A kanadai Prince Edward-sziget híres a burgonyatermesztésről, ez a tartomány gazdaságának és kultúrájának egyik sarokköve.
Vörös talajával és enyhe éghajlatával a sziget generációk óta ideális helyszín a krumplitermesztéshez, itt termelik Kanada burgonyaszükségletének körülbelül negyedét, így fontos mezőgazdasági központ. Az éghajlatváltozás azonban egyre gyakoribb és súlyosabb aszályokat okoz, ami veszélyezteti a termést.
Ez hívta életre Bourlaye Fofana, az Agriculture and Agri-Food Canada kutatójának kísérletét, aki egy, az éghajlatváltozást tűrő burgonyafajta keresztezésén dolgozik – írja a Happy Eco News.
Bár világszerte több mint 5000 burgonyafajta létezik, a burgonyanemesítési programok jellemzően néhány hagyományos fajtára koncentrálódnak, mint például a sült krumpli készítéséhez széles körben használt Russet Burbank.
Ezek alkalmassá teszik őket a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre és a kereskedelmi élelmiszer-feldolgozásra. A tetraploid burgonya genetikai összetettsége nagyobb változékonyságot és hibriderősségi potenciált tesz lehetővé, amely miatt hatékonyabban ellen tud állni bizonyos betegségeknek és kártevőknek. Ugyanez a komplexitás azonban a specifikus tulajdonságok nemesítését is nagyobb kihívássá és időigényessé teheti.
Továbbá a korlátozott számú kereskedelmi fajtára való támaszkodás csökkentette a termesztett burgonya genetikai sokféleségét, ami a burgonyát sebezhetőbbé tette a betegségekkel, kártevőkkel és a környezeti hatásokkal szemben.
Bourlaye Fofana egy új, az éghajlatváltozást tűrő burgonyafajtákat kutat, jelenleg több mint 800 különböző genetikai vonalból álló burgonyagyűjteménye van.
Az elmúlt évtizedben a Prince Edward-szigeti Harringtonban egy kísérleti területen egy csíraplazma-gyűjteményt tartott, és nemrégiben olyan géneket azonosított a diploid burgonyákban, amelyek ellenállóak voltak a szárazsággal szemben.
A burgonyafajták genetikai változatosságának fokozása a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a betegségekkel és környezeti hatásokkal, például a szárazsággal szembeni tolerancia növelését tűzi ki. A cél egy olyan burgonya kifejlesztése, amely jobban ellenáll az alacsony vízellátottságú időszakoknak. Ezt a vadon termő burgonyafajták tulajdonságainak – például aszálytűrő képességének – bevezetésével lehet elérni.
Ez a folyamat keresztezéssel és genetikai módosítással jár, kihasználva a burgonya vadon élő rokonaiban található genetikai sokféleséget.
A Bouraye jelenleg 384 diploid burgonyaklónnal rendelkezik, amelyeket szárazságtűrés és növény érésének szempontjából értékel, hiszen ezek mutatják meg, mennyire tud alkalmazkodni egy burgonyafajta az éghajlatváltozáshoz. Ebből a csoportból 127 késői érésű és szárazságtűrő, kilenc pedig korai vagy közepesen késői érésű és szárazságtűrő.
Az egyik csoport, amelyet a kutató megvizsgált, a dél-amerikai burgonyafajok. Ezek alkalmazkodtak a kihívást jelentő körülményekhez, például a magas fekvéshez, a rossz talajhoz és a változó éghajlathoz, ezáltal természetüknél fogva ellenállóbbak az éghajlati változásokkal szemben. A régió továbbá olyan vadon termő burgonyafajoknak is otthont ad, amelyek gyakran ellenállóbbak a kártevőkkel, betegségekkel és környezeti hatásokkal szemben.
A tudósok ezeket a vadon termő burgonyafajtákat keresztezhetik a termesztett, az éghajlatváltozást tűrő burgonyafajtákkal.
A Prince Edward-szigeti kísérlet mintául szolgálhat más, hasonló kihívásokkal küzdő régiók számára. Az aszálytűrő burgonya kifejlesztésével a kutatás jelentősen hozzájárulhat a globális erőfeszítésekhez, amelyek célja az élelmezésbiztonság biztosítása az éghajlatváltozás tükrében.
Kiemelt kép forrása: Canva