Az ecowatch.com szerint a kutatók közel 50 eseményt vizsgáltak meg – melyek 30 energetikai vállalathoz köthetőek -, szerepelt köztük erdőirtás, élőhelyek elpusztítása és a madárpopuláció veszélyeztetése. A tanulmány szerint ezek közül 22 eseményről a cégek még csak említést sem tettek a jelentéseikben.
„Az európai irányelvek arra kötelezik a nagyvállalatokat, hogy a környezetre és a biológiai sokféleségre vonatkozó dokumentumokat tegyék közzé, de az ezekben feltüntetendő információkat nem határozzák meg pontosan. Minden vállalat maga döntheti el, hogy mely szempontokat foglalja bele jelentéseibe” – mondta Goizeder Blanco-Zaitegi, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók azt is megállapították, hogy az energetikai vállalatok a biológiai sokféleséget veszélyeztető események mindössze 23 százalékát tették nyilvánossá. A vizsgált események 30 százalékában a cégek minimalizálták tetteik hatásait és felelősségvállalástól is elhatárolódtak. Blanco szerint a leggyakoribb technika az volt, hogy kizárólag a pozitív erőfeszítéseket és jó aspektusaikat hangsúlyozták.
„Egyes vállalatok például pálmaolajfákat ültetnek a trópusi területeken bioüzemanyagok előállítása céljából, és ez tönkreteszi a helyi ökoszisztémákat. Fenntarthatósági jelentéseikben azonban a probléma enyhítésére terelik a figyelmet” – mondta Blanco.
Hangsúlyozzák, hogy számos fát ültettek más területeken, de ez nem pótolja a helyi ökoszisztémák pusztulását. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy az átláthatóság az események típusától függően változott. Az energiavállalatok pontosabban jelentették az őslakos közösségeket érintő eseményeket és a madarak áramütéses halálát.
„Ha a madarakat villanyvezetékek ölik meg, bírságokat szabnak ki. Mivel nem nehéz elszámolni velük, a vállalatok is hajlamosak pontosabban jelenteni a halálesetekről” – nyilatkozta Blanco.
Magyarországon minden évben 300 ezer madár pusztul el áramütés következtében. (Fotó: Pixabay)
Blanco szerint a cégek hajlamosak eltitkolni az összetettebb kérdéseket, például az ökoszisztémák átalakítását vagy pusztítását
„Ha például egy szélerőműparkot egy faj vándorlási folyosóján építettek, ezt nem kommunikálják egyértelműen. Mivel a hatások mélyebbek és nehezebben mérhetőek, hajlamosak eltitkolni ezeket az eseményeket.”
A tanulmány, amely „A biológiai sokféleséggel kapcsolatos jelentéstétel benyomás-kezelése az energia- és közüzemi szektorban: An assessment of transparency in the disclosure of negative events” címet viseli, a Journal of Behavioral and Experimental Finance című folyóiratban jelent meg.
Kiemelt kép: Unsplash
G. Sziszi
