A negatív spirál első jeleit a Teslánál lehetett észrevenni. Ez tavasszal a munkatársak 10 százalékának és jó pár felső vezető elbocsátásában nyilvánult meg. Az eladások visszaesésére adott válasz itthon is nagy vihart kavart, lásd az iváncsai akkugyár elbocsátásait.
Itt a kölcsönzött munkaerő szerződését nem hosszabbították meg. „Szerencsére” ezek a dolgozók kirgiz és más nemzethez tartozók voltak.
Nagyon leegyszerűsítve sebességváltó-specialistának is nevezhető a bajor óriás vállalat, de már régóta kiléptek a sebességváltók és a hajtásrendszerek készítésének szerepköréből. A ZF Group mára 169 ezer főt foglalkoztat 31 ország 160 üzemében. Itthon Egerben készítenek teherautókhoz és buszokhoz sebességváltókat. A legfrissebb beruházásuk Kecskeméten és Debrecenben történt, ahol összesen 24 milliárd forintot költöttek el. A Mercedes és a BMW később gyártandó modelljeihez készítenek majd – többségében – futóműelemeket.
Ez az óriáscég a villamos átátállásnak és az elektromos autók eladásainak csökkenése miatt 14 ezer dolgozót bocsát el, zömmel Németországban.
A jelek szerint a hazai munkahelyek nincsenek veszélyben. A leépítést hosszabb távon akarják megoldani, fokozatosan, először a nyugdíjkorhatár felé közeledő dolgozóktól válnak meg.
A ZF Group 169 ezer főt foglalkoztat 31 ország 160 üzemében. (Fotó: ZF)
A fenti három üzletágra akarják szétválasztani a Continentalt, amelyet az átlagember leginkább a gumiabroncsairól ismer. A gumis részleg tavaly 14 milliárd eurós forgalmat bonyolított, a műanyagos szintén sikeres volt (6,8 mrd euró). Egyedül a műszerfalakban, autó belsőkben, fékrendszerekben, vezetés-segédekben (ADAS) és önvezetés terén jeleskedő autós részleg az, amely nehezen hozza profitot.
Az üzletág nagyságrendjét jól mutatja, hogy közel 100 ezer alkalmazott dolgozik az autós területen, ami tavaly 20,3 milliárd eurós forgalmat bonyolított.
A Magyarországon is számos üzemmel és erős kutató bázissal rendelkező német vállalatnál nemrég merült fel, hogy szétválasztják az üzletágakat.
Ennek a következménye az lehet, hogy később értékesítik a sokáig veszteséget termelő autós részleget.
Megszorítások és elbocsátások lehetnek, de a kutatóbázisok áthelyezése már jóval kockázatosabb dolog. Ugyanis azok felépítése jóval körülményesebb és hosszabb időt igénylő munka.
Hazánk a kiváló szakembergárdának és az anyaország viszonylagos közelségének köszönhetően a kutatás és fejlesztés terén ideális helyzetben van.
A Continental gumis részlege tavaly 14 milliárd eurós forgalmat bonyolított. (Fotó: Continental)
Az LG Chem példája azért érdekes számunkra, mert már megjelentek az első hangok a felépült akkugyárak jövőjével kapcsolatban. Természetesen komoly politikai töltettel.
A koreai vállalat 2016-ban kezdte el Wroczlawban építeni az akkugyárát, amely a Mercedestől kezdve sok márkának szállít áramtárolókat. Az üzem az öreg kontinens egyik legnagyobb ilyen gyára – 302,9 milliárd euróból épült, 410 ezer négyzetméteres és sok ezer embernek ad munkát… Az éves termelése is szép: 70 GWh mennyiségű akkumulátort szállítanak a megrendelőknek.
Ekkora üzemnél a visszaesést jobb szervezéssel, a gyártástechnológia fejlesztésével és új piacok felfedezésével próbálják megoldani. Az új területet az ipari és az otthoni áramtárolók adják, amelyek értékesítését most próbálják felfuttatni.
A szakértők 2025-2026-ra jósolják az idei lejtmenet végét, elviekben „csak eddig” kell kibírniuk az autógyáraknak a csökkenő keresletet.
Az új technológiák, a csökkenő alapanyagárak tovább erősíthetik az elektromos autók piacképességét. Remélhetőleg ez a forgatókönyv beválik és nem húzódik el a fellendülés.
A ZF útja érdekesebb, mert a két német márkával együttműködő részlege már a Foxconn tulajdonában van (ZF Foxconn Chassis Modules). Az iPhone és más elektronikai eszközök gyártásában jeleskedő kínai óriás következő terepe ugyanis az autógyártás lesz. Ebben pedig a németek szakértelme igen jól jön.
Kiemelt kép forrása: Canva
Benedek Attila
