„A csúcshőmérséklet 1,5 °C alá szorítása már mérsékelt valószínűséggel sem lehetséges” – idézi az Euronews a tanulmány vezető szerzőjét, Christoph Bertramot, a Marylandi Egyetem docensét és a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet vendégkutatóját.
A Nature Climate Change című szaklapban megjelent új tanulmányban Bertram és kollégái egy sor olyan modellt futtattak le, amelyek olyan korlátokat vettek figyelembe, mint a hatékony politikai döntéshozatal és szabályozás.
A legambiciózusabb éghajlat-változási előrejelzések szerint a világnak 50 százalék esélye van arra, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 1,6 °C alatt tartsa.
Ha azonban hozzávesszük ezeket a reális korlátokat – például a kormányok képességét a szén-dioxid-adókhoz hasonló politikák végrehajtására -, akkor ez a valószínűség 5 és 45 százalék közé csökken.
„A világnak fel kell készülnie arra, hogy az 1,5°C-os határértéket még a lehető legnagyobb ambíció mellett is legalább egy, de valószínűleg több tized fokkal túlléphetjük.” – áll a tanulmányban.
Egy új tanulmány szerint a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél, a globális felmelegedés 1,5°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest már nem lehetséges. (Fotó: Canva)
Tekintettel a különböző alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák – a nap- és szélerőművektől kezdve az elektromos járművekig – elterjedésének legutóbbi fellendülésére, Bertram szerint a technológiai korlátok már nem akadályoznak minket.
„Észak-Amerikában, Európában és Kínában a tiszta energiaforrások elterjedésének közelmúltbeli sikerei miatt nagy lehetőség van a kibocsátáscsökkentés jelentős felgyorsítására, ha a megfelelő szakpolitikák kerülnek bevezetésre.”
Hozzáteszi, hogy a fő terület, ahol a kormányok jelenleg hiányosságokat mutatnak, az ambiciózus éghajlati célok kitűzése és az arányos politikák végrehajtása. Ezt már számos korábbi kutatás is bizonyította.
Ez a tanulmány ehelyett azt igyekszik bemutatni, hogy azok az országok, amelyek nem rendelkeznek a hatékony éghajlat-politikák végrehajtásához szükséges szabályozási kapacitással, milyen hatással vannak a még lehetséges legalacsonyabb csúcsmelegedésre.
Egyes országok egyszerűen nem rendelkeznek az infrastruktúrával vagy a bürokratikus rendszerekkel ahhoz, hogy hatékonyan érvényre juttassák az olyan politikákat, mint a szén-dioxid-árképzés. Ez csökkenti a gyors szén-dioxid-mentesítésre való képességüket. A kutatócsoport megállapította, hogy ezek a korlátok jelentős hatással vannak arra, hogy elérhetjük-e a globális éghajlati célokat.
„Más régiók, különösen az alacsonyabb jövedelműek gyakran nem rendelkeznek a hatékony dekarbonizációs politikákhoz szükséges intézményi kapacitással. Annak érdekében, hogy ezekben a régiókban gyorsabb legyen a szén-dioxid-mentesítés, nemzetközi támogatásra van szükség az intézményi kapacitások növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a tiszta technológiák bevezetése olcsóbb és könnyebb legyen ezeknek az országoknak” – mondja Bertram.
Még a felmelegedés 1,6°C-ra való korlátozása is hatalmas politikai akaratot igényel a magasabb jövedelmű országoktól.
Az EU-nak például az első feladata a zöld átállás felgyorsítása kell, hogy legyen. Miközben a tagállamok jól haladnak az energiaszektorból származó kibocsátások csökkentésében, a közlekedés, az épületek és az ipar területén nagyobb ambícióra van szükség.
Az olyan technológiák, mint a hőszivattyúk vagy az elektromos járművek terén való élenjárás hozzájárul a költségek további csökkenéséhez, és megkönnyíti más országok számára ezek alkalmazását. Bertram hozzáteszi, hogy az EU segíthet olyan intézmények kiépítésében is, amelyek máshol is lehetővé teszik a gyorsabb szén-dioxid-mentesítést.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
