Az európai repülőterekről járatokat üzemeltető légitársaságoknak hamarosan jelenteniük kell az Európai Bizottságnak a sugárhajtóművekből származó konzdencsíkok becsült éghajlati hatását, valamint az általuk évente kibocsátott szén-dioxid mennyiségét- írja az Euronews. A légitársaságok keményen lobbiztak az új szabályok ellen, mondván, hogy nem áll rendelkezésre elegendő kutatási adat a kondenzcsíkok hatásairól.
Az új éghajlatvédelmi szabályokat augusztus 30-án, zárt ajtók mögött fogadtak el a kormány képviselői.
Az Európai Bizottság elismerte, hogy a légiközlekedési ágazat CO2-kibocsátáson kívüli éghajlati hatásai „eredendő bizonytalanságokat” rejtenek magukban. Azt nyilatkozták, hogy „a globális felmelegedéshez való nettó hozzájárulás jól ismert”, és hogy az új jelentéstételi követelmények hozzájárulnak az ismeretek bővítéséhez.
„A tanulmányok kimutatták, hogy az e hatásokkal kapcsolatos bizonytalanság nem elegendő ok a cselekvés elkerülésére” – mondta az uniós végrehajtó testület.
A kondenzcsíkok nitrogén-oxidokat, feketekőszenet és más, az éghajlatot károsító anyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan fokozzák a magas légköri felhőtakarót, amely – az alacsonyan fekvő felhőkkel ellentétben – megköti a hőt. Egyes becslések szerint a globális felmelegedéshez való hozzájárulásuk legalább akkora,
mint a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2%-a, amely a légi közlekedésből származik.
A környezetvédelmi csoportok bírálták a hosszútávú járatokra vonatkozó, a végleges szövegben szereplő ideiglenes kivételt. A szabályok jövőre csak az Európai Gazdasági Térség – azaz az EU, valamint Izland, Norvégia és Svájc – repülőterei közötti járatokra vonatkoznak majd.
„Végső soron ez a javaslat azért volt, hogy segítsen jobban megérteni a nem szén-dioxid-kibocsátásból származó problémákat, és ezt az erőfeszítést akadályozták” – mondta Hencz az Euronewsnak, megjegyezve, hogy a légitársaságok csak korlátozott engedményt kaptak a törvényhozóktól – a szabályok 2027-től az EU-ba érkező és onnan induló összes járatra kiterjednek. A jogszabály az EU kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) közelmúltbeli reformját követi, amelynek értelmében bizonyos vállalatoknak minden egyes tonna CO2-kibocsátásuk után kibocsátási egységekre kell pályázniuk.
Az ár jelenleg 70 euró/tonna körül van, ami nagyjából egy utas transzatlanti oda- és visszautazásának kibocsátásának felel meg.
Az új uniós jogszabály intézkedéseket állapít meg arra vonatkozóan is, hogy miként kell megbecsülni a fenntartható légi járművek üzemanyagainak szén-dioxid-kibocsátását, amelyek készülhetnek bioüzemanyagokból, szerves hulladékból vagy zöld hidrogénből. Minden olyan üzemanyag, amelynek életciklusa során a szén-dioxid-kibocsátása legalább 70%-kal alacsonyabb, mint a hagyományos keroziné, a kereskedelmi rendszer szempontjából nulla kibocsátásúnak minősül.
Amennyiben a fenntartható üzemanyagok előállításához megújuló villamos energiát használnak, annak újonnan telepített, célzott szélturbinákból, napelemes rendszerekből vagy hasonló kapacitásból kell származnia.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
K. Lili