A világ vezetői szeptember 24-én a megújuló energiába történő sokkal több beruházást sürgettek az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, a fejlődő országok azonban megerősítették, hogy pénzügyi támogatásra van szükségük az átálláshoz, írja a Reuters.
William Ruto kenyai elnök a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó csúcstalálkozón tartott beszédében a megújuló energiaforrásokba való beruházás mellett érvelt Afrikában. Ennek alapja a tavalyi COP28 csúcstalálkozón tett globális megállapodás, amely szerint 2030-ig meg kell háromszorozni a tiszta energiakapacitást.
„Afrika a megújuló energiába történő globális befektetések kevesebb mint 50%-át kapja, annak ellenére, hogy a világ legjobb napenergia-lehetőségeinek 60%-a itt található” – mondta Ruto az ENSZ Közgyűlésének keretein belül megrendezett találkozón.
A kontinens gazdag a fejlődéshez szükséges erőforrásokban – mondta -, de a jelenlegi „megbízhatatlan vagy drága energiaforrások” miatt nem mindig fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz.
A napsütéses órák száma elképesztően magas Afrikában. (Fotó: Pixabay)
Mia Mottley barbadosi miniszterelnök elmondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása meghaladja a megújuló energiaforrások támogatását, ami megdrágítja a kis államok számára a tiszta energiával kapcsolatos projektek fejlesztését.
„A kis államoknak szembe kell nézniük a valósággal, hogy a megújuló energia költségei … valószínűleg magasabbak lesznek, mint a hagyományosan fosszilis tüzelőanyagoké” – mondta.
A közelmúltban készült jelentések, köztük a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a világ megújulóenergia-kapacitásának megháromszorozása ebben az évtizedben megvalósítható. Az erőfeszítéshez azonban erőteljes szabályozásra lesz szükség, beleértve a projektengedélyek kiadásának szigorú szabályait, valamint az átvitel kiépítésébe és az akkumulátorok tárolásába történő beruházásokat.
Azerbajdzsán, amely az idei COP29 éghajlat-változási csúcstalálkozónak ad otthont novemberben, azt tervezi, hogy a kormányokat arra ösztönzi, hogy tegyenek új globális kötelezettségvállalást a villamosenergia-tárolás hatszorosára való növelésére.
A irányelvek között az új kapacitáscélok kitűzése szerepel, valamint adókedvezmények illetve hosszú távú villamosenergia-szerződések felajánlása, amelyek ösztönöznék a beruházásokat.
Korábban a világ legnagyobb vállalatainak, pénzintézeteinek és városainak Mission 2025 elnevezésű koalíciója sürgette a kormányokat, hogy fogadjanak el olyan politikákat, amelyek szerintük 2030-ig akár 1 billió dollárnyi tiszta energiába történő beruházást is lehetővé tehetnek.
Joe Biden amerikai elnök az éghajlatváltozásról szóló utolsó nagy beszédét tartva egy fórumon, amelyen a tiszta energiával foglalkozó üzleti vezetők vettek részt, ünnepelte a 369 milliárd dolláros, aláírt klímatörvényt.
Amerika tényleg a zöld jövő felé tart? (Fotó: Canva)
„Azt mondták, hogy nem lehet megcsinálni, és mi megcsináltuk” – mondta az inflációcsökkentő törvény 2022-es elfogadásáról, hozzátéve, hogy a jogszabály azóta ösztönözte az innovációt és több százezer munkahelyet teremtett.
„Magáncégek több mint 1 billió dollár értékű beruházást jelentettek be a fenntartható gyártásba” – mondta a rendezvényen.
Egyes vállalatok és befektetők izgatottan tekintenek a mesterséges intelligencia technológiáira az általuk kínált megoldások miatt, de aggodalomra adnak okot a működtetésükhöz szükséges energiaigényes adatközpontok.
“A mesterséges intelligencia probléma, és a megoldás része is egyben. A mesterséges intelligenciával olyan új anyagokat találhatunk ki, amelyek jobbak az akkumulátorok számára a réznél. Ha munkaerőhiányunk van, vagy keresletmenedzsmentet kell végeznünk, az AI segíteni fog nekünk. ” – mondta Andres Gluski, az AES Corporation amerikai áramszolgáltató vállalat vezérigazgatója a Reutersnek adott interjúban.
Kiemelt kép: Canva
S.Rita
