A vetőmagokat általában vegyszerekkel kezelik, hogy egészségesen tartsák őket és elpusztítsák a kártevőket. A biogazdálkodásban ez a módszer nem elfogadható. Erre kínál fenntartható alternatívát a „ThermoSeed” – írja az Euronews. Kenneth Alness találmánya erős gőzfúvásokkal pusztítja el a kártevőket és védi meg a vetőmagokat. Az innováció sikert aratott Alness hazájában, Svédországban és a szomszédos Norvégiában.
Most, hogy a 67 éves férfi átlépte a nyugdíjkorhatárt, találmányát globális szinten is be akarja mutatni.
Azok a gazdák, akik kipróbálták Alness vetőmag-kezelési módszert, előismerően nyilatkoztak annak előnyeiről a környezetre és a munkakörülményekre nézve. Az egyik megkérdezett gazda, Gustaf Silén azért találja praktikusnak a megoldást, mert nem keletkezik por, ami a vegyszerrel kezelt vetőmagok esetében gyakori probléma, és a vetés során belélegezve káros lehet.
„Ha kinyitjuk a vetőmagot tartalmazó zsákokat, eléggé porosak szoktak lenni, és mindenünk olyan lesz tőle. A ThermoSeed esetében ez nem így van – sokkal könnyebb kezelni” – mondta Silén.
A gazda azt is kiemelte, hogy a megmaradt gőzzel kezelt vetőmagok felhasználhatók szarvasmarha-takarmányként vagy továbbértékesíthetők, ellentétben a vegyileg kezelt vetőmagokkal, amelyektől költséges megszabadulni.
A gazdák gyakran szkeptikusak a vegyszermentes módszerekkel szemben. (Fotó: Canva)
A ThermoSeed ötletét egy 1950-es évekbeli mezőgazdasági könyv adta, amelyet Alness az apósa könyvtárában talált. A könyv részletesen leírta, hogy a gazdák hogyan használtak forró vizet a vetőmagok kezelésére, mielőtt a vegyszeres kezelés elterjedt volna. Bár néhány biogazdálkodó ma is alkalmazza ezt a módszert, a vetőmagok szárításával járó költségek miatt drága, és a terméshozam gyakran alacsonyabb, mint a vegyszerekkel kezelteké.
„Láttam, hogy van benne potenciál, és jót tesz a természetnek és az éghajlatnak” – mondja Alness. ”Úgy gondoltam, hogy érdemes kipróbálni ezt a merész ötletet – innen indult az egész.”
Évekig tartó tesztelés után a ThermoSeed képes volt a vegyszeresen kezelt vetőmagokhoz hasonló terméshozamot biztosítani, a hosszas szárítás nélkül.
„Azt hiszem, öt-hat-hét évbe telt, mire rájöttem, hogy a hagyományos gazdálkodásban is hasznosítható lehet, nem csak a biogazdálkodásban” – mondja Alness. „Nagyon lelkes voltam, mert ha hagyományos gazdálkodásban is alkalmazható, rengeteg vegyszert helyettesítünk, és sokat teszünk a természetért és az éghajlatért.”
A vegyszeres kezelésekkel ellentétben a gőzölés minden egyes vetőmagtípusnál egy személyre szabott eljárás, így a teljes körű kezelés megkezdése előtt egy sikeres csírázást biztosító tesztelés szükséges.
A svéd mezőgazdasági szövetkezet, a Lantmännen – amely Svédország vetőmagtermelésének mintegy felét kezeli -, 2008-ban kezdte el használni a ThermoSeed technológiát.
Azóta a szövetkezet becslése szerint a módszerrel körülbelül 3000 köbméter vegyszer felhasználását sikerült elkerülni.
Emellett a norvég Felleskjøpet mezőgazdasági szövetkezet – amely a minősített gabonavetőmagok több mint 50 százalékát kezeli az országban – is bevezette a ThermoSeed eljárást 2011-ben, hat év független tesztelés után.
Alness a fenntartható mezőgazdaság iránti elkötelezettségéért tavaly aranyérmet kapott a Svéd Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémiától.
Nem minden gazda törekszik a bio minősítésére, vannak, akik inkább a minél magasabb terméshozamra összpontosítanak. Ezért minden nem vegyi megoldásnak versenyképesnek kell lennie a mezőgazdasági szektorban. A ThermoSeed bevezetésekor ezért nagyon ügyeltek erre.
„A gazdák általában véve szkeptikusak a nem vegyi megoldásokkal szemben” – árulta el Bjørn Stabbetorp, a Felleskjøpet mezőgazdasági részlegének vezérigazgatója. „A vegyszerek számos problémára nagyon jó és hatékony megoldást jelentenek. A nem vegyi megoldásoknak nehezebben győzik meg a gazdákat, így be kell bizonyítani versenyképességüket.”
Alness, bár eladta a ThermoSeed licencét a Lantmännen BioAgri-nak, nem tervez még visszavonulni. Olyan kihívásokra keres megoldást, mint a technológiai könnyebb hozzáférhetősége, mivel a ThermoSeed-berendezés drága és nagy méretű.
Egy olcsóbb és kisebb változat tudná kiszolgálni a kisebb – különösen az ázsiai – piacokat.
Kiemelt kép forrása: Canva
K. Lili
