Szeptember végén tartották Moszkvában a Russian Energy Week rendezvényt, melyen az orosz energetikai szféra legújabb kihívásait vitatják meg a szakemberek és politikusok a legmagasabb szinteken. Az esemény keretein belül a számos orosz energetikai vállalatvezető és politikus mellett az orosz elnök is terjedelmes beszéddel készült a közönség számára, melyben azon kívül, hogy az aktuális eredményeket ismertette, nagyszabású jövőbeli terveiről is hangzatos lózungokat közölt. Kormányának néhány hónapnyi időt adott arra, hogy az ország energiastratégiáját frissítsék a kor kihívásaihoz mérten.
A 2019-ben jóváhagyott dokumentum 2035-ig tartalmaz megvalósítandó terveket, melyeket most az illetékeseknek felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosításukhoz lépésről lépésre megvalósítható agendát kell létrehozzanak.
Eddig a legfőbb prioritások között a következők szerepeltek:
Az elhangzott orosz elnöki beszéd alapján maradnak a felsorolt iránymutatások, azonban az energiastratégiának, a 2019-hez képest megváltozott világpolitikai helyzethez jobban hozzá kell idomulnia. Az világos, hogy az energiaszektor kulcsfontosságú iparága az országnak és a világnak egyaránt, vívmányai pedig mindig is a globális fejlődés alapjaiul szolgáltak. Ez a jövőben sem várható másképp.
Az orosz elnök szerint a nyugati szankciók számos alternatív megoldás kidolgozásához vezettek az orosz energiaszektorban akár a logisztika, a biztosítás, a nemzetközi fizetések, vagy éppen a technológiai innovációk területén.
Zárójelesen érdemes megjegyezni, hogy hasonló helyzetbe kényszerültek az eddig orosz energiahordozókra támaszkodó nyugati szövetséges országok is. Putyin kiemelte beszédében, hogy a sok nehézség ellenére Oroszország továbbra is az egyik vezető szereplője a világ energiapiacának.
A konkrétumokat tekintve számos ágazattal kapcsolatban lehetett jövőbeli terveket kiszűrni az elnöki beszédből, melyek egyértelműen az újított energiastratégiának lesznek hangsúlyos pontjai. Putyin szerint országának világszinten meg kell erősítenie vezető szerepét a nukleáris szektorban, jelenleg véleménye alapján nem tölti be Oroszország ezt a pozíciót.
A cél elérése érdekében – ahogy más területeken is – itt is kiemelten fontos feladat lesz az ország technológiai szuverenitásának biztosítása. Érdemes megjegyezni, hogy ezen a fronton állnak a legjobban a többi energiahordozóhoz képest.
Ahogy eddig sem csak arról szóltak a nemzetközi nukleáris projektjei Oroszországnak, hogy mindössze atomerőműveket épít külföldön, hanem ezzel egyetemben új energiaipart és együttműködéseket hoz létre ezekben az országokban, a jövőben is erre kell törekedniük az elnök szerint. A Roszatom és leányvállalatai magas techonológiai előrehaladottságukkal egyedülálló szerepet töltenek be jelenleg a világon, azonban globális vezetői ambícióit sem a kívülről érkező támadások, sem a belülről fellibbentett lehetősége az orosz urán visszatartásának a nemzetközi piacokról, nem segítik.
Nyilvánvaló, hogy az egyik legfontosabb feladata az lesz az új stratégiának, hogy a megváltozott energetikai földrajzi útvonalakhoz hozzá formálódjon. Itt Putyin fontosnak tartotta kiemelni, hogy Oroszországból az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiba irányuló, korábban 39%-os energiaexport 2023 végére másfélszeresére nőtt, s meghaladta a 60%-ot. A gáziparban egyértelműen látható, hogy az orosz export átállt nyugatról keletre, továbbá a hazai felhasználás és hálózat kiépítés is növekedett.
Beszéde során Putyin a Gazpromot és az orosz kormányt együttesen arra utasította, hogy készítsenek egy tíz éves tervet, amely figyelembe veszi a gázszállítás földrajzi változásait.
Az elnök szerint ez biztosítja majd a társaság fenntartható fejlődését. Nem csoda, hogy külön kormányzati feladatként kezeli a Gazprom állami vállalat ügyét, hiszen számára igen csak nagy veszteségekkel járt a szankciós háborúskodás a Nyugattal. Ráadásul az új orosz LNG projektek is némileg konkurenciát teremtettek a nemzetközi piacon a Gazpromnak. Hiszen Moszkva nagy prioritásként kezeli a cseppfolyósított földgáz szolgáltatásainak és technológiáinak fejlesztését. Jelenleg jól láthatóan növekszik az orosz LNG export, s nem csak a baráti országok irányába, hanem az Európai Unió bizonyos országainak egyik fő beszállítójává nőtte ki magát Oroszország az elmúlt egy-két évben.
Az orosz elnök nagy hangsúlyt fektetett a hazai piac biztonságára és növelésére. 2030-ra a tervek között szerepel mintegy 27 gigawatt új termelési kapacitás létrehozása, hő-, víz- és atomerőművek képében. A Távol-Kelet fejlesztése, felfedezése alapvető részét képezi az orosz geostratégiának, így az energiaellátása is kiemelt figyelmet igényel. Putyin utasította a kormányt, hogy gyorsítsa fel a távol-keleti energiarendszer fejlesztésére irányuló program jóváhagyását.
Komoly kritikák a Nyugattal szemben
Végezetül nem maradhatott ki a Nyugat politikáját érő súlyos kritikafolyam sem. Putyin szerint a világ egyre inkább a multipolaritás irányába halad, s ez alól az energiaszektor sem kivétel. Ennek az új világrendnek a központja már nem Európában és Észak-Amerikában lesz, hiszen ők fokozatosan veszítik el pozícióikat a világgazdaság porondján.
Az orosz elnök úgy látja, hogy a növekedés elsősorban a BRICS államokban és a hozzá csatlakozni kívánó országokban várható a jövőben.
Putyin elmondása alapján a Nyugat kerüli a versenyhelyzetet, és inkább a versenytársak piacról való kiszorítására törekszik többek között azzal, hogy blokkolják az energiapiacokhoz, valamint az üzemanyag- és energiatechnológiákhoz való hozzáférést. Mindez saját elmondása szerint is komoly problémákat okoz Oroszországnak, de bizakodó a jövőt illetően. Ebben segíteni leginkább a nemzeti valutában történő tranzakciókra való átállás tudna, nem véletlenül forszírozza Moszkva ezt a BRICS országokon belül is.
Az irány egyértelműen ez, hiszen a rubel részesedése az orosz külkereskedelmi tevékenységekben, 2021-től 2023-ig közel háromszorosára, 39 százalékra nőtt.
Szintén a REW keretein belül Szergej Civiljev orosz energiaügyi miniszter a BRICS-tagországok integrált energiastratégiájának kidolgozásának fontosságáról beszélt, hiszen ezek az országok például a globális olajtermelés több mint 40%-át adják. Ezenkívül a BRICS-országok 2050-re a globális energiatermelés és -fogyasztás felét biztosítják majd.
Kiemelt kép forrása: X.com / President of Russia