változás szimbólumaként dicsérik őket.
Gillian Tett, a King’s College prorektusa a Bloombergnek elmondta, hogy ez csak egy újabb változás a kápolnán 500 éve végzett átalakítások sorában.
„Amikor VIII. Henrik király felhúzta az egész kápolnát, senki sem tudta elképzelni, hogy egy kápolnának ilyen rendkívüli tetőszerkezete legyen, ezekkel a gótikus mennyezetekkel. Egyszerűen lehetetlen volt elképzelni. És ez folytatjuk most” – mondta.
Ahogy az éghajlati válság és a növekvő költségek közepette egyre nagyobb szükség van a tiszta energiára, a King’s College Chapelhez hasonló esetek válhatnak normává.
Az önkormányzatok Európa-szerte enyhíteni kezdték a korlátozásokat, hogy a háztetők nagy részén napelemeket helyezhessenek el – az EU-ban az épületek közel negyede 1945 előtti.
Júniusban Amszterdam városa bejelentette, hogy 2025-től a védett épületeken és műemlékeken is engedélyezik a napelemek elhelyezését.
Az év elején az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, hogy a lakásügyi minisztérium által javasolt intézkedések értelmében az angliai történelmi házak tulajdonosainak többé nem kell engedélyt kérniük energiahatékony technológiák, például napelemek és hőszivattyúk telepítésére.
Bár ez aggodalomra adhat okot az örökségvédelemmel kapcsolatban, a vállalatok ezzel párhuzamosan olyan napelemek előállításán dolgoznak, amelyek finomabban illeszkednek a történelmi épületekhez.
Az épületbe integrált fotovoltaikának nevezett rendszerek nem az épület felszínén helyezkednek el, hanem olyan elemeket helyettesítenek, mint a tető, a tetőablakok vagy a homlokzat.
A tetőcserép, a pala, az üveg vagy akár az ólomüveg megjelenését is felvehetik, ami azt jelenti, hogy a történelmi épületek az esztétikai integritás feláldozása nélkül élvezhetik a csökkentett energiaköltségek és a jobb fenntarthatóság előnyeit.
Kiemelt kép forrása: FuturaSun