Egy új tanulmány szerint a mezőgazdaság és a zöldenergia-termelés összekapcsolása növelheti az élelmezésbiztonságot és további jövedelmet biztosíthat a gazdák számára.

Egy új kutatás szerint a napelemek és a növénytermesztés ugyanazon a földterületen történő telepítése megoldást jelenthet a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mennyiségének növelésére Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában, elérve az országok mai energiaszükségletének 68%-át – írja az Euronews.

Az Ember energetikai agytröszt tanulmánya szerint a villamosenergia-termelés és a növénytermesztés kombinációja – az agrovoltaikának nevezett gyakorlat – a mezőgazdasági területek mindössze 9%-án fedezhetné a régió mezőgazdaságának és élelmiszer-feldolgozásának villamosenergia-szükségletét.

A brit székhelyű nem kormányzati szervezet szerint a közép-európai országokban 180 GW napelemet lehetne telepíteni a növényekre, ami a nemzeti energiaügyi tervekben 2030-ra kitűzött célkapacitás háromszorosa, és hétszerese a jelenleg az országokban telepített teljes kapacitásnak.

Szerintük az EU szántóterületének 19%-át birtokló V4-ország aránytalanul nagy mennyiségben termel olyan alapélelmiszereket, mint a búza, a zab és a rozs, és az Ember megjegyzi, hogy ezt a termelést veszélyeztethetik a műtrágyaárak ingadozása, a visszatérő aszályok és a szélsőséges időjárási események.

Egy új tanulmány szerint a mezőgazdaság és a zöldenergia-termelés összekapcsolása növelheti az élelmezésbiztonságot és további jövedelmet biztosíthat a gazdák számára. (Fotó: Canva)

Élelmezésbiztonság

Az elemzés szerint a napelemek telepítése – amellett, hogy további jövedelemforrást biztosít a gazdák számára – javíthatja a vízvisszatartást a száraz években, és megvédheti a termést a szélsőséges időjárási viszonyoktól, egyes esetekben pedig növelheti a terméshozamot.

A jelentés szerint az árnyékot kedvelő bogyós gyümölcsök vagy gyümölcsök esetében a felülre elhelyezett napelem akár 16%-os termésnövekedést is eredményezhet, miközben a hagyományos napelemes rendszerek villamos energiájának 63%-át termeli.

„Mivel Európát a változékony időkben egyre nagyobb veszély fenyegeti, az élelmezésbiztonság és az energiabiztonság elengedhetetlenül fontos” – mondta Dr. Paweł Czyżak adatelemző, a jelentés egyik szerzője. „A mezőgazdasági napelemek telepítése segíthet a gazdáknak hozzájárulni mindkettőhöz, miközben stabil és nyereséges marad a vállalkozásuk.”

Czyżak megjegyezte, hogy a „jogszabályi és támogatási keretek” alapvető fontosságúak lennének az agrovoltaikában rejlő lehetőségek kiaknázásához, amely a villamosenergia-hálózathoz való hozzáférés terén ugyanolyan nehézségekkel néz szembe, mint a hagyományos napelemes rendszerek, miközben a vizsgált négy ország közül csak Csehországban van célzott szabályozás a területre vonatkozóan.

Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Hollandiában a szabályozás lehetővé teszi a földterületek közös mezőgazdasági és villamosenergia-termelésre történő használatát a mezőgazdasági támogatások elvesztése nélkül, ami már több mint 200 agrovoltaikus projekt megvalósítását tette lehetővé Európa-szerte.

Lengyelországban egy, az agrovoltaikát és a búzát vizsgáló esettanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a hektáronkénti bevétel tizenkétszer magasabb lehet, mint a búza termesztéséből származó bevétel, mondta az Ember, és a potenciális éves nyereség hektáronként 1268 euró lehet a villamos energia és a búza együttes értékesítéséből – ami szöges ellentétben áll a hagyományos búzatermeléssel, amely a becslések szerint 2024-ben nettó veszteséget termel.

A gazdáknak azonban némi meggyőzésre lehet szükségük. Marion Picot, a brüsszeli székhelyű Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) főtitkára az Euronewsnak elmondta, hogy a gazdák elsősorban amiatt aggódnak a napenergia bevezetésével kapcsolatban, hogy a termőföldeket a napelemek számára adnák át anélkül, hogy növényeket lehetne termeszteni.

Kiemelt kép forrása: Canva