A Nyugat és Ukrajna nagy hatótávolságú rakéták bevetésével fenyegeti Oroszországot, amire gyors válasz is érkezett Moszkvától. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy hazája fontolóra veszi bizonyos kiemelkedően fontos nyersanyagok export korlátozását, többek között szóba került az urán, a titán és a nikkel. Amennyiben valóban ilyen döntés születik, az arra biztosan rávilágít, hogy lehet szankcionálni és kirekeszteni Oroszországot számos platformról, azonban ettől még a geopolitikai sakktábla fő játékosai közt mozog, s nem egy ignorálható, légüres térben létezik.

Hatalmas tartalékaik visszatartását tervezik az oroszok

Egy múlt héten lezajlott orosz kormányzati ülés során olyan mondatok hangzottak el az orosz elnök részéről, melyre a teljes globális politikai és gazdasági elit azonnal odakapta a fejét. Putyin kiemelte, hogy Oroszország vezető szerepet tölt be számos stratégiai típusú nyersanyag készletében.

A földgáz esetében ez a világ tartalékjainak csaknem 22%-a, az arany esetében csaknem 23%-a, a gyémánt esetében pedig több mint a fele.

Miután felhívta erre hallgatósága figyelmét, felkérte a miniszterelnököt, Mihail Misusztyint, hogy vizsgálják meg, mely stratégiailag fontos árucikkek korlátozását lehetne bevezetni anélkül, hogy az károsítaná az országot. Példaként az orosz elnök az uránt, a nikkelt és a titánt emelte ki, de nem korlátozta erre a három nyersanyagra a lehetőséget. Alekszandr Kozlov orosz természeti erőforrások és környezetvédelmi miniszter rámutatott arra, hogy Oroszország magas arányú részesedése a már felfedezett globális készletekből lehetővé tette, hogy jelentősen befolyásolja a világpiacok szabályozását.

Többek között jó partneri kapcsolatok mellett Dél-Afrikával együtt a világ platina- és palládiumtermelésének 80%-át, Kínával pedig a szén csaknem 56%-át és a vanádium 84%-át adják.

Ráadásul a hatalmas szibériai területeknek még csak 45%-át, a távol-keleti térség 35%-át vizsgálták eddig geológiai szempontból, így a tartalékok szinte garantáltan nagyobbak a ma ismert számoknál. Nem beszélve az Északi-sark jég alatti, rejtett kincseiről.

Érintett az autóipar, az egészségügy, a repülő- és hajógyártás is

A Putyin által kiemelt nyersanyagok kapcsán elmondható, hogy mind rendkívül kelendő a világpiacon. A nikkel, bár ritka elem, mégis az egyik legfontosabb ipari fém, melyet főként ötvözőelemként használnak, illetve galvánelemek és orvosi eszközök készítéséhez elengedhetetlen. Elterjedt azonban a pénzverésben is, így például az 1 és 2 eurós pénzérmék is jelentős mennyiségű nikkelt tartalmaznak.

Oroszországban található a világ legnagyobb finomított nikkelgyártója, mely elsősorban Kínát és Európát látja el.

A titán fő felhasználási területe a repülőgépipar, de használják vegyipari berendezések, autók és hajók gyártásához is. Oroszország a világ harmadik legnagyobb titánszivacs-gyártója, az ukrajnai háború előtt titánt szállított a Boeingnek és az Airbus-nak egyaránt. Kanada szankciókkal sújtotta az orosz gyárat, de felmentést adott az Airbus-nak, hogy orosz titánt használhasson a gyártás során.

Az orosz vámadatok egyébként azt mutatják, hogy a legnagyobb vásárlók Franciaország, Kína és Németország, ám mellettük az Egyesült Államok is vásárol orosz titánt.

Amiben szintén komoly exportőr hírében áll Oroszország az a palládium, melyet az autógyártásban nagyon nagy mértékben használnak, illetve a fogászatban és ékszeriparban.

Az urán lenne az igazi lábon lövés

Természetesen a legsúlyosabb globális ellátási válságot az urán visszatartása robbantaná ki. A Nukleáris Világszövetség adatai szerint 2021-ben Oroszország a globális dúsítási kapacitás mintegy 45%-val rendelkezett. Jelenleg a nyersurántermelés 5%-áért, az átalakítás 30%-áért és a dúsítási kapacitás csaknem 50%-áért felelős.

Oroszország a világ hatodik legnagyobb urántermelője, és ő rendelkezik a még fontosabb, globális urándúsítási kapacitás legalább 44%-val. 2023-ban legnagyobb vásárlója az Egyesült Államok és Kína volt, közvetlenül utánuk következett Dél-Korea, Franciaország, Kazahsztán és Németország. Szinte csupa ellenséges ország.

Az USA is függ Oroszországtól

Az állami tulajdonban lévő Roszatom évi 3,1 milliárd dollárhoz jut hozzá a nukleáris exportból, ebből 905 millió dollárnyi árucikket küldenek az Egyesült Államokba.

Egy 2023. decemberi amerikai képviselőházi jelentés szerint az USA dúsított uránjának hozzávetőlegesen 27%-át importálja az orosz vállalattól és leányvállalatától, a Tenextől.

Az Egyesült Államok 93 atomreaktorának egynegyede szorul egyelőre orosz nukleáris üzemanyagra. Annak ellenére, hogy augusztussal az USA törvényhozása megszavazta az import betiltását elméletben, a meglévő szerződéssel rendelkező áramszolgáltatók 2027 végéig mentességet kaptak.

Egyelőre kikerülhetetlen Moszkva

A Roszatom nélkülözhetetlenségét bizonyítja, hogy számos orosz nagyvállalattal szemben eddig megúszta a szankciókat, s nyugodtan működhet a világpiacon, sőt vezető szerepet tölt be benne. Ugyan az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Japán és az Egyesült Államok bejelentette, hogy közösen fejlesztenek ki egy Oroszországtól független uránellátási láncot, ám ennek a megvalósítása egyelőre nem tisztázott.

Azt mindenképpen világosan kell látni, hogy az energiaszektoron belül is kiemelkedően lassú a nukleáris energiával kapcsolatos mindennemű fejlesztés, egy-egy új létesítmény kialakítása hosszú évekig tarthat.

Biztatónak tűnt Európában is, hogy az atomenergia mellett olyan kezdeményezések indultak el a politika legfelsőbb szintjein, hogy megkapja a zöld energia minősítést, ezzel elősegítve a nukleáris erőművek reneszánsz időszakát, azonban Európa vajmi kevés üzemanyagot tud jelenleg önállóan előállítani.

Arra pedig még középtávon se látszik esély, hogy teljesen függetlenedni tudjon legalább az orosz atomipartól.

Nem rendelkezik uránbányákkal, sem megfelelő kapacitással és technológiával annak átdolgozására és dúsítására. A franciák és a brit-német-holland nukleáris üzemanyag-konzorcium, az Urenco is tervezi – előbbi esetében hazai, utóbbi esetében az inkább Egyesült Államokat kiszolgáló új-mexikói – létesítményeiknek bővítését, de ez is még hosszú évekbe telik. Ráadásul a dúsításnak vannak szintjei, amihez technológiával jelenleg csak Oroszország rendelkezik.

Ez az orosz fenyegetés sokkal reálisabb és meglepő módon súlyosabb hatású lehet, mint a légbe kiabált atomfegyverek esetleges bevetése Ukrajna kapcsán, hiszen ha ellenségként is tekint a Nyugat Moszkvára, azt el kell ismernie, hogy az atomreaktoraik, s ezáltal villamosenergia termelésük jelentős része, az orosz urántól függenek.

Természetesen Oroszország számára is kockázatos egy ilyen játék, hiszen ezzel elvesztenék a Roszatom globális befolyását a világpiacon, a lépés csak abban az esetben vállalható, ha többet ad, mint amennyit elvesz. Tehát, ha a Roszatom rendelkezik versenyképessége fenntartásához elegendő afrikai, ázsiai és latin-amerikai üzlettel, illetve ha komoly visszalépésekre kényszeríthető így a Nyugat Ukrajna kapcsán.

Amit biztosan vételezhetünk, hogy egy aprócska, online kormányülésen elhangzott mondatra azonnal megfigyelhető volt a nikkel árának emelkedése és az uránbányászati cégek részvényeinek növekedése.

Oroszország természeti adottságainak és technológiai fejlesztéseinek köszönhetően továbbra is a világ egyik fő nyersanyagszállítója, így exportjának korlátozása, vagy leállítása súlyos fennakadásokat okozhat.

Kiemelt kép forrása: X.com / President of Russia