Az elmúlt napokban Közép-Európát heves árvizek sújtották, miután a Borisz vihar pusztító esőzéseket és havazást hozott. A vihar hatalmas károkat okozott Romániától Lengyelországig, több országot is érintve.
A jelentések szerint a halálos áldozatok száma elérte a 23 főt.
Az euronews.com szerint Lengyelországban és Romániában hét, Ausztriában öt, a Cseh Köztársaságban pedig négy halálesetet regisztráltak. Ezen felül több tízezer embert kellett evakuálni a legsúlyosabban érintett területekről.
Az időjárás egyes részeken enyhülni látszik, de Olaszország Emilia-Romagna régiójában előző héten szintén súlyos áradások történtek. A hatóságok több mint ezer embert evakuáltak, és a nemzeti tűzoltóság 500 mentési akciót hajtott végre a térségben. Ravennában az összes földszinti lakást kiürítették a növekvő veszélyek miatt.
Michele De Pascale, Ravenna polgármestere elmondta, hogy a mostani helyzet nagyon hasonlít a 2023 májusában történt árvizekre, amelyek akkor 17 ember halálát okozták és több milliárd eurós kárt eredményeztek.
Urszula Sara Zielińska, Lengyelország éghajlatvédelmi miniszterhelyettese az éghajlatváltozást okolja a mostani katasztrófáért. A BBC-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az 1997-es árvizet „ezerévente egyszer” bekövetkező eseménynek tartották, mégis most, mindössze 26 évvel később hasonló mértékű katasztrófa történt.
Az éghajlatkutatók szerint a bolygó felmelegedésével egyre több ilyen szélsőséges időjárási eseményre lehet számítani Európában. A tudományos adatok szerint a légkör minden egyes fokos felmelegedésével 7 százalékkal több vízgőz tárolható benne, ami fokozza a csapadékos időszakok súlyosságát. Emellett a Földközi-tenger hőhullámai – amelyek idén rekordhőmérsékleteket produkáltak – szintén hozzájárulnak a nedvesség felhalmozódásához, amely heves esőzésekhez vezet.
Az Európai Unió figyelmeztetett arra, hogy a Közép-Európát sújtó árvizek és a Portugáliában pusztító erdőtüzek azt jelzik, hogy az „éghajlati összeomlás” gyorsan normává válhat. Janez Lenarcic válságkezelési biztos Strasbourgban kijelentette:
Lenarcic arra is rámutatott, hogy az országok egyre nehezebben birkóznak meg a katasztrófák költségeivel. Az elmúlt két évben a természeti katasztrófák miatti károk Európában meghaladták az 50 milliárd eurót évente. „A tétlenség ára sokkal nagyobb, mint a cselekvésé” – hangsúlyozta a biztos.
Nicolò Wojewoda, a 350.org európai igazgatója is arra figyelmeztetett, hogy ez egy újabb „pusztító ébresztő” a világ vezetői számára. Wojewoda úgy fogalmazott:
A világ vezetői a következő hetekben több fontos csúcstalálkozón vesznek részt, ahol majd Wojewoda szerint nem a szavaik, hanem az ilyen katasztrófákra adott válaszaik alapján kell őket megítélni.
Kiemelt kép forrása: Pixabay